Jogszabályfigyelő 2018 – 14. hét

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. április 7.
Rovat:

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/48–51. számú Magyar Közlönyök újdonságai között szakmai közérdeklődésre számot tart jogszabály nem jelent meg, az Alkotmánybíróság honlapján közzétett, az utóbbi tíz napban indult legfrissebb ügyek közül válogattunk.   


E heti összeállításunkban a közigazgatási bíráskodás szervezetével kapcsolatos, a közigazgatási rendtartás általános illetékességi okon alapuló illetékességi szabályával szembeni bírói kezdeményezésről olvashatnak. 

 

Tartalom:

Bíróságok illetékessége közigazgatási ügyekben

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Bíróságok illetékessége közigazgatási ügyekben

2018. március végén érkezett az Alkotmánybírósághoz (a továbbiakban: AB) az a bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás keretében), amely a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés d) pontja alaptörvény-ellenességének a megállapítását, megsemmisítését és a folyamatban lévő eljárásban való alkalmazása kizárásának a megállapítását kérte – derül ki az AB honlapján közzétett anonimizált indítványból, amelyet Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik bírája terjesztett elő.

A Kp. 13. § (3) bekezdése értelmében a közigazgatási perre az általános illetékességi ok (közigazgatási tevékenység megvalósulásának a helye) alá tartozó ügyekben kizárólag a törvényben meghatározott (az indítvány szerint „kiemelt”) közigazgatási és munkaügyi bíróságok járhatnak el regionális illetékességgel. Ebből következően több munkaügyi bíróság esik egy úgynevezett „kiemelt” bíróság illetékessége alá, amelyből következően, az indítványozó bíró álláspontja szerint, hogy a „nem kiemelt” közigazgatási és munkaügyi bíróság „a közigazgatási ügyei nagy részét elveszíti”. Ezt a közigazgatási ügyek közel 92 százalékára teszi az indítványozó.

A Kp. 13. § (3) bekezdése – tartalmilag – sarkalatos szabályozási tárgykört érint, ugyanis a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényt „módosítja”, mivel megkülönböztetést tesz a közigazgatási és munkaügyi bíróságok között – olvasható az indítványban. Kiemelendő továbbá, hogy jelentősen megnehezíti a polgárok bírósághoz fordulását, illetve sérti a bírói függetlenség elvét is az eljárást kezdeményező bíró szerint. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a nem kiemelt „bíróságok bíráinak szakmai fejlődési lehetősége, egzisztenciája, munkához való joga ellehetetlenül”.

Az Alkotmánybíróság fenti kérdésben megszületendő döntése mérföldkő lehet a közigazgatási bíráskodás átalakításának évek óta tartó, a közigazgatási perrendtartás elfogadásával lezárult folyamatát illetően.

Az anonimizált indítvány teljes szövege itt érhető el.

Joganyag:

Módosítja:

Megjelent: alkotmanybirosag.hu

Hatályos:

Megjegyzés: bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)

Kapcsolódó cikkek:


A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész
2018. szeptember 19.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.