Munkaügyi perekben nagy segítség a mediáció

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokat elárul egy társadalomról az, hogy a konfliktusos helyzetek kezelésére milyen intézményes megoldások léteznek. Közhely, hogy a magyar ember szeret pereskedni, a konfliktusokat érzelmi oldalról közelíti és felülről várja az üdvözítő megoldást. Kelet- és Nyugat-Európa között e tekintetben is szemmel látható a különbség. Németországban például a munkaügyi perek jelentős része a felek egyezségével zárul.

A közvetítői eljárás Nyugat-Európában

A mediáció, mint alternatív konfliktuskezelési mód, Nyugat-Európában sokkal inkább elterjedt, mint hazánkban. Sokan, akik a technika fejlődése és az információk könnyebb elérhetősége okán néhány évtizeden belül a klasszikus ügyvédi tevékenység hanyatlását jósolják, a mediációt, mint a jövő ügyvédei számára kínálkozó „menekülési útvonalat” emlegetik.

Míg azonban hazánkban a közvetítői eljárás gyerekcipőben jár, Nyugat-Európában számos területen – így például a családjogi konfliktusok, kereskedelmi jogi viták területén – nagy népszerűségnek örvend és a köztudatban is hatékony vitarendezési eljárásként él. Jelen írásomban elsősorban a németországi gyakorlatot veszem e tekintetben górcső alá.

Az uniós követelmények

A 2008/52/EK irányelv foglalkozik a polgári jogi és kereskedelmi jogi területet érintően a mediáció kérdésével és fogalmaz meg követendő célokat az egyes tagállamok felé. Az említett elvárásoknak a tagállamok 2011. május 20-áig voltak kötelesek eleget tenni és a megfelelő szabályokat a nemzeti jogszabályokba beilleszteni.

Az Európai Unió (EU) szintjén tehát teljesen egységes szabályozás nincsen a mediációs eljárást illetően, az alapok azonban nagyon hasonlóak az egyes országokban. Különbségek inkább a gyakorlatban mutatkoznak, amelyek azonban elsősorban a történelmi-kulturális gyökerekre vezethetők vissza.

Németországban a jelenleg hatályos mediációs törvény európai összehasonlításban viszonylag későn, 2012-ben született meg és került kihirdetésre.

A törvény rögzíti, hogy a közvetítői eljárás lényege, hogy azt a felek szabad akaratukból veszik igénybe és a mediátor segítségével – aki egy független, pártatlan, megfelelő képesítéssel rendelkező személy – a vitás kérdés megegyezéssel való lezárására törekszenek.

Lényeges, hogy a mediátor nem hoz döntést az ügyben, csupán a felek álláspontjának összehangolására, a párbeszédük koordinálására fókuszál. A közvetítői eljárás lényege az, hogy a felek maguk határozzák meg a megállapodásuk feltételeit és vállaljanak érte felelősséget, ne harmadik személytől várják a megoldást.

Németországban – hasonlón a magyar szabályozáshoz – mediátori képesítést valójában bármely diplomás szerezhet, aki meghatározott szakmai gyakorlattal rendelkezik. Jogi tanácsadást ugyanakkor a vonatkozó törvényi előírások értelmében kizárólag ügyvédek végezhetnek.

Németországban – felismerve az ügyvédi hivatást érintő jövőbeni kihívásokat – egyre több ügyvéd-mediátor működik, akiket a közvetítői tevékenység során is kötnek az ügyvédi hivatásra vonatkozó szabályok, mint például a titoktartási kötelezettség.

Németországban is létezik az ún. bírósági mediátor intézménye, aki tulajdonképpen mediátori képesítéssel rendelkező bíró, és aki nem azonos a pert tárgyaló – és a peres eljárás során egyezségre törekvő – bíróval.

Mediáció a német munkaügyi gyakorlatban

A közvetítői eljárás Németországban is elsősorban a családi jogban és a kereskedelmi jogban terjedt el szélesebb körben. A munkaügyi konfliktusok kezelésében kevésbé népszerű. Ennek okai a német peres eljárási szabályokban és azok gyakorlati leképeződésében keresendők.

A német munkaügyi bírósági eljárás ugyanis két – egymástól jól elkülöníthető – részből áll. Az első tárgyaláson – ellentétben a hazai gyakorlattal – kizárólag a felek közötti egyeztetés zajlik, amikor is a tárgyalást vezető bíró ismerteti az ügyben releváns jogszabályi előírásokat és konkrét egyezségi javaslatokat fogalmaz meg a felek számára.

Az egyeztetést és annak eredményeként a megegyezést nagyban elősegíti a tárgyalás kevésbé formalizált jellege, nyugodtabb légköre. Az eljárás során például nem tulajdonítanak annak túlzott jelentőséget, hogy melyik peres fél melyik oldalon ül, nem elvárás, hogy a felek állva nyilatkozzanak, ezzel is kifejezve a bíróság iránti tiszteletüket. Lényeges továbbá, hogy a felek nem egymással szemben, hanem egymás mellett, egy félkörívben elhelyezett asztalnál foglalnak helyett, ezzel is a mellérendeltséget és nem az egymással való szembenállást sugallva.

Az egyeztetési tárgyaláson a felek higgadtan kifejthetik az álláspontjukat, feltárhatják a sérelmeiket. Az ehhez szükséges idő rendelkezésre áll. Sokszor a vita már ezáltal nyugvópontra kerül.

2014. június 17.: Karriermenedzsment tréning

Egy szervezet sikerének elengedhetetlen feltétele a kulcsemberek, kiemelkedő tehetségek megtartása és motiválása, ezért fontos, hogy olyan perspektívát nyújtson nekik a munkáltató, mely megtartóerővel bír. Emellett nem feledkezhetünk meg a megfelelő utánpótlás biztosításáról sem. Egy hatékonyan működő rendszer egyszerre igényli az egyéni karriervágyak és a vállalati érdekek összeegyeztetését. Jöjjön el 2014. június 17-én szakmai konferenciánkra! Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35. Bővebb információk és jelentkezés itt

Vélhetőleg a fenti gyakorlatnak is köszönhetően Németországban a munkaügyi perek jelentős része egyezséggel zárul.

Ami mindemellett a közvetítői eljárás igénybevétele mellett szólhat, az a költséghatékonyság, gyorsaság, bizalmasabb légkör. Ez utóbbit a nyilvános bírósági tárgyalás alkalmával nem lehet megteremteni.

A hazai gyakorlattal való összehasonlítás során a fent említett szempontokon túl fontos azt is értékelni, hogy Németországban a felek a konfliktusok kezeléséhez másként közelítenek, más elvárásokkal érkeznek. Az ugyanakkor mindenképpen kijelenthető, hogy a német minta kevésbé a formalitásokra, sokkal inkább a gyors és hatékony megoldásokra fókuszál.

---