Nem bírságolható a hirtelen rosszullét miatti szabálytalankodás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a járművezető hirtelen rosszul lesz és emiatt rövid időre tiltott helyen kénytelen megállni, nem róható terhére a közlekedési szabályok megszegése – állapította meg a Kúria eseti döntésében.


Az ügy előzményei

Az egyedi ügy felperese az általa üzemben tartott és vezetett gépjárművel a KRESZ 40. § (5) bekezdésének e) pontjának a megállásra és várakozásra vonatkozó rendelkezéseit megsértve állt meg. Az indulás után nem sokkal rosszul lett, szédült, görcsölt és ájulás környékezte, ezért állt meg.

A szabálytalan megállást követően azonnal szólt a fiának, aki a gépkocsit pár percen belül szabályosan leparkolta.

Az első fokú rendőrhatóság 30 000 Ft közigazgatási bíróságot szabott ki.

Elsőfokú bíróság megállapításai

Az elsőfokú bíróság a felperes és a tanúk által előadottak ismeretében elfogadta, hogy a felperes a hirtelen fellépett rosszulléte miatt kényszerült a gyalogos átkelőhelyen történő megállásra.

Az elsőfokú bíróság kifejtette: a felperes oldalán bekövetkező rosszullét a jármű tágabb értelemben vett műszaki hibáját jelenti, ugyanis a jármű forgalomban történő részvételéhez annak vezetője elengedhetetlen. A jármű közlekedésre alkalmas műszaki állapotában objektív feltétele a vezető, vagyis a vezető egészségi állapotában hirtelen fellépő változás a KRESZ 40. § (6) bekezdése értelmében műszaki oknak minősül, melyre figyelemmel a KRESZ 40. § (5) bekezdés e) pontjának megsértése a felperes terhére nem róható, a KRESZ 40. § (6) bekezdésében foglaltak okán.

Az elsőfokú bíróság figyelembe vette azt is, hogy a felperes fia pár percen belül a gyalogos átkelőhelyről a KRESZ 40. § (5) bekezdés e) pontjának megsértésével elhelyezett gépjárművet elvitte, így a szabálytalanság rövid időn belül megszűnt.

A Kúria megállapításai

A Kúria az ügy egyediségének, sajátosságainak szem előtt tartása mellett, a jogvita eldöntésekor és az alapul szolgáló jogszabályok értelmezésekor figyelemmel volt Magyarország Alaptörvényének 28. cikkében foglaltakra.

A Kúria megállapította: a felperes az 1988. évi I. törvény 21. § (1) bekezdés d) pontjában rögzített szabályszegést követte el, azaz megszegte a KRESZ előírásait, amikor az általa üzemben tartott és vezetett gépjárművel a gyalogos-átkelőhelyen megállt, ugyanis a KRESZ 40. § (5) bekezdés e) pontja értelmében tilos megállni a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen.

A Kúria szerint a KRESZ 40. § (6) bekezdés értelmében e jogszabályhely (1), (4)–(5) bekezdéseinek rendelkezései nem vonatkoznak a forgalmi okból szükséges megállásra, valamint arra az esetre, ha e rendelkezések a jármű műszaki hibája miatt nem tarthatók meg. A jogszabály értelmezése során értékelve a feltárt tényállást, a „forgalmi okból szükséges megállás” kitétel fennállását is megállapíthatónak találta a legfőbb bírói fórum. E körben ugyanis a Kúria a forgalom, a közlekedés biztonságát is értette. A gépjárművezető hirtelen fellépő rosszulléte esetén inkább kívánatos a forgalomban való aktív részvétellel felhagyás – a további, esetlegesen, a tiltott helyen átmeneti egészségügyi ok miatt feltétlenül szükséges legrövidebb idejű megállásnál – súlyosabb következmények megelőzése érdekében.

Az 1988. évi I. törvény 5. § (2) bekezdése értelmében közúton járművet az vezethet, aki a biztonságos vezetésre alkalmas állapotban van. A KRESZ 4. § (1) bekezdés b) pontja a járművet vezető személytől megköveteli a jármű biztonságos vezetésére képes állapotot. Amennyiben a gépjárművezető menet közben észleli a járművezetésre alkalmatlanná válását, ezen előírásokból következően alapvető elvárás vele szemben, hogy a közlekedés lehető legkisebb veszélyeztetésével járó megoldást válassza (a lehetőségek szerint).

Adott esetben a körülmények mérlegelése alapján helytállóan jutott arra a következtetésre az elsőfokú bíróság, hogy ez a megoldás a zebrán átmeneti időre történő megállás volt. Ez olyan forgalmi oknak volt tekinthető, amelyet maga a KRESZ is kivételként jelölt, a 40. § (1), (4)–(5) bekezdései alól a (6) bekezdésben.

Hangsúlyozza a Kúria: a perbeli ügyben nem az 1998. évi I. törvény 21/A. § (1)–(2) bekezdései szerint bírságfizetés alóli mentesülési szabályok alkalmazásáról, hanem e törvény 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján az irányadó KRESZ rendelkezések konkrét esetre vonatkozó értelmezéséről volt szó, ezen alapult a jogerős ítéletben foglalt döntés is.

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. III. 37 356/2012/3.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2013/7-8. számában 127. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Fókuszban a kiberbiztonság és a kibercsalások elleni védekezés

Hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az Alternatív Vitarendezési Konferenciát 2024. júniusában. A rendezvényen neves hazai és külföldi szakemberek mutatták be, hogy a kibercsalások milyen kihívások elé állítják az alternatív vitarendezés szereplőit.

2024. június 25.

Egy éves az építményi jog – mik a tapasztalatok?

Egy évvel ezelőtt, 2023. június 24-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv új fejezete, amely az építményi joggal kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Dr. Kiss Dávid ügyvéd segítségével megnéztük, hogy egy év alatt miként alakult ennek az új jogintézménynek az alkalmazása, miként viszonyulnak hozzá a hatóságok és milyen értelmezési kérdések merültek fel az alkalmazás során, valamint összeszedtünk, hogy a különböző jogszabályok milyen bizonytalanságokat tartalmaznak és milyen előnyöket biztosítanak az építményi jog alkalmazása esetén.