Jogtalan díjak egy magyar egyetemen

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogorvoslati szolgáltatási díj a magyar állami ösztöndíjas hallgatóra nem szabható ki – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes az alperes egyetem hallgatója volt. Az egyetem felé benyújtott kérelmében a szabályosan megírt és leadott dolgozata két feladatának kijavítását és értékelését, valamint ennek beszámítását kérte a teljes dolgozata értékelésébe. Az egyetemi oktatási dékánhelyettes a felperes kérelmének részben helyt adott. Rögzítette, hogy a kérdéses feladatok kijavítását az oktatók az érintett hallgatók kérésére vállalják, de azok a végeredménybe nem számíthatók be, ha a beugró kérdéseket nem elfogadható szinten oldották meg. A felperes fellebbezése során eljárt alperes az elsőfokú határozatot hatályában fenntartotta, és kötelezte a hallgatót 3000 forint szolgáltatási díj megfizetésére. Megállapította, hogy a felperes számonkérése a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak (TVSZ) megfelelően történt.

A felperes keresetében eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát. Álláspontja szerint jogtalanul szedték be tőle a szolgáltatási díjat.

 

Az elsőfokú bíróság eljárása

A közigazgatási és munkaügyi bíróság elutasította a keresetet. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény [2011. évi CCIV. törvény 81. § (2) bekezdés] úgy fogalmaz, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés keretében – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a felsőoktatási intézmény nem kérhet igazgatási szolgáltatási díjat (pl. beiratkozási díj). A bíróság e jogszabályhelyet úgy értelmezte, hogy ez a mentesség nem terjed ki a felperesre kiszabott jogorvoslati szolgáltatási díjra. Érvelése szerint különbséget kell tenni az igazgatási szolgáltatási díj és az eljárási szolgáltatási díj között, a fellebbezési szolgáltatási díjat pedig jogszerűen terhelte az alperes a felperesre.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes szerint a bíróság nem megfelelően értelmezte az felsőoktatási törvény igazgatási szolgáltatási díjra irányadó szabályait. A hallgató jogorvoslati eljárásért kirótt 3000 forintos szolgáltatási díj a képzés keretébe tartozó díjnak minősül, melynek kiszabását a törvény tiltja. Helytelennek tartotta azt a bírósági megállapítást is, hogy különbséget kell tenni az eljárási szolgáltatási díj és az igazgatási szolgáltatási díj között. Kiemelte, hogy az alperesen kívüli 53 felsőoktatási intézmény a jogorvoslatokért díjat semmilyen formában nem szed, az alperes ilyen díjat kiszabó döntése ellentétes az egyenlő bánásmód követelményével.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria vegyes döntést hozott. A kérelmet kisebb részben alaposnak, nagyobb részben alaptalannak találta. Úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból a felülvizsgálati kérelmet érintő körben a jogvita érdemében helyes, míg a szolgáltatási díj vonatkozásában nem helytálló jogi következtetést vont le. A Kúria, egyetértve a bírósággal, úgy ítélte meg, hogy a felperes keresetét az első tárgyalást követően megváltoztatta, a második tárgyaláson előadottak nem a korábban már előterjesztett jogszabálysértésekhez kapcsolódnak, azért azokat érdemben sem a bíróság nem vizsgálhatja, és a Kúria sem tudja.

A felsőoktatási törvény négy pontban határozza meg a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatásokat, melyek között nem szerepel a jogorvoslati szolgáltatási díj. Ezzel párhuzamosan az egyetemnek a hallgatók által fizetendő egyéb díjakról szóló utasítása úgy fogalmaz, hogy a hallgatótól többletszolgáltatások igénybevételéért szolgáltatási díj szedhető például, ha a hallgató az egyetem döntése ellen fellebbezést nyújt be, a szolgáltatási díj mértéke pedig 3000 forint. Ilyen esetben elsődlegesen a törvény rendelkezései az irányadók, amennyiben az utasítás ezzel ellentétes, úgy nem alkalmazható. A Kúria nem osztotta az elsőfokú bíróság okfejtését, miszerint a jogorvoslati szolgáltatási díj nem minősül képzéssel kapcsolatos szolgáltatási díjnak. Meglátása szerint a jogorvoslat jogát és a gyakorlásához kapcsolódó szabályokat a felsőoktatási törvény szabályozza, mely jog egyértelműen a képzéshez kapcsolódik. A hivatkozott igazgatási szolgáltatási díj és eljárási szolgáltatási díj megkülönböztetést a felsőoktatási törvény nem ismeri. A jogorvoslati szolgáltatási díj olyan igazgatási szolgáltatási díjnak minősül, melyet a felsőoktatási intézmény az állami ösztöndíjas hallgatóra nem szabhat ki, ezért az egyetemi utasítás rendelkezései ellentétesek a felsőoktatási törvénnyel. A Kúria mindezek alapján a jogerős ítéletet és az alperes határozatát a szolgáltatási díjra vonatkozóan hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan az ítéletet hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv.VI.37.471/2016.) a Kúriai Döntések 2017/4. számában 137. szám alatt jelent meg.

---