Jogszabályfigyelő 38. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 140-144. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.


Tartalom:

A 2016. október 1-je és október 31-e között alkalmazható üzemanyagárak

Szigorúbban léphetnek fel a tiltott online szerencsejáték ellen

A társult per jogintézményének bővítését javasolja a jövő nemzedékek szószólója

 

A 2016. október 1-je és október 31-e között alkalmazható üzemanyagárak

Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a NAV közleményében szereplő alábbi árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin    338 Ft/l          
Gázolaj                                       341 Ft/l          
Keverék                                      374 Ft/l          
LPG autógáz                              196 Ft/l          

Joganyag: NAV közlemény a 2016. október 1-je és október 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról

Megjelent: Hivatalos Értesítő 2016/46. (IX. 20.)

Hatályos: 2016. október 1.

 

Szigorúbban léphetnek fel a tiltott online szerencsejáték ellen

Az „egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról” szóló salátatörvény-javaslatot kivételes sürgősséggel tárgyalta és szeptember 27-én elfogadta a parlament. A javaslat indokolása szerint a jogszabály-módosítások célja, hogy az online felületen engedély nélkül megvalósított távszerencsejáték, illetve online kaszinó működtetését végző személyek és szervezetek ellen az eddigieknél is hatékonyabban lépjenek fel az erre feljogosított hatóságok. Magyarországon az illegális online szervezők nem fizetnek adót, magyar munkavállalókat nem vagy elvétve alkalmaznak, a kóros játékszenvedély-kezelés költségeihez nem járulnak hozzá. Az egyes illegális szervezők évtizedes jelenlétükkel olyan versenyelőnyre tettek szert Magyarországon, amely már a magyar engedéllyel rendelkező online szervezők 2016-os piacra lépését is veszélyezteti.

Az állam ezentúl szigorúbban léphet fel azokkal a tiltott online szerencsejáték-oldalakkal szemben, amelyek Magyarországon keletkezett jövedelmük, játékbevételük után nem fizetnek adót, illetve a pénzmosás- és terrorizmusellenes hatóságok számára elérhetetlenek.

A tiltott szerencsejáték megakadályozása érdekében a játékosok számlatranzakciójának teljesítését is letilthatják. Emiatt – várhatóan 2016. negyedik negyedévétől kezdődően – az illegális szerencsejáték-szervező bankszámlájára nem érkezik meg a játékostól átutalt összeg. A „pénzügyi blokkolás” lehetőségének megteremtésével a törvénymódosítás megtiltja a pénzforgalmi szolgáltatóknak a tiltott szerencsejátékhoz kapcsolódó tranzakciókban való közreműködést, a tét- és a nyereményfizetés teljesítését, az ehhez kapcsolódó részletszabályokat miniszteri rendeletben fogják majd szabályozni.

A törvénymódosítás rendelkezik az illegális szervezővel együttműködő személy vagy szervezet adóhatósági felszólításáról, a reklámblokkolás bírságmaximumát 1 millió forintról 10 millióra emeli, az internetes blokkolást megtagadó hírközlési szolgáltatók bírságát pedig 100-500 ezer forintról 1-5 millió forintra növeli.

A törvényjavaslat és indokolása:

http://www.parlament.hu/irom40/12250/12250.pdf

 

A társult per jogintézményének bővítését javasolja a jövő nemzedékek szószólója

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményben tájékoztat arról, hogy törvényben biztosított jogszabály-kezdeményezési jogosultságával élve a jövő nemzedékek szószólója javaslatot tesz a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat kiegészítésére. A javasolt módosítás célja, hogy a környezetszennyezés okozta kollektív jogsérelem esetén is lehetővé váljon a társult per új jogintézményének alkalmazása.

A közlemény szerint az állampolgári jogérvényesítés ígéretes új eszköze lehet a társult per jogintézményének megteremtése, amely az azonos élethelyzetből fakadóan azonos sérelmet szenvedett állampolgárok számára lehetővé teszi érdekeik kollektív védelmét. Az új jogintézmény mindamellett a javasolt törvényi szabályozás alapján egyelőre csak szűk körben (fogyasztói szerződésből eredő követelés érvényesítése céljából, illetve munkaügyi perben) lenne használható. Nem tartoznának ebbe a körbe a környezetszennyezés okozta jogsérelmek, holott ezek tipikusan sok állampolgárt érintenek, így kézenfekvő lenne számukra is megnyitni a kollektív jogérvényesítés lehetőségét.

Annál inkább fontos volna ez, mert a tapasztalat szerint az ilyen sérelmet elszenvedők egyénileg ritkán vállalják a jogi út igénybevételét, közösen, szervezetten azonban jó eséllyel bírósághoz fordulnának.  dr. Szabó Marcell ezért kezdeményezi a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat 583. § (2) bekezdésének kiegészítését.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]