Lakás-előtakarékosság fizetési könnyítése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az  MGM utasítása  részletesen szabályozza  lakás-előtakarékossági állami támogatás és járulékai visszafizetésére kötelezettek fizetési könnyítés iránti kérelmeire vonatkozó eljárásrendet.


A 10/2015. (III. 31.) NGM utasítás  szerint a részletfizetést akkor lehet engedélyezni, ha a részletfizetési kérelmet benyújtó kötelezett igazolja, hogy a kötelezett és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók egy főre jutó, havi nettó átlagjövedelme a kérelem benyújtásakor nem éri el az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

  Magasabb összegű jövedelem is megalapozhatja a méltányosság gyakorlását, amennyiben a jövedelmi és az egyéb vagyoni viszonyokat összevetve a tartozás nagyságrendjével, annak teljes összegű megfizetése a megélhetést súlyosan veszélyeztetné. Ebben az esetben, a részletfizetés engedélyezhetőségének vizsgálatánál a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének mérlegelésénél a kötelezett és a vele közös háztartásban élők jövedelmi és vagyoni viszonyait együttesen kell figyelembe venni. A vagyoni viszonyok mérlegelésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a vagyontárgyak az átlagos életvitelhez nélkülözhetetlen vagy az azt meghaladó körbe tartoznak-e.

 

 A kötelezettnek a követelés részben vagy egészben történő elengedése akkor engedélyezhető, ha a kötelezett és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. A kérelemhez csatolni kell:

  •   a saját és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói lakcímkártyájának másolatát, a 30 napnál nem régebbi, utolsó 3 havi nettó jövedelemről szóló munkáltatói igazolását, illetve
  •   nyugdíjas esetén a nyugdíjas törzskártya (igazolvány) másolatát, továbbá a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy – a nyugdíj folyószámlára történő utalása esetén – az utolsó havi bankszámlakivonatot,
  •  vállalkozók esetében az állami adóhatóság által kiállított előző évi nettó jövedelemről szóló igazolást,
  •   a mindennapi megélhetés költségeit, illetve a lakásfenntartással kapcsolatos költségeket igazoló számlákat, átutalásokat, feladóvevényt.

 

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Az ítélet kiegészítése

Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.

2024. július 19.

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.