Közúti veszélyeztetés szántóföldön

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közúti veszélyeztetés bűntette nemcsak közúton, hanem közforgalom elől el nem zárt magánúton is elkövethető – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a terhelt 2011. szeptember 19-én, este 7 óra körül, nappali, jó látási viszonyok között vezette autóját a részben más személlyel közös, részben a kizárólagos tulajdonában lévő külterületi szántóföldön, egy autónyi nyomvonalú földúton. A terhelttel szemben közlekedett tehergépkocsijával a vele haragos viszonyban lévő sértett. A terhelt a földútról lehúzódott a termőföldre, majd amikor egymás mellett haladtak el, szóváltásba keveredtek. A terhelt indulatában autójával üldözni kezdte a sértettet, és a földút menti barázdába próbálta leszorítani, több alkalommal rá is húzta autója kormányát. Az üldözés végén az autók kicsit koccantak, de személyi sérülés nem történt. A terhelttel szemben közúti veszélyeztetés bűntette miatt indult eljárás.

Az első- és másodfokú eljárás

A városi bíróság felmentette a terheltet, mivel arra a megállapításra jutott, hogy – az egyébként a közúti veszélyeztetés elkövetési magatartásának fogalmi körébe vonható – cselekményt olyan úton valósította meg, amely sem közútnak, sem pedig a közforgalom elől el nem zárt magánútnak nem tekinthető, így nem vonatkoznak rá a KRESZ előírásai (1. §). A régi Büntető Törvénykönyv (Btk.) 186. paragrafusának (1) bekezdésében foglalt közúti veszélyeztetés bűntettét pedig csak az követheti el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével teszi ki más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek. Meglátása szerint a tényállásbeli útszakaszra a KRESZ 1. paragrafusa miatt nem vonatkoznak a közúti közlekedés szabályai.

Szántóföldi rodeó: a KRESZ bizony itt is irányadó

A másodfokon eljárt törvényszék a tényállást korrigálva ugyan, de helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Szemben a városi bírósággal azonban arra a következtetésre jutott, hogy a tényállásban szereplő út közforgalom elől el nem zárt magánútnak minősül. A törvényszék álláspontja szerint, a régi Btk. közlekedési bűncselekmények fejezethez fűzött értelmező rendelkezését úgy kell értelmezni, hogy a közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket akkor kell nem közútra vonatkozóan alkalmazni, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton sérülést vagy halált okoz. Mivel ez a jelen ügyben nem valósult meg, úgy ítélte meg, hogy nem vonható a közúttal egyező elbírálás alá a közforgalom elől el nem zárt magánút.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

Az ügyészség érvelése szerint a közúti veszélyeztetés tényállása keretdiszpozíció, amit háttérjogszabályként a KRESZ tölt ki tartalommal, melynek hatálya a Magyarország területén levő közúton és közforgalom elől el nem zárt magánúton folyó közlekedésre terjed ki. Ebből pedig logikusan következik, hogy a közúti veszélyeztetés közforgalom elől el nem zárt magánúton is megvalósítható, így hibásan mentette fel a bíróság a terheltet.

Felejtse el a Jogtár Csütörtököt! Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói mellé most táblagépet adunk! További részletekért kattintson »

A Btk. 191. paragrafusának (1) bekezdésével kapcsolatban hangsúlyozta, megalkotásával a jogalkotónak az volt a célja, hogy a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegésével okozott, legalább testi sértéssel járó baleset akkor is tényállásszerű legyen, ha azt nem közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton, hanem az egyébként a KRESZ hatálya alá nem tartozó, a közforgalom elől elzárt magánúton követik el. Mivel a tényállás közforgalom elől el nem zárt magánúton történt, ez a szabály irreleváns.

A Kúria megállapításai

A Kúria egyetértett az ügyészség álláspontjával és hangsúlyozta: mivel a közúti veszélyeztetés keretszabály, a KRESZ alapján döntendő el elsődlegesen, hogy a felrótt cselekmény közúton elkövetett-e, s ha igen, akkor a terhelt közúti közlekedési szabályt szegett-e. Mivel a tényállásban szereplő útszakasz nem volt a forgalom elől elzárva, így vonatkoznak rá a KRESZ előírásai, hiszen a közforgalom elől el nem zárt magánút funkcionálisan ugyancsak közútnak minősül. Ebből a Kúria szerint egyenesen következik az, hogy a közút és a közforgalom elől el nem zárt magánút a közúti közlekedési szabályok alkalmazhatósága szempontjából azonos tartalmú fogalmaknak minősülnek. Csak akkor lehetne ez másként, ha a közúti veszélyeztetés törvényi tényállása tartalmazna az elkövetés helyére vonatkozóan olyan speciális kitételt, miszerint a cselekmény kizárólag közúton követhető el.

Az ügyészséghez hasonlóan tévesnek ítélte meg a törvényszék 191. paragrafusra vonatkozó megállapítását, mivel az csupán sérülés vagy halál okozásának esetére a büntetendőség körébe vonja a közforgalom elől elzárt magánúton vagy útnak sem minősülő egyéb helyen elkövetést is, de nem jelentheti azt, hogy közforgalom elől el nem zárt magánúton is ilyen többletfeltételek mellett lehetne csak értékelni az elkövetett cselekményt.

Mindezek alapján a Kúria a támadott másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 336/2014.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/12. számában jelent meg.

---