Jogszabályfigyelő 2024 – 41. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/102. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és a Bírósági Határozatok 2024. szeptemberi számában megjelent jogesetek és döntések közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések felülvizsgálatáról és a taggyűlési jóváhagyás nélkül kötött szerződéssel kapcsolatos perindításról olvashatnak. 

 

Tartalom:

1. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések felülvizsgálata
2. Perindítási jogosultság taggyűlési jóváhagyás nélkül kötött szerződés ügyében

  

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések felülvizsgálata

A Kormány az alábbiakban hivatkozott határozatával elrendelte a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény működésének és hatékonyságának a vizsgálatát, valamint az uniós tagállami gyakorlatok áttekintését a szabályozás fejlesztési lehetőségeinek a feltárása érdekében.

Az igazságügyi tárca által lefolytatandó vizsgálatban – amelynek határideje 2026. június 1-je – a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, az európai uniós ügyekért felelős miniszter, a legfőbb ügyész, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az Országos Bírói Tanács, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke vesz részt a Kormány határozata értelmében. A vizsgálat alapján 2026. október 30-áig kell a jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedésekről szóló jogszabályra vonatkozó tervezetet elkészíteni. 

• Joganyag: 1306/2024. (X. 9.) Korm. határozat a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések felülvizsgálatáról és hatékonyabbá tételéről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/102. (X. 1.)
• Hatályos: 2024. 10. 09.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

Perindítási jogosultság taggyűlési jóváhagyás nélkül kötött szerződés ügyében

A korlátolt felelősségű társaság tagját megilleti annak a szerződés létre nem jöttének megállapítása iránti per megindításának joga, amelyet a gazdasági társaság a taggyűlés jóváhagyása hiányában kötött meg – olvasható az alábbiakban hivatkozott, a Bírósági Határozatok 2024 szeptemberi számában megjelent jogesetben.

Az adott ügyben a Kúria egy korábbi (BH2018. 179. számon megjelent) döntésére hivatkozott, amely a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) vonatkozó szabályainak az értelmezése körében kifejtette, hogy: „Taggyűlési határozat hiányában a társaság tagja nem tudja gyakorolni a Gt. 45. §-a alapján az általa jogsértőnek tekintett határozat megtámadásának jogát és elérni, hogy a határozat hatályon kívül helyezése esetén, erre hivatkozással kérhesse a jóváhagyás hiányára tekintettel a szerződés létre nem jöttének megállapítását. Ebből pedig az következik, hogy meg kell, hogy illesse a tagot a kereshetőségi jog a szerződés létre nem jöttének megállapítására, ha a legfőbb szerv, bár ez szükséges lett volna, nem hozott határozatot a szerződés jóváhagyásáról. A felperes kereshetőségi joga megítélése szempontjából annak van perdöntő jelentősége, így ebben a perben vizsgálandó kérdés, hogy hozott-e az I. rendű alperes [társaság] taggyűlési határozatot a tagjaival kötött szerződés jóváhagyásáról.” {BH2024. 211. szám [71] bekezdés}

„E döntésből – a Ptk. alkalmazása esetén is – levezethetően a II. rendű felperes [tag] védett joga a társasági tagságból eredő azon joga, hogy a kizárólag taggyűlés hatáskörébe tartozó döntés meghozatalában nem vehetett részt, határozathozatal hiányában azt meg sem támadhatta. A szerződés létre nem jöttének megállapítása iránti keresete ezen joga megóvására irányult.” {BH2024. 211. szám [72] bekezdés} 

• Joganyag: BH2024. 211.
• Módosította: –
• Megjelent: Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2024/9. szám (2024 szeptember)
• Hatályos: –

---