Pénzmosás: százszorosára nő a felügyeleti bírság

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ügyvédeket és a Pmt. hatálya alá tartozó ügyfeleiket is érinti pénzmosás elleni törvény módosítása, ami július 1-jén lépett hatályba. A felügyeleti bírság kiszabható legmagasabb összege a százszorosára nő, ami különösen a pénzügyi szektort érinti érzékenyen.

A Pmt-t (2007. évi CXXXVI. törvény) a 2013. évi LII. törvény módosította. A Budapesti Ügyvédi Kamara tájékoztatója szerint új a tényleges tulajdonos, változik az ügyfél fogalma, bővül az ügyvéd informálódási lehetősége, változnak a bejelentéssel kapcsolatos szabályok.

Eddig csak a gyanút kellett a hatóság tudomására hozni, most már az azt alátámasztó dokumentumot is be kell csatolni, illetve a pénzmosásra utaló tény, adat, körülmény felmerülését akkor is vizsgálni kell, ha az ügyleti megbízás végül nem teljesül (például nem lehetett elvégezni az ügyfél átvilágítását).

A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogköre jelentősen bővült: jogosult a szolgáltató által kezelt adatot, valamint az üzleti, bank-, adó-, vámtitkot és más, hatósági kapuk is kinyílnak számukra – hívja fel a figyelmet a kamara.

A felügyeleti bírság kiszabható legmagasabb összege a százszorosára nő, ami különösen a pénzügyi szektort érinti érzékenyen.

A törvény indokolása szerint a módosítás célja a gyakorlati tapasztalatok alapján a szükségessé vált korrekciók, valamint az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága (Moneyval) 2010-es ország-jelentésében megfogalmazott ajánlások alapján elfogadott 1303/2011. (IX. 2.) Korm. határozat szerinti módosítások elvégzése.

A módosításokat a Budapesti Ügyvédi Kamara az alábbiakban foglalja össze:

