Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria szerint jogszerűen kapott kerékbilincset az az autós, aki jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedő jelzése nélkül parkolt a járdán.
Az ügy előzménye
A felperes gépjárművével az úttesttől szegéllyel elválasztott járdán parkolt, amelyet sem útburkolati jel, sem jelzőtábla nem engedélyezett, ezért a közterület-felügyelő a KRESZ 40. § (1) bekezdése és (8) bekezdés a) pontja („járdán csak akkor szabad megállni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi”) alapján elkövetett szabályszegés miatt kerékbilincset helyezett a gépjárműre. A felperes panaszát a Budapesti Rendőr-főkapitányság kerületi Rendőrkapitánysága elutasította. A fellebbezés folytán eljárt Budapest Rendőrfőkapitánya pedig az első fokú határozatot helybenhagyta.
Az Elsőfokú bíróság döntése
A felperes keresetében vitatta, hogy a megállás helyéül szolgáló terület járdának minősül, és azt is, hogy szabályszegést követett el, amikor az adott helyen a gépjárművével megállt.
A felperes keresetét az elsőfokú bíróság megalapozottnak találta. Álláspontja szerint a KRESZ 40. § (8) bekezdés a) pontja szerinti jelzőtábla hiányában nem lehet büntetést vagy egyéb joghátrányt alkalmazni, mert nem lehet elvárni, hogy a több százezres létszámban gépjárművel közlekedők valamennyi budapesti közterület minősítését kívülről ismerjék, különösen akkor, ha a közutak műszaki állapota sem engedi meg a közlekedési tábla nélküli területek megkülönböztetését. Ráadásul úgy ítélte meg, hogy a járda gyakorlatilag az úttest magasságában volt, így a két részt alig lehetett megkülönböztetni egymástól. Ilyen körülmények között a szabályszerű várakozás, parkolás megkövetelése lehetetlen. A bíróság szerint ezt támasztja alá, hogy az esetet követően már táblát helyezett ki a perbeli helyszínen, kijelölve a parkolás lehetséges területét. A bíróság szerint, mivel a parkolás lehetőségét tábla a perbeli időpontban nem zárta ki, a meglévő közúti jelzések csak az úttest fogalmát szabályozták és ezért a megállás lehetősége az adott helyen nem volt szabályozott, emiatt a személygépkocsi kerékbilincselése jogszerűtlen volt. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes felülvizsgálati kérelmében hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül értelmezte a KRESZ rendelkezéseit, mert a várakozás helyszínén az ellenőrzés időpontjában sem útburkolati jel, sem közúti jelzőtábla nem engedélyezte a megállást. Amennyiben a közlekedési helyzet nem volt felismerhető vagy félreérthető volt a felperes számára és a megálláshoz közúti jelzést vagy jelzőtáblát nem észlelt, akkor csak a KRESZ 40. § (1) bekezdése szerinti általános szabály szerint állhatott volna meg az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan egy sorban. A KRESZ rendelkezései közismertek, és tilalmazzák a felperes által tanúsított közlekedési magatartást. A jogszabály nem ismerése pedig nem mentesít a jogkövetkezmények alól. Így nem a közterületek minősítését kell ismernie a közlekedésben résztvevőknek, hanem a KRESZ szabályokat. Az alperes a fényképek alapján a járdát egyértelműen megkülönböztethetőnek találta. Hangsúlyozta továbbá, hogy az a tény, hogy utóbb a közterület rendjéért felelős szerv a várakozóhelyet kijelölte, az elkövetett szabályszegést utólag nem teszi semmissé, meg nem történtté.
A Kúria megállapításai
A Kúria helytállónak találta az alperes álláspontját az elsőfokú bíróság az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések téves értelmezésére vonatkozóan. A közúti közlekedésben résztvevőknek a KRESZ szabályait kell ismerniük és annak betartásával kell közlekedniük, megállniuk vagy várakozniuk az arra megengedett helyen. A megállásra vonatkozó szabályokat a KRESZ 40. § (1) bekezdése tartalmazza általános szabályként, a járdán való megállást a KRESZ 40. § (8) bekezdése teszi lehetővé az ott megjelölt feltételek fennállása esetén. Járdán csak akkor szabad megállni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi. Az adott helyszínen ilyen nem volt, így a járdán történő megállás tiltott volt.
| Munka törvénykönyve 2012-1992 |
|---|
|
Az új Mt. és a régi Mt. szövegét a jól ismert tükrös formába szerkesztettük. Naprakész segítséget nyújt munkajogászoknak, bíráknak, HR-eseknek, joghallgatóknak. |
A Kúria meglátása szerint az elsőfokú bíróság a becsatolt fényképfelvételeket tévesen és iratellenesen értékelte, hiszen a fényképfelvételeken egyértelműen látszik, hogy az úttest és a járda között szegély van.
Mivel az adott terület járdának minősül, ezért ott megállni csak jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedő jelzése esetén lehetett volna, ezért a felperesi gépjármű szabálytalanul állt meg az adott területen, a gépjármű kerékbilincselésére jogszerűen került sor.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte.
Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. II. 37 696/2011.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/4. számában jelent meg.
