Mennyi pótszabadság jár a gyermekek után?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Milyen esetekben jár pótszabadság? Hány nap szabadság jár egy évre? A legtöbb munkavállalót a pótszabadság témakörében a gyermekek után járó pótszabadság érinti, amelynek mértékét és igénybevételének feltételeit a Munka Törvénykönyve határozza meg.

Az Mt. hatályos szabályai szerint a munkavállalót gyermekére tekintettel két jogcímen illeti meg pótszabadság: mindkét szülőt a gyermeke életkora, illetve az apát a gyermek születésének ténye alapján.

A gyermekek életkora alapján járó pótszabadság

A munkavállalót először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben illeti meg pótszabadság, amelyik évben gyermeke tizenhatodik életévét betölti.

A pótszabadság mértéke egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét munkanap évente. Azaz, ha a munkavállalónak három gyermeke van, akik rendre tíz, tizenkettő és tizenhat évesek, őt tárgyévben hét munkanap, míg a következő évben – tekintettel arra, hogy legidősebb gyermeke a tizenhatodik életévét előző évben betöltötte – már csak négy munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság mértéke gyermekenként további két munkanappal nő abban az esetben, ha a munkavállaló háztartásában fogyatékkal élő gyermeket nevel.

A pótszabadságot nem kell időarányosítani, amennyiben a munkavállaló gyermeke év közben születik meg. Így a munkavállalót, akkor is megilleti 2014. évre 2 munkanap pótszabadság, ha a gyermeke 2014. december 31-én született. Fontos tudni, hogy a pótszabadság mindkét szülőt önállóan illeti meg, azt egymás között nem kell és nem is lehet megosztaniuk.

Pótszabadságra az a munkavállaló jogosult, aki a gyereket – a családok támogatására vonatkozó szabályok szerint – saját háztartásában neveli vagy gondozza. Azt a gyermeket tehát, aki

• • a vér szerinti szülővel, vagy
• • az örökbefogadó szülővel, vagy
• • a szülővel együtt élő házastárssal, vagy
• • azzal a személlyel, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, vagy
• • a nevelőszülővel, vagy
• • a hivatásos nevelőszülővel, vagy
• • a gyámmal, vagy
• • azzal a személlyel, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték,

életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyermeket nem saját háztartásában nevelő, gondozó munkavállalónak nem jár pótszabadság, még akkor sem, ha ő maga vér szerinti szülő.

A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság

2013. január 1-től megszűnt az apasági munkaidő-kedvezmény, helyét az apasági pótszabadság jogintézménye vette át. Ennek mértéke egy gyermek esetén megegyezik a korábban hatályos szabályozással, azaz az apát öt munkanap pótszabadság illeti meg, míg ikergyermekek születése esetén a pótszabadság mértéke hét munkanap. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik, illetőleg elhalálozik.

A pótszabadság legkésőbb a gyermek(ek) születését követő második hónap végéig a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Azt nem kell időarányosítani, akkor sem, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik, vagy szűnik meg. Amennyiben a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére három munkanapon belül köteles igazolást kiadni.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 03. 28.:  A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit 2014. 04. 04.:  A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás 2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter 2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András   Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és az egyes előadásokra jelentkezés itt

A munkavállalónak a pótszabadság igényléséhez be kell mutatnia a munkáltató számára a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkoznia arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, nem szüntette meg. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie.

A pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre, amelynek részleteit a 20/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet tartalmazza.

---