1. Változás a tényleges tulajdonos meghatározásában: tényleges tulajdonos az a természetes személy is, aki a közvetve rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad 25%-ával. Amennyiben tulajdoni hányad vagy meghatározó befolyás alapján a tényleges tulajdonos nem állapítható meg, a vezető tisztségviselő minősül tényleges tulajdonosnak.
2. Változás az ügyfél fogalomban: a szolgáltatás igénybevételére irányuló írásbeli szerződés megkötése nem feltétele az ügyfél kapcsolat létrejöttének.
3. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának törvényi meghatározása megegyezik a Btk. tényállásokban foglalt elkövetési magatartásokkal.
4. A személyazonosság igazoló ellenőrzése során meghatalmazott személy azonosítását és meghatalmazása érvényességét is ellenőrizni kell, szükség esetén hivatalos nyilvántartásból ellenőrizni is lehet.
5. A tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatoknál jelentős változások történtek. A természetes személy ügyfél továbbra is köteles nyilatkozni arról, hogy tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár-e el, a jogi személy (vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) ügyfél képviselője azonban arról köteles írásban nyilatkozni, hogy a jogi személynek ki a tényleges tulajdonosa, valamint rögzíteni kell a tényleges tulajdonos nevét, lakcímét, állampolgárságát. Szükség esetén rögzíthető az is, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. (Azokban az esetekben azonban, amikor egyértelmű, hogy az ügyfél nem tényleges tulajdonos nevében jár el (pl.: adásvétel) és az adatok rögzítése a személyazonosság igazoló ellenőrzése során már megtörtént, a tényleges tulajdonosi nyilatkozat mellőzhető, a mellőzés tényét azonban rögzíteni kell.)
6. Az ügylet azonosítása során a teljesítés körülményeinek rögzítése mellett – szükség esetén – a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását is kérheti a szolgáltató (ügyvéd).
7. Nem elsősorban ügyvédeket,hanem ügyfeleket érint az az új szabály, hogy magasabb pénzmosási kockázat azonosítása esetén az SZMSZ-ben vezetői jóváhagyáshoz köthető a megbízás teljesítése vagy az üzleti kapcsolat létesítése.
8. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése során a szolgáltató (ügyvéd) köteles különös figyelmet fordítani valamennyi összetett és szokatlan megbízásra.
9. Nem elsősorban az ügyvédeket érintő módosítás, de valamennyi szolgáltatót kötelezi, hogy 300.000 forintot meghaladó megbízás esetén rögzíteni kell az ügyfél azonosítására alkalmas adatokat, valamint a megbízás tárgyát és összegét.
10. Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, kötelező beszerezni az ügylettel kapcsolatos pénzeszközök forrására vonatkozó információt.
11. Pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény bejelentésével kapcsolatos változások: bejelentéskor az pénzmosás gyanúját alátámasztó dokumentumokat is be kell csatolni, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Akkor is vizsgálni kell pénzmosásra utaló tény, adat, körülmény felmerülését, ha az ügyleti megbízást végül nem teljesül. A tevékenység megkezdését követő 5 munkanapon belül ki kell jelölni a bejelentések továbbításáért felelős személyt.
12. Pénzmosásra utaló tény, adat, körülmény felmerülése esetén a pénzügyi információs egységként működő hatóság (a továbbiakban: „hatóság”) jogköre bővül: jogosult a szolgáltató által kezelt adatot megismerni; jogosult banktitkot, üzleti titkot, adótitkot, vámtitkot megismerni (ügyvédi titkot nincs nevesítve); jogosult központi államigazgatási szerv, bíróság, felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot megismerni, ezen adatokat megkeresésre e szervek (köztük a területi kamarák) kötelesek a hatóság rendelkezésére bocsátani; a felügyeleti szervnél eljárást (így a területi kamaránál fegyelmi eljárást) kezdeményezhet,amelynek eredményéről tájékoztatnia kell a hatóságot; a nyomozó hatóságtól kérhet adatokat (nevesített: titkos információgyűjtés eredményét is) és közvetlenül adatot vehet át a saját (NAV) nyomozó hatóságától.
13. A felügyeletet ellátó szerveknek (jogalkotás miatt a MÜK-nek) a pénzügyi információs hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével a Mintaszabályzatot a Pmt. módosításait követően felül kell vizsgálni és módosítani. A szolgáltatóknak (ügyvédeknek) ugyanígy, a saját belső szabályzataikat kell felülvizsgálniuk és módosítani a Mintaszabályzat módosítását követően.
14. A felügyeleti bírság kiszabható legmagasabb összege pl. pénzügyi szolgáltatók esetén ötmillióról ötszázmillióra, könyvelőknél, ingatlanforgalmazóknál egymillióról húszmillióra emelkedik. (A kamara az 5. § e) pontja szerinti felügyeleti szerv, ezért ez a módosítás nem érinti az ügyvédeket, de ügyfeleiket igen.)
15. A felügyelet ellátó szervekre (területi kamarákra) vonatkozó módosítás, hogy a felügyelet ellátása során, a Pmt. rendelkezéseinek megsértése miatti következmények megállapításakor a felügyeleti szerveknek (területi kamarának) az Ütv. rendelkezéseivel összhangban figyelemmel kell lennie a szabályszegés vagy hiányosság súlyosságára, a szabályszegés vagy hiányosság ügyvédre vagy ügyfeleire gyakorolt hatására, a felelős személy(ek) együttműködésére, a szabályszegés ismétlődésére vagy gyakoriságára. A felügyeleti szervnek (területi kamara) e tevékenysége során biztosítja a szolgáltatónak (ügyvédnek) az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvényben foglaltak szerinti megfelelést.
16. A szolgáltató (ügyvéd) 2014. december 31-ét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben: az ügyféllel 2013. július 1. előtt létesített üzleti kapcsolatot, az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján 2014. december 31-ig nem jelent meg, és az ügyfél vonatkozásában a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-én nem állnak teljes körűen rendelkezésére.

(forrás: Budapesti Ügyvédi Kamara)

---