Pert nyert a Helsinki Bizottság a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bíróság megállapította, hogy az alperes a „Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről“ című kérdőív 5. pontjában foglaltakkal megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. Az ítélet nem jogerős. A Fővárosi Törvényszék közleménye.

A Fővárosi Törvényszék 2018. február 28-án ítéletet hirdetett a Magyar Helsinki Bizottság által a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen indított személyiségi jogi perben. A bíróság a felperesi keresettől részben eltérően állapította meg, hogy az alperes a „Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről“ című kérdőív 5. pontjában foglaltakkal megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, és eltiltotta a további jogsértéstől.

A bíróság a teljes kiadvány megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította, mert a kérdőív egy kérdéséhez kapcsolódó jogsértő tartalom nem indokolja az egész kérdőív megsemmisítését. Elégtétel adás céljából kötelezte azonban az alperest nyilatkozat kiadására, amelyben kifejezi a jogsértés miatti sajnálkozását és azt az ítélet vonatkozó rendelkezésével együtt az MTI Országos Sajtószolgálat útján nyilvánosságra hozza. A bíróság mellőzte annak a felperesi kérelemnek a teljesítését, hogy az alperes a nyilvános bocsánatkérést minden háztartásba juttassa el. A bíróság kötelezte továbbá az alperest 2 millió forint sérelemdíj megfizetésére.

[htmlbox karteritesi_jog]

 

A Magyar Helsinki Bizottság a magyar kormány fizikai határzárral kapcsolatos 2015-ös büntetőjogi törvénymódosításait elemezve kiadott egy állásfoglalást, amelyben észrevételezte, hogy a törvény egyes rendelkezései ellentétesek a nemzetközi egyezményekkel. Ebben a nyilvánosság számára is közzétett anyagban a felperes úgy fogalmazott, hogy „Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata alapján aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása. A büntető jogi eszközöket, különösen a szabadságvesztést, csak akkor lehet „bevetni“, ha egy személyt már kiutasítottak, azonban az új szabályozás szerint a menekülők már a határzár megsértésével bűncselekményt követnek el.“ Ezt követően 2017. szeptember 28-án a Miniszterelnöki Kabinetiroda nyilvánosságra hozta a „Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről“ című kérdőívet. A nemzeti konzultáció kérdései sok helyen megjelentek, a kérdőívet körülbelül 8 millió állampolgárnak kézbesítették, illetve az interneten is elérhető volt. Az 5. pontban az alábbiak szerepeltek: „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.“ Ez alatt olvasható, hogy „Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy „aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása.“ Az 5. ponthoz kapcsolódó kérdés: „Ön támogatja a Soros-tervnek ezt a pontját?“.

A Magyar Helsinki Bizottság kérte a bíróságtól annak megállapítását, hogy az alperes a fentiekkel megsértette a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát. A felperes szerint ugyanis a nemzeti konzultációs kiadványban az alperes a felperes által készített állásfoglalásban megjelent valós érvelését, abban a hamis színben tüntette fel, hogy a Magyar Helsinki Bizottság azt akarja elérni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért, és védi a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. A felperes kérte a bíróságtól az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint a jogsértés formájával, terjedelmével és módjával megegyező elégtétel adására, és 8.000.000 Ft sérelemdíj megfizetésére kötelezését.

Alperes kérte a kereset elutasítását.

A bíróság szerint a kereset részben alapos volt. A bíróság az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a menekült, a bevándorló és a migráns kifejezések különböző fogalmak, amelyeket az alperes a sérelmezett szövegben összemos és ez az olvasó számára megtévesztő lehet. A felperessel kapcsolatban megfogalmazott állítás, amely szerint „védi a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat“, a Magyar Helsinki Bizottság valós jogvédő tevékenységét hamis színben tünteti fel. Ugyanis jogvédő szervezetként nemzetközi egyezményekben meghatározott személyi körnek, a menedék kérőknek, menekülteknek és hontalanoknak nyújt jogi segítséget. A fenti kifejezés azonban az átlagolvasó számára úgy mutatta be a felperest, mint törvénytelenséget pártoló szervezetet és megütközést, felháborodást válthat ki, ami a szervezet hátrányos megítélését eredményezheti, és sérti a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.

Az alperes a felperes által készített állásfoglalás szövegéből kiragadott „a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy „aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása.“ szövegrészt a nemzeti konzultációs kérdőíven úgy idézte, hogy annak az eredeti mondanivalójától eltérő tartalmat adott. A Magyar Helsinki Bizottság ugyanis a menekültek, menedék kérők esetében tartja aggályosnak a jogellenes határátlépés miatti súlyos jogkövetkezmény alkalmazását, és nem minden bevándorlót, migránst érintően. Az alperes az állásfoglalásból kiragadott részlettel a felperes álláspontjával ellentétes közlést akart igazolni, ami alkalmas volt arra, hogy az olvasóban a valóságtól eltérő képet alakítson ki a felperesről és a tevékenységéről, amivel megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.

A bíróság nem fogadta el azt az alperesi védekezést, hogy a közlése vélemény volt. Az indokolásában kifejtette, hogy ha véleménynek is minősülne, abban az esetben is a véleménynyilvánítás szabadsága még egy közügyet érintő fontos kérdésben sem terjedhet ki arra, hogy a felperes valós szakmai tevékenységét megkérdőjelezze, hiteltelenítse és a védett jogát sértse.

A Magyar Helsinki Bizottság azonban alaptalanul hivatkozott arra, hogy a kérdés első mondata („Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.“) a felperesre is vonatkozó állítás, amelyből arra lehet következtetni, hogy ő is enyhébb büntetést akarna elérni a migránsok által elkövetett bűncselekmények esetében. Ez nem a felperesre vonatkozó közlés volt, nem állapítható meg a közvetlen érintettsége, ezért ebben a körben a bíróság a keresetet elutasította.

A bíróság a felperes által megjelölt 8.000.000 Ft összegű sérelemdíj igényt eltúlzottnak találta, ezért az alperest 2.000.000 Ft sérelemdíj megfizetésére kötelezte. A bíróság a sérelemdíj összegének a megállapításánál figyelemmel volt arra, hogy a jogsértő tartalom egy fontos, a társadalom egészét érintő közéleti vita kapcsán jelent meg és széles társadalmi nyilvánosságot kapott, mert arról csaknem 8 millió ember tudomást szerezhetett. Figyelemmel volt arra is azonban, hogy a felperes mint közéleti szereplő az őt ért negatív tartalmú közlések cáfolatára széleskörű lehetőséggel bír, ezáltal a sérelme részben orvosolható.

Az ítélet nem jogerős.

[htmlbox BDT]

 

 

---