Kriminológia: bravúrral bűnről és büntetésről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szerkesztési bravúrnak nevezete Hack Péter egyetemi docens a Kriminológia című, a Wolters Kluwer gondozásában megjelent ezer oldalas, hiánypótló művet, mely véleménye szerint felépítésében és nyelvezetében is igényes mű. A kritikai szemléletű kötetet méltatva Bíró Judit egyetemi docens úgy fogalmazott, a szerkesztők a szerzőkkel közösen nemcsak a bűnre és büntetésre fókuszáltak, hanem figyelemmel voltak a világunkra és a szenvedésre is.


„Bűnről és büntetésről beszélni nehéz, a Kriminológia című, e témában ez idáig páratlan, átfogó kötet épp ezt teszi” – fogalmazott Bíró Judit, az ELTE Társadalomtudományi Kara Kisebbségszociológia Tanszékének tanszékvezető habilitált egyetemi docense a Wolters Kluwer Kft. egyik legújabb kiadványának február 21-ei bemutatóján. Az eseményen Hack Péterrel, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének tanszékvezető habilitált egyetemi docensével közösen értékelték az 1031 oldalas kötetet, mindketten kiemelve annak hiánypótló jellegét, kritikai szemléletét.

Az ELTE ÁJK Kari Tanácsteremében megtartott könyvbemutatón Bíró Judit kiemelte a szerkesztők – Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára és Lévay Miklós – egyedi megközelítését, azt, hogy a szerzőkkel közösen nemcsak a bűnre és büntetésre fókuszáltak, hanem eközben figyelemmel voltak a világunkra és a szenvedésre is. Mindez azért fontos, mert ahogy az a négyrészes kötet szemléletéből, szerkezetéből is kitűnik, alap-megközelítésben a tudományos élet két nagyon régóta összetartozó ágát és azok határterületeit kell vizsgálni: a kriminológia és a szociológia között ugyanis nagyon szoros összefüggések léteznek, annak kutatása például, miként hatnak, miként öltenek testet a deviáns viselkedési formák a bűnelkövetés során. A tanszékvezető a két tudományág összevetését taglalva számos nemzetközi és hazai példát hozott erre, rámutatva ugyanakkor, mindezek ellenére maga a kriminológia mint tantárgy oktatása viszonylag fiatal múltra tekint vissza a hazai felsőoktatás, így az ELTE életében is. Ennek ellenére népszerű, és jelenleg negyven közeli azoknak a munkaköröknek a száma, melyek kriminológiai végzettséggel betölthetők.

„Megtisztelő, hogy kétszer annyi időt biztosítottak számunkra, mint általában egy könyv bemutatójához szoktak” – kezdte beszédét Hack Péter. Hozzátette, lehet, hogy a szervezők abból indultak ki, „egy tanú nem tanú, így én most ráerősítek az előttem szólóra”. Az egyetemi oktató szerint ritka, hogy egy szakmai kiadvány, tudományos munka ekkora érdeklődés mellett, ilyen sikeresen induljon, hiszen – tudomása szerint – az első nyomás már el is fogyott.

Szimóniát elkövetők bűnhődése. A Kriminológia című kötet a téma hagyományos törzsanyagán túl a bűnözés és a bűnözéskontroll kortárs kérdéseit is bemutatja

A részletekről szólva kifejtette, a könyv a legátfogóbb, legalaposabb összefoglalója annak, ami a kriminológiáról és annak tárgyáról, a bűnről szól. A kötet 35 fejezetében a kriminológia tudományának három nagy generációja jelenik meg szerzőként, négy nagy szakmai műhely (ELTE, Pécsi Tudományegyetem, Miskolci Egyetem, Országos Kriminológiai Intézet) képviseletében, ők saját – egyedi és kiváló, sokféle iskolát képviselő – megközelítésükben a kriminológiai tudományok átfogó elemzését tárják az olvasók elé. Ők 27-en az adott szakterületen jártas és elismert kutató-oktatók, akik arra is vállalkoztak, hogy korszerű áttekintést nyújtsanak a XXI. századi bűnözésről és annak kontrolljáról. A szerzőket összeköti a globális és helyi folyamatok iránti érzékenység, az interdiszciplináris szemlélet és a laikusok számára is élvezhető közérthető nyelvezet.

Hack Péter szerint a mű felvet ugyanakkor egy definíciós dilemmát is, hiszen jóllehet eredendően egy tankönyvről van szó, de rendkívüli kiterjedtsége, tudományos alapossága okán szakmai kézikönyvként is kiválóan hasznosítható. Részletes elemzést nyújt a bűnözés hagyományos és kortárs magyarázatairól, bevezeti az olvasót a bűnözéskutatás alapkérdéseibe, bemutatja a kriminalitás aktuális nemzetközi és hazai folyamatait, valamint átfogó képet ad a kriminálpolitika intézményeiről és ellentmondásairól. Az elméleti összefüggéseken és a ténykutatásokon túl a szerzők ismertetik az egyes témakörök meghatározó nemzetközi és magyar jogi szabályozását, illetve a kriminalitás kezelésének gyakorlati aspektusait.

A Kriminológia felépítésében és nyelvezetében is igényes mű, egy igazi szerkesztési bravúr – hangsúlyozta Hack Péter. Végül annyit mondott, ha valaki bűnügyi tárgyú szakmai témában mindössze egyetlen darab művet szeretne elhelyezni a könyvespolcán, ez a kötetet neki is bátran ajánlható.

Tankönyvön túli alapmű
A kötet elsősorban tankönyvnek íródott azzal a céllal, hogy könnyen elsajátítható és elmélyíthető ismereteket nyújtson a kriminológia alapkérdéseivel most ismerkedő alapszakos- és joghallgatóknak éppúgy, mint a témában már jártasabb posztgraduális hallgatóknak. A tananyagszerű felhasználást címszavak, összefoglaló táblázatok és kereszthivatkozások segítik. A könyv ugyanakkor több mint tankönyv. A kriminológia hagyományos törzsanyagán túl a bűnözés és a bűnözéskontroll kortárs kérdéseinek bemutatása, a továbbgondolásra késztető kitekintések, a részletes kriminalitási adatok, illetve a bőséges ajánlott szakirodalom a társadalmi devianciák iránt érdeklődő kutatók, oktatók és szakemberek számára is megkerülhetetlen forrásként szolgálhatnak.

Kapcsolódó cikkek

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.

2024. november 29.

Súlyosítási tilalom büntetővégzéseknél

A terhelt terhére bejelentett fellebbezés az elsőfokú ítélet ellen a korábbi határozattal (büntetővégzéssel) szemben a terhelt terhére szóló tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában már beállt súlyosítási tilalmat nem szünteti meg – a Kúria eseti döntése.