Jogszabályfigyelő 2018 – 20. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

E heti összeállításunkban egy plakátüggyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről és a Kúria büntető jogegységi határozatairól olvashatnak, valamint megismerhetik az kormányzati ciklus minisztériumait.


Tartalom:

Alkotmánybírósági döntés a reklám- és plakátkihelyezési hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban

Titkos információgyűjtés eredményének bizonyítékként való felhasználásáról szóló végzés elleni fellebbezés

Ügyészi hatáskör a házi őrizet részleges feloldása

A közfeladatot ellátó személyek bizonyos körével szemben érvényesülő fokozott büntetőjogi felelősség  

Minisztériumok felsorolása

 

Alkotmánybírósági döntés a reklám- és plakátkihelyezési hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban

Az Alkotmánybíróság a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 8/B. § (5) bekezdését – miszerint a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek reklám- és plakátkihelyezése ügyében folytatott hatósági eljárásban kizárólag a médiahirdetésifelület-értékesítő tekinthető ügyfélnek – alaptörvény-ellenesség folytán 2018. május 18-ai hatállyal megsemmisítette azzal, hogy a megsemmisített rendelkezés a folyamatban lévő ügyekben sem alkalmazható.

A bírói kezdeményezésre indult eljárásra azért került sor, mert egy plakátok kihelyezésével kapcsolatos hatósági ellenőrzési eljárásba – a megsemmisített rendelkezés alapján – kizárólag a médiahirdetésifelület-értékesítőt vonták be, a reklámozót azonban, nem. A közigazgatási hatósági határozatok felülvizsgálata iránt indított perekben ugyanakkor az eljáró bíróság észlelte az ügyféli minőség vizsgálata során, hogy a fent hivatkozott kormányrendelet vonatkozó rendelkezése nem teszi lehetővé a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásainak az alkalmazását, amely így alaptörvényben biztosított jog érvényesülésének a sérelmével jár.

Az Alkotmánybíróság a határozatában kiemelte, hogy: „Az eljárásban azt a jogkérdést a hatóságnak és a bíróságnak kell eldöntenie, hogy a reklámozó személyek jogaira, jogos érdekére érdemben kihathat-e a hatóság döntése. Ennek azonban előfeltétele az ügyféli minőség elismerésének a lehetősége, amit viszont a Kr. 8/B. § (5) bekezdése kizár.”

Joganyag: 5/2018. (V. 17.) AB határozat a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 8/B. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazhatóságának kizárásáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/68. (V. 17.)

Hatályos:

Megjegyzés: alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés megsemmisítése

 

Titkos információgyűjtés eredményének bizonyítékként való felhasználásáról szóló végzés elleni fellebbezés

A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa megszüntette a Kúriai Döntések 2015. évi 4. számában EBD 2015.B.15. számon közzétett határozat elvi bírósági döntésként való fenntartását. Az alábbiakban hivatkozott jogegységi határozatban a Kúria hivatkozott arra, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 215. §-ának 2014. január 1. napjától hatályos szövege már nem zárja ki a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása lehetőségéről döntő végzések elleni fellebbezést. Rögzítette továbbá, hogy „az elvi bírósági döntésként megjelent Nyíregyházi Törvényszék 3.Bnyf.425/2014/3. számú végzése a jogorvoslat tárgyában már hatályban nem lévő Be. rendelkezésre hivatkozott.” Utalt arra is, hogy a „jogegységi eljárás tárgya olyan elvi bírósági döntésként megjelent határozat, amely – a fellebbezési jogosultság tárgyában – nem a meghozatalakor hatályos Be. szerint rendelkezett.”

Tekintve, hogy az adott jogkérdést a Be. egyértelműen szabályozza, a fent hivatkozott határozat elvi bírósági döntésként való fenntartása szükségtelen, sőt, ahogy a Kúria fogalmazott, annak megszüntetésével biztosították megfelelő legyen a törvényalkalmazás.

Joganyag: 3/2018. Büntető jogegységi határozat

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/68. (V. 17.)

Hatályos:

Megjegyzés: Kúria büntető jogegységi határozata

 

Ügyészi hatáskör a házi őrizet részleges feloldása

A vádirat benyújtásáig – a terhelt lakóhelyének (tartózkodási helyének) megváltoztatása kivételével – az ügyész hatáskörébe tartozik a házi őrizet részleges feloldása – olvasható a Kúria 4/2018. Büntető jogegységi határozatában.

A jogegységi eljárás lefolytatását a legfőbb ügyész indítványozta annak a kérdésnek a tisztázása érdekében, hogy a házi őrizet részleges feloldása a vádirat benyújtásáig az ügyész vagy a nyomozási bíró feladata-e.

Joganyag: 4/2018. Büntető jogegységi határozat

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/68. (V. 17.)

Hatályos:

Megjegyzés: Kúria büntető jogegységi határozata

 

A közfeladatot ellátó személyek bizonyos körével szemben érvényesülő fokozott büntetőjogi felelősség  

A legfőbb ügyész indítványa alapján indult eljárásban a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy közfeladatot ellátó személyként meghatározott pedagógus lehet-e elkövetője a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 302. §-a szerinti, közfeladatot ellátó személy eljárása során elkövetett bántalmazás bűntettének.

A Kúria jogegységi döntése értelmében, azokban az esetekben, amikor a Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pontjában felsorolt személyekre vonatkozó háttérjogszabály a közfeladati jelleget csupán a büntetőjogi védelem szempontjából biztosítja, a közfeladatot ellátó személy nem lehet tettese a Btk. 302. §-a szerinti közfeladatot ellátó személy eljárása során elkövetett bántalmazás bűntettének és a Btk. 306. §-a szerinti közfeladati helyzettel visszaélés bűntettének.

A jogegységi határozat egyebek mellett részletesen meghatározza a fenti személyi kört, illetve azoknak a közfeladatot ellátó személyeknek a körét is, akik esetében ugyanakkor a Btk. 302. §-a és a Btk. 306. §-a szerinti fokozott büntetőjogi felelősség is érvényesül.

Joganyag: 5/2018. Büntető jogegységi határozat

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/68. (V. 17.)

Hatályos:

Megjegyzés: Kúria büntető jogegységi határozata

 

Minisztériumok felsorolása

A jelenlegi kormányzati ciklus minisztériumai: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség és Pénzügyminisztérium. A megszűnő és az új minisztériumok közötti jogutódlást külön kormányrendelet állapítja meg.

Az alábbiakban hivatkozott törvény ezen felül számos jogszabály rendelkezéseit is módosította az új minisztériumi rendszerre tekintettel.

Joganyag: 2018. évi V. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/67. (V. 17.)

Hatályos:

Megjegyzés: számos törvény rendelkezéseit is módosító új jogszabály

 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]