Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
Kúria: érvényes volt a BÜK 2014-es tisztújítása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria szentesítette, azaz érvényesnek mondta ki a Budapesti Ügyvédi Kamara 2014-es tisztújító közgyűlésén született eredményeket, a határozatokat korábban jogerős ítéletben a Fővárosi Ítélőtábla még megsemmisítette.
A Kúria közzé tette a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) 2014-es választói közgyűlése határozatainak megsemmisítése iránt indított ügyben – felülvizsgálati eljárásban – meghozott ítéletét
Eszerint a felperesek eredeti kereseti kérelmükben az alperesi köztestület, azaz a BÜK 2014. február 21-én megtartott választói közgyűlésén meghozott valamennyi határozatának megsemmisítését kérték.
Ismeretes, a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék döntését, magyarán: megsemmisítette a határozatokat. Egyrészt amiatt, hogy a kamara alkalmazottai közreműködtek a szavazatszámlálás során, másrészt arra tekintettel, hogy a választási bizottság elnökének valamint egyik tagjának hozzátartozója indult a választásokon és az adott tisztségre megválasztották, ami összeférhetetlen.
A BÜK székháza
Az alperes BÜK és az alperesi beavatkozók felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította.
A Kúria jogi álláspontja szerint az önkormányzatiság elve alapján, nagyfokú autonómiával rendelkező szervezet esetében a bíróság csak abban a kivételes esetben avatkozhat be a kamara működésébe és semmisítheti meg annak határozatait, ha azok jogszabályba vagy az alapszabály, belső szabályzat, illetve az alperesre is irányadó kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról szóló, a Magyar Ügyvédi Kamara által megalkotott szabályzat mellőzhetetlen, kifejezett rendelkezésébe ütköznek. Az alperesre vonatkozó szabályzatokat kiterjesztően nem lehet értelmezni, és az eljárási szabálysértések közül csak a választás eredményét meghatározóan befolyásoló normasértések esetén semmisíthető meg az egész választás eredménye.
A szavazatszámlálás lényege a választói akarat megállapítása. A kamarai alkalmazottak nem végeztek érdemi szavazatszámlálást, kizárólag a szavazatszámláló bizottsági tagok által megállapított eredményt rögzítették a szavazatszámláló íveken. Kötelezően alkalmazandó előírás nem tilalmazza az alkalmazottak részvételét. A felperesek nem állították, hogy a szavazatszámlálás a választói akarattal ellentétes eredmény megállapítására vezetett, a számszaki eredmény helyességét nem kérdőjelezték meg. Mindezek alapján a kamarai alkalmazottak közreműködése nem eredményezi a választás eredményének megsemmisítését.
A választási szabályzat szerint a választási bizottság elnökének, tagjának kizártsága akkor áll fenn, ha jelölt hozzátartozójával kapcsolatban konkrét döntés meghozatalában, kifogás elbírálásában kell eljárnia. A felperesek sem állították, hogy ilyen eljárás folyamatban volt. A felperesek hivatkozása a jogsértés lehetőségére nem alapozza meg a határozatok megtámadását.
A felperesek által a törvényben előírt 30 napos határidőn túl előadott semmisségi okok érdemben nem voltak vizsgálhatóak.
A Jogászvilág.hu levélben kereste meg Réti Lászlót, a BÜK – az ítélőtábla jogerős ítélete után felfüggesztett, ám a Kúria döntése értelmében újbóli – elnökét, hogy kommentálja a legfőbb bírói fórum döntését. Amint megkapjuk a válaszát, közüljük.
Addig is idézzük a BÜK honlapján olvasható szűkszavú közleményt, mely szerint a Kúria az első- és másodfokú ítéletek megállapításaival szemben kimondta, hogy nem történtek normasértések. Így a kamarai alkalmazottak közreműködése a szavazatok összeszámlálásában a megfelelő testületi kontrollok mellett és alatt történt, a választási bizottság két tagjával szemben pedig nem merült fel olyan összeférhetetlenségi kifogás, amely a kizárásukat eredményezte volna. A 2014-ben megválasztott tisztségviselők azt követően foglalják el pozíciójukat, ha a Magyar Ügyvédi Kamara a miniszteri kereset folytán megtett kijelöléseit visszavonja. A kamarában zavartalanul folytatódhat a szakmapolitikai munka.
A BÜK időközben az alábbi tájékoztatást is közzétette: a Kúria pénteki ítéletére tekintettel a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökségének 2016. február 15-ei rendkívüli ülésén született, a BÜK február 17-ére meghirdetett 2016. évi rendes közgyűlésének összehívását kimondó határozatát visszavonta, hogy a fővárosi köztestület (jogkörébe visszahelyezendő – a szerk.) 2014-es elnökségnek legyen lehetősége dönteni a közgyűlés helyéről, idejéről és napirendjéről.