Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Alábbi cikkünkben a 2024/112–114. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
E heti összeállításunkban a gyermekvédelmi törvénymódosítások mellett a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság felállításával, a fogyasztóvédelemmel, valamint az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításokról is olvashatnak.
Módosította a Parlament az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról, az elektronikus hírközlésről és a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényeket annak érdekében, hogy az internetes pornográf tartalmakat elérhetetlenné lehessen tenni a gyermekek számára, illetve szigorította a reklámszabályozást a gyermekeknek, fiatalkorúaknak szóló reklámtartalmakra nézve.
A törvényszöveg és a végső előterjesztői indokolás alapján a módosítás sarokpontjai az alábbiakban foglalhatók össze: a videómegosztó platformokon a kifejezetten tizennégy év alattiaknak szóló tartalomban termékmegjelenítés nem tehető közzé; az internet szolgáltatók kötelesek pornográf oldalak kiszűrésére alkalmas internetszűrési szolgáltatást biztosítani (kérésre és a természetes személyeknek ingyenesen), valamint kötelesek ezeket a tartalmak szűrni; „[a] szűrés alapja egy folyamatosan frissülő »fekete lista« a leglátogatottabb, kifejezetten pornográf tartalmak bemutatását célzó internetes oldalakról, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság állít össze”. (Végső előterjesztői indokolás a gyermekek védelme érdekében az internetes pornográf tartalmak elérhetőségének korlátozásáról, valamint egyes elektronikus kereskedelmi szolgáltatással és reklámtevékenységgel összefüggő törvények módosításáról szóló 2024. évi XLIX. törvényhez, Részletes indokolás 1-7. §-ok.)
A reklámszabályokat érintő szigorítások: tilos a gyermekeknek, fiatalkorúaknak szóló olyan tartalom, amely a reklámozott árut vagy annak használatát életet, egészséget vagy testi épséget sértő vagy veszélyeztető módon mutatja be, továbbá tilos az alkoholtartalmú italok reklámja „a gyermek-, illetve fiatalkorúak számára készült műsorszámokat közvetlenül megelőzően, annak teljes időtartama alatt és közvetlenül azt követően”. (Végső előterjesztői indokolás a gyermekek védelme érdekében az internetes pornográf tartalmak elérhetőségének korlátozásáról, valamint egyes elektronikus kereskedelmi szolgáltatással és reklámtevékenységgel összefüggő törvények módosításáról szóló 2024. évi XLIX. törvényhez, Részletes indokolás 9-10. §-ok.)
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság felállításával és a hulladékgazdálkodási szabályozás egyszerűsítésével kapcsolatos jogszabályi változásokat is tartalmazza az alábbiakban hivatkozott, az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról címet viselő törvénycsomag.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény újdonsága a fogyasztóvédelmi referens alkalmazására vonatkozó követelmény bevezetése, a békéltető testületi eljárások formai előírásainak a pontosítása, továbbá annak rögzítése, hogy: „a békéltető testület a vállalkozás alávetési nyilatkozatának hiányában abban az esetben hozhat kötelezést tartalmazó határozatot, amennyiben a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye a határozat meghozatalakor nem haladja meg a törvényben meghatározott értékhatárt. Amennyiben tehát a fogyasztó kérelmében megjelölt igényének az összege meghaladja a kétszázezer forintot, azonban az eljárás folyamatban léte alatt azt leszállítja és a határozat meghozatalakor már nem haladja meg a törvényi maximumot, úgy az egyéb feltételek fennállása esetén kötelezést tartalmazó határozat hozatalának van helye a követelés eredeti – törvényi maximumot meghaladó – összegére tekintet nélkül.” (Lásd: Végső előterjesztői indokolás az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi L. törvényhez, Részletes indokolás 1-3. §.)
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításai közül az élelmiszerlánc-felügyeleti díjfizetési kötelezettség szabályainak az átalakítását emeljük ki.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényt érintően a módosítás „[…] a Gazdasági Versenyhivatal, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hozzáférését biztosító »belső ügyintézési felület« kialakítását írja elő, amelyen keresztül az eljáró hatóság haladéktalanul értesítené a többi hatóságot a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti hatósági eljárás megindításáról és lezárásáról. A rendszer működtetőjét a Kormány rendeletben jelöli ki. A rendszer bevezetése a törvénymódosítás mellett informatikai fejlesztést igényel, melyre tekintettel a módosítás hatálybalépési időpontja 2026. január 1-je.” (Lásd: Végső előterjesztői indokolás az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi L. törvényhez, Részletes indokolás 14-17. §.)
Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény, valamint a Pp. és a Be. szabályait is érinti az alábbiakban hivatkozott törvénycsomag, amely: „[…] különösen a polgári és büntető peres eljárások során egyaránt jelentkező igazságügyi szakértők hiánya miatt az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos jogi környezetet érintően tartalmaz olyan módosításokat, amelyek vonzóbbá teszik a szakértői pályát, és a megfelelő szaktudással és szakmai tapasztalattal rendelkezőket az igazságügyi szakértői névjegyzék irányába terelik.” (Végső előterjesztői indokolás az egyes törvényeknek az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításáról szóló 2024. évi LI. törvényhez, Általános indokolás).
„[A]zon személyek, akik az egyes szakértői szakterületekre vonatkozó ágazati szakértői jegyzékbe be vannak jegyezve kérelemre – a képesítési feltételek névjegyzéket vezető hatóság általi vizsgálata nélkül – az igazságügyi szakértői névjegyzékbe is bejegyzésre kerülhetnek. […] A fentieken túlmenően a módosítás a költségvetési szervként működő tudományos kutatási tevékenységet végző kutató intézetek, valamint Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Építész Kamara igazságügyi szakértői jogosultságának a megteremtését is szolgálja. A törvényben egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a hazánkban államilag elfogadott képesítést adó egyetemek, doktori iskolák eseti szakértőként kirendelhetőek legyenek azokra a szakterületekre, melyek képesítési feltételei vonatkozásában az adott egyetem, doktori iskola képzést, tanfolyamot indít. […] A törvény módosításával a szakértő elektronikus úton történő kapcsolattartásra lesz köteles és a szakvéleményét, valamint egyéb beadványait elektronikusan kell kézbesítenie a hatóságnak és a hatóság is valamennyi hatósági iratot elektronikusan kézbesít a részére. […] A törvény alapján a kamarai költségátalány helyett képzési hozzájárulás kerül bevezetésre. A képzési hozzájárulást nem a szakértőnek kell megfizetni, hanem a kirendelő szerv közvetlenül utalja el a képzési hozzájárulást, ezzel is csökkentve az igazságügyi szakértők adminisztratív terheit és költségeit.” (Végső előterjesztői indokolás az egyes törvényeknek az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításáról szóló 2024. évi LI. törvényhez, Részletes indokolás 8-10. §.)
„[A] polgári eljárásban különösen összetett szakkérdésekben sem lehet első körben kirendelni szakértői testületet és ha a fél hoz egy másik szakvéleményt, úgy szintén nincs szakértői testület kirendelésének helye, figyelemmel arra, hogy az nem minősül új kirendelésnek. A Pp. módosításának a célja, hogy a szakértői testületek első körben is kirendelhetővé válhassanak. […] A polgári perrendtartásról szóló törvényben rögzítésre kerül az igazságügyi szakértők elektronikus kapcsolattartási kötelezettsége, továbbá az, hogy a bíróság a szakértő, a szakértői tevékenységet végző szerv indokolt kérelmére elektronikus kapcsolattartás esetén is engedélyt adhat a szakvélemény vagy egy részének papír alapú benyújtására.” (Végső előterjesztői indokolás az egyes törvényeknek az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításáról szóló 2024. évi LI. törvényhez, Részletes indokolás 11-12. §.)
A Be. módosítására szintén az igazságügyi szakértők elektronikus kapcsolattartási kötelezettségének az előírása miatt került sor.
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NKFH) a kereskedelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szervként jön létre 2025. január 1-jével mégpedig a Nemzetgazdasági Minisztériumból történő kiválással. Ezzel egyidejűleg külön jogszabálymódosítással a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (NÉBIH) bizonyos feladatok az az NKFH-hoz kerülnek át.
Ezzel egyidejűleg a 326/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság kijelölésével kapcsolatos új szabályokat, valamint a 328/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet állapítja meg a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság létrehozásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosítását.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
