Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem tekinthető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, ha egy termékcsaládba tartozó termékcsoportok közül csak az egyikre hirdetnek akciót, ha ez a hirdetésből egyértelműen kiderül – állapította meg a Kúria egy eseti döntésében.
Az ügy előzménye
Egy vásárlói bejelentés alapján az első fokú hatóság S. Kft.-t (a továbbiakban: felperes) 2011. október 24-én 700 000 Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, mivel álláspontja szerint a felperes reklámfelületi tájékoztatása megtévesztő volt. Az általa forgalmazott, akciósként meghirdetett O. W. rágógumik közül az O. W. esetében a felperes biztosította a kedvezményt, az O. W. PROFESSIONAL esetében azonban nem. Az akciót plakáttal hirdette az alábbi szöveggel: „2 db vagy ennél nagyobb mennyiségű O. W. rágógumi vásárlása esetén az egész mennyiség árából 10% kedvezményt biztosítunk; a részleteket keressék az egyes termékeknél”. A hatóság a felperes tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény alapján megtévesztőnek találta, mivel a közzétett reklámban nem tüntette fel, hogy a kedvezmény nem vonatkozik az O. W. PROFESSIONAL termékre. A döntést a másodfokú hatóság 2012. január 11-én helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság döntése
Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét. Álláspontja szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megállapításánál nem az a döntő, hogy az adott termékek két külön termékcsalád tartoznak-e, hanem az, hogy a reklám alkalmas-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megvalósítására. A konkrét termékekre történő leszűkítésének hiányát (nem konkretizálja, hogy melyik termékek) megtévesztőnek ítélte a bíróság.
A felperesi felülvizsgálati kérelem tartalma
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelemben a felperes hangsúlyozta, hogy az eljárásban szereplő termékek két külön termékcsaládba taroznak (ezt mutatja kiszerelésük és méretük is), a plakáton pedig csak az egyik termékcsoportot jelölték meg akciósként. Mivel a plakát célja csak a figyelemfelhívás volt, nem tartalmazhatta az akció valamennyi részletét, ezért is emelték ki rajta a kiegészítő tájékoztató szöveget arról, hogy a részletek az egyes termékeknél találhatóak. Sérelmezte továbbá, hogy a bírság összege tekintetében a hatóság nem vette figyelembe a felperes javára írható körülményeket.
A Kúria megállapításai
A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a nagyobb részt tévesen megállapított tényállásból hibás következtetésre jutott az alperesi határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság nem értett egyet, ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, megsemmisítette az alperesi határozatot, mivel azonban az eljárás hivatalból indult és nem történt jogsértés a Kúria, mellőzte a hatóságok új eljárásra kötelezését.
A Kúria álláspontja szerint az O. egy termékcsalád, amely több termékcsoportot, azokon belül több termékfajtát foglal magában, melyeket a kereskedelemben O. rágógumiként forgalmaznak. Az O. W. tehát az egyik, míg az O. PROFESSIONAL egy másik termékcsoport. Ezt alátámasztja a termékcsoportok megjelenésében, kiszerelésében, árában való feltűnő eltérés.
A hatóság következetesen felcserélte a külön termékcsoportot jelzőt a fajtát jelentő kifejezéssel. A tévedés pedig megalapozta az elsőfokú bíróság tévedését, mivel a felperesi érvelést figyelmen kívül hagyva kritika nélkül elfogadta az alperes által tévedésen alapuló besorolást. A tények alapján a Kúria egyértelműen megállapíthatónak találta, hogy az akció csak az egyik termékcsoportot érintette, a másikat nem, mindezt pedig a felperes a plakáton megfelelően feltűntette. Így arra a kérdésre, hogy a plakát megfelelő tájékoztatást nyújtott-e a vásárlók számára, kitűnt-e belőle a felperesi szándék, igenlő választ adott, míg nemlegeset arra, hogy alkalmas volt-e a vásárlók megtévesztésére.
A Kúria megítélése szerint a tény, hogy a plakáton feltüntették: „a részleteket keressék az egyes termékeknél”, további biztosíték volt a félreértés, a megtévesztés elkerülésére. Így nem értett egyet az elsőfokú bírósággal abban, hogy a plakáton szerepelő „a kép illusztráció” felirat csak tovább erősítette a megtévesztő jelleget, mivel mindössze arra utalt, hogy a megvásárolható termékekből több fajta is van.
Mindezek alapján mondta ki a Kúria, hogy a felperesi magatartást mind a hatóságok, mind az elsőfokú bíróság tévesen értékelte jogsértőnek, így a bírság kiszabására sem volt semmilyen jogalap.
Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. II. 37 074/2013/8.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/2. számában jelent meg.
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!