Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alábbi cikkünkben a 2016. június 6-ai hét legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.
Tartalom:
Perkapu és AVDH-szolgáltatás
A közúti árutovábbítási szerződés új szabályai
A NOK-törvény végrehajtási rendelete
Más szervezethez kerülnek a közösségi agrármarketing feladatok
Perkapu és AVDH-szolgáltatás
A 2016. július elsejétől kötelezővé váló elektronikus bírósági kapcsolattartás megkönnyítését célozza az ún. perkapu szolgáltatás, amelynek bevezetése érdekében jó néhány jogszabály módosítására volt a szükség.
A perkaput létesítő, polgári peres eljárásban részt vevő fél, illetve képviselő a perkapun keresztül „tartja” a kapcsolatot a bírósággal, illetve a közigazgatási hatóságokkal, a perkapun keresztül történik ugyanis az iratbenyújtás és a bíróságtól érkező elektronikus tértivevények, küldemények fogadása. A perkapu szolgáltatást a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. szolgáltatja.
A perkapun keresztül ténylegesen tevékenységet végző személy kizárólag ügyfélkapuval már rendelkező (azonosított) természetes személy lehet. Fontos kiemelni továbbá, hogy a perkapu regisztrációja osztott, ezt azt jelenti, hogy a szolgáltató kizárólag a perkapu kezelésére felhatalmazott (perkaput létesítő) természetes személyt (ún. perkapu-megbízott) tartja nyilván, aki a perkapun történő elektronikus kapcsolattartásra további felhasználóknak (jellemzően ügykezelőknek, adminisztrátoroknak, titkárnőknek ) adhat jogosultságot. Róluk azonban a szolgáltató nem vezet külön nyilvántartást, az ő regisztrációjukat a perkapu-megbízott végzi, aki a jogosultság megadásával egyidejűleg korlátozásokat is rögzíthet – derül ki a jogszabályból. Jogosultságot (hozzáférést) csak a perkapu-megbízott adhat. Az ún. felhasználók esetében pedig ugyancsak szükség van előzetes ügyfélkapus regisztrációra.
Nagyon fontos szabály, hogy a perkapuhoz csak értesítési tárhely tartozik, azaz a perkapun a beérkezett értesítések, küldemények, dokumentumok nem tárolhatók (ún. tartós tárhely nem kapcsolódik a perkapuhoz). A perkapuba érkezett üzeneteket az átvételükkel azonnal, illetve átvétel hiányában az érkezést követő 30. napon törlik. Átvétel hiányában azonban az üzenetküldés ténye a perkapuban a kézbesítéstől számított 180. napig lekérdezhető.
Ha a tárhelyen 3 napnál régebben tárolt és át nem vett üzenet van, a következő munkanap kezdetén, illetve – átvétel hiányában – a törlést megelőző munkanapon a szolgáltató üzenetet küld a perkapu-megbízott elektronikus levelezési címére.
Az újonnan, ugyancsak 2016. július 1-jétől bevezetendő azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (a továbbiakban: AVDH) egy szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: SZEÜSZ) az ügyfélnyilatkozatok, hatósági nyilatkozatok hitelesítésére, melynek keretében a szolgáltató ügyfél nyilatkozatát az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja. Hasonlóképpen jár el a hivatali nyilatkozatok hivatalos személyhez rendelés során. Végül a SZEÜSZ szolgáltató a személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba, vagy annak záradékába foglalja és a nyilatkozattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel és időbélyegzővel hitelesíti. A perkapun benyújtott beadványok esetében lehetőség lesz az AVDH szolgáltatás igénybevételére, amely „kiváltja” tulajdonképpen a benyújtó részéről a saját elektronikus aláírás alkalmazását.
Joganyag: 123/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet a perkapu szolgáltatás bevezetéséhez szükséges, valamint egyéb, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/79. (VI. 7.)
Hatályos: 2016. 06. 08, 2016. 07. 01.
Megjegyzés: több rendeletet módosító kormányrendelet. Érintett jogszabályok: 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról; 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről; 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet elektronikus ügyintézés részletes szabályairól;
A közúti árutovábbítási szerződés új szabályai
2016. július 1-jétől a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 120/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet váltja fel a több évtizedes, korábbi jogszabályt (minisztertanácsi rendeletet). Az új előírásokat a belföldi teherfuvarozás tekintetében kell alkalmazni. A kormányrendelet részletesen meghatározza a fuvarozási szerződés tartalmát, illetve a fuvarozás teljesítésének a szabályait, valamint a fuvarozó és a feladó felelősségével kapcsolatos előírásokat is.
Az új rendelkezések a rendelet a hatálybalépését követően kötött egyedi szerződésekre alkalmazandók. E szabály alól nem képeznek kivétel a korábban kötött és hatályba lévő keretszerződés alapján létrejövő egyedi szerződések sem.
Hatályát veszti ugyanakkor a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 2/1981. (I. 31.) MT rendelet.
Joganyag: 120/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet a közúti árutovábbítási szerződésekről
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/79. (VI. 7.)
Hatályos: 2016. 07. 01.
Megjegyzés: új jogszabály
Változásfigyeltetés |
---|
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >> |
A NOK-törvény végrehajtási rendelete
Áprilisban fogadta el a parlament a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló 2016. évi XV. törvényt a lakás-előtakarékosság, illetve a lakás-takarékpénztárak egyfajta alternatívájaként. A nemzeti otthonteremtési közösségek (a továbbiakban: NOK) lényege a következőképpen foglalható össze röviden: új lakások megszerzése közösségi előfinanszírozás útján.
A napokban jelent meg a 2016. évi XV. törvény végrehajtási rendelete, amely a kihirdetését követő napon lépett hatályba. A jogszabály egyebek között az MNB hatáskörébe tartozó engedélyezési és nyilvántartásban vételi eljárásokat, a szervező elismerésével, a közösség létrejöttével, nyilvántartásba vételével, működésével, a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos részletszabályokat tartalmazza.
Joganyag: 115/2016. (VI. 6.) Korm. rendelet a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény végrehajtásának szabályairól
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/78. (VI. 6.)
Hatályos: 2016. 06. 07.
Megjegyzés: új jogszabály
Más szervezethez kerülnek a közösségi agrármarketing feladatok
Az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. látja el a közösségi agrármarketing tevékenységhez kapcsolódó állami feladatokat (a bormarketing kivételével), ennek során támogatások nyújtására is jogosult – derül ki az alábbiakban részletezett kormányrendeletből. A közösségi agrármarketing bizonyos, részletesen felsorolt feladatai tekintetében az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. jogutódjaként jár el.
Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. tulajdonában álló, a közösségi agrármarketing feladatok ellátásához szükséges vagyonelemek 2016. június 15. napjától az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. tulajdonába kerülnek, illetve az említett feladatokkal érintett foglalkoztatottak munkajogi jogviszonyában is jogutódlás következik be foglalkoztatói oldalon.
A rendelet 2016. június 15-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Magyar Turizmus Zrt. közösségi agrármarketing tevékenységgel kapcsolatos feladatainak meghatározásáról és egyes jogszabályok módosításáról szóló 103/2012. (V. 25.) Korm. rendelet a hatályát veszti.
Joganyag: 118/2016. (VI. 6.) Korm. rendelet a közösségi agrármarketing tevékenységről
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/78. (VI. 6.)
Hatályos: 2016. 06. 15.
Megjegyzés: új jogszabály
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!