Nagy sikerű könyvbemutató


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Április 28-án, nagy szakmai érdeklődés mellett tartották a Wolters Kluwer Kft. gondozásában megjelent „Magyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogához” című kiadvány könyvbemutatóját az Andrássy Egyetem Tükörtermében.


A könyveknek az olvasás és a róluk való vita által kell megszületniük és életben maradniuk. „Azok a könyvek, melyek a könyvtárak polcain szunnyadnak, még nem készek, vázlatosak, magukban semmi értelmük. Ahhoz, hogy értelmet kapjanak, te kellesz olvasó. Bármennyire is befejezett remekművek, csak utalások vannak bennük, célzások, ákombákomok, melyek pusztán egy másik lélekben ébrednek életre. A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, s az olvasó, aki olvasta.” (Kosztolányi)

A könyvbemutatón neves előadók vettek részt; a kiadványt prof. dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter méltatta. A rendezvénynek otthont adó egyetem dékánhelyettese, dr. Vincze Attila, majd a Miniszterelnökség képviseletében dr. Kovács László főosztályvezető-helyettes köszöntötte az egybegyűlteket.

Ezt követően került sor a témával kapcsolatos szakmai beszélgetésre, melyen a Kúriáról dr. Kalas Tibor, a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium vezetője, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletéről a nagyköveti rangban lévő Dr. Szűcs Tamás képviseletvezető és természetesen a most megjelent könyv szerkesztője, valamint több fejezetének írója, Dr. Dezső Attila, a Közbeszerzési Kutatóintézet Alapítvány elnöke vettek részt.

A disputa a könyv által is érintett témákon belül elsősorban az alábbiakra terjedt ki:

– az új közbeszerzési irányelvek hatása a közbeszerzési kodifikációra, a 2015-ben hatályba lépő új Kbt.-re;

– környezetvédelmi, fenntarthatósági és szociálpolitikai célok a közbeszerzésben;

– a közbeszerzési jog – mint alkalmazott európai uniós jog.

Dr. Trócsányi László a könyv és a szerzők méltatásán túl a közbeszerzési jog természetére is kitért. Kiemelte, hogy a közbeszerzési jog új, ellentmondásokkal terhelt jogág, melyet a közvélemény értetlensége vesz körül. Nagyon fontos jogterület, hiszen amióta állami költségvetés létezik, a törvényhozó mindig igyekezett szabályozni a közpénzek elköltését. Ugyanakkor a közbeszerzési jog – mint külön jogág – és az ehhez kapcsolódó közbeszerzési eljárás akkor jött létre, amikor az állam piaci szereplőként, megrendelőként kezdett megjelenni. Ekkor tömegével adódtak azok a helyzetek, amikor a közfeladat elvégzéséhez magántőke bevonására került sor. Ezek a helyzetek a gondoskodó, jóléti államra jellemzőek, hangsúlyozta a miniszter. A jóléti államban az állam infrastruktúrát, emberi erőforrásokat fejleszt, közoktatást és szociális ellátórendszereket működtet. Éppen ezek az állami beavatkozás és aktív szerepvállalás területei. 

Ez a fajta szerepvállalás Európa nyugati felén sem tekint vissza hosszú múltra, hiszen az aktív és gondoskodó állammal jelenik meg. Magyarországon ez a folyamat 1989-ben kezdődött, addig hiányzott nálunk a magángazdaság, a szabad piaci szereplők. A megrendelő és kivitelező egybeesett, és az állam vagy saját hivatalai, vagy állami vállalatok által végezte el a szükséges feladatokat, melyek mögött nem a kereslet-kínálat mérlegelése állt. Jogállamban, ahol az állam a megrendelő és közpénzekből fizet, elvárás, hogy a közbeszerzés számon kérhető módon menjen végbe. Ehhez szabályozott eljárásra és kiépült intézményrendszerre van szükség. 

Mivel a közbeszerzéssel kapcsolatos joganyag rendkívül bonyolult, a most megjelent könyv hasznos segítséget nyújt a szakembereknek abban, hogy eligazodjanak az EU-s irányelvek és a hazai jogszabályok kusza szövevényeiben.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. június 10.

Jogszabályfigyelő 2024 – 23. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy az elmúlt héten új Magyar Közlöny nem jelent meg, a Kúria Döntések Bírósági Határozatok legfrissebb számának a tartalmából válogattunk.

2024. június 7.

Önkormányzati választások 2024 – új időpont, új szabályok

Az idei év rendhagyó az önkormányzati választások szempontjából, hiszen most kivételesen nem ősszel, hanem az európai parlamenti választásokkal egy napon, júniusban kerül sor a választásra, ráadásul a 2019-eshez képest jelentősen módosultak a szabályok is, különösen a fővárosi közgyűlés vonatkozásában.

2024. június 6.

EP választás 2024: ki, hol és mire szavazhat?

Vasárnap az önkormányzati választásokkal egy időben került sor az európai parlamenti választásra is. Cikkünkben bemutatjuk, kik, hol és mire is szavazhatnak az EP választáson.