Jogszabályfigyelő – 11. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 2016. március 14-ei hét legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.


Tartalom:

Játékfüggő gondnokoltak adatainak az átadása

A fogyasztói hitellel kapcsolatos egyes módosítások hatálybalépése

 

Játékfüggő gondnokoltak adatainak az átadása

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) azon rendelkezése, mely szerint a cselekvőképességet teljesen, vagy játékfüggőség vagy játékszenvedély miatt részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezett személyek esetében az elsőfokú határozatot hozó bíróság a gondnokság alá helyezésről köteles az állami adóhatóságot értesíteni. Nem állapítható meg ugyanis a személyes adatok védelméhez fűződő jog sérelme.
Az Szjtv.-nek a támadott szabálya az elbírálás idejére nézve akként változott, hogy a korábbi „játékfüggőség, játékszenvedély miatt az ezzel kapcsolatos jognyilatkozatait érintő ügycsoport tekintetében” szövegrész helyébe „a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében” szövegrész lépett. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a támadott rendelkezés tartalmilag nem változott, azt csupán pontosította a jogalkotó.
A Szjtv. alapján ugyanis a játékkaszinóban, kártyateremben szervezett szerencsejátékban, valamint online kaszinójátékban és távszerencsejátékban nem vehet részt az a személy, akit a bíróság a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, valamint akinek cselekvőképességét a bíróság a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében korlátozta. E szabály érvényesülése érdekében az állami adóhatóság ún. játékosvédelmi nyilvántartást vezet az érintett személyekről, annak érdekében, hogy a játékszervezők a fenti korlátozások betartását biztosítani tudják.

Joganyag: III/3081/2015. AB döntés

Módosította: –

Megjelent: http://www.alkotmanybirosag.hu/hatarozatok/hatarozatok-es-vegzesek

Hatályos: –

Megjegyzés: a döntés hivatalos közzétételre vár

 

A fogyasztói hitellel kapcsolatos egyes módosítások hatálybalépése

2016. Március 21-én lépnek hatályba a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló a 2009. évi CLXII. törvénynek a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi CCXV. törvénnyel elfogadott alábbi módosításai.
Változik a THM fogalmának a meghatározása, illetve a törvény néhány új fogalommeghatározással (kapcsolódó szolgáltatás, közvetítői alvállalkozó, hitelképesség-vizsgálat stb.) is bővült.
Módosult a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció, a hitelszerződés megkötése előtt adandó felvilágosítás szabályozása. Külön előírások vonatkoznak a jelzáloghitel-szerződések igénylése esetén nyújtandó úgynevezett általános és személyes tájékoztatóra, amelyek közül az általános tájékoztatót még az ajánlati kötöttséget megelőzően, a személyes tájékoztatót pedig a szerződéskötést megelőzően kell az igénylő rendelkezésére bocsátani (külön jogszabályban meghatározott tartalommal, illetve a törvényben előírt formában és módon.)
A 2016. március 21-én hatályba lépő módosítást érinti a hitelképesség-vizsgálatot, az árukapcsolást és csomagban történő értékesítést, a fedezeti ingatlanok értékelését, az idegen pénznemben fennálló tartozás átváltásának a szabályait is.

Joganyag: 2009. évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló

Módosította: 2015. évi CCXV. törvény

Megjelent: MK. 2015/201 (XII. 22.)

Hatályos: 2016.03.21. (az ismertetett módosítások hatálybalépésének dátuma)

Megjegyzés: korábban kihirdetett módosítások hatálybalépése (közepes terjedelmű módosítás)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]