Pezsdítő hatású az európai integráció a magyar ügyvédi kar számára – 1. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alapjaiban nem változtatta meg az ügyvédi munkát hazánk európai uniós tagsága: magyar hagyományokon alapul továbbra is az ügyvédi praxis folytatása, azonban az EU-tagságunk pezsdülést, frissítést hozott. Interjú dr. Bánáti Jánossal, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével.

Hogyan jellemezné a magyar ügyvédi kar első kapcsolódási pontjait az Európai Közösségek tagállamainak ügyvédi hivatásrendjeivel?

A rendszerváltoztatás előtt a magyar ügyvédi kar tagjai egyáltalán nem tevékenykedtek ügyvédi minőségükben hazánk határain túl, továbbá szintén nem volt jellemző, hogy külföldi ügyvédek Magyarországon dolgozzanak. E zárt környezetben az 1990-es évek első privatizációs hulláma hozott változást. A külföldi befektetők a magánosításban saját ügyvédeik támogatásával vettek részt: magyar ügyvédi kamarai tagság nélkül, részletes jogi háttérszabályok nélkül, szervezetlen keretek között az állami szervekkel való tárgyalásokon segítették ügyfeleiket. A magyar ügyvédség kis fenntartással szemlélte a külföldi ügyvédek jelenlétét ebben az időszakban, tartva attól, hogy – más kelet-európai országokhoz hasonlóan – nagy nemzetközi irodák letelepedve Magyarországon „bekebelezik” a magyar ügyvédeket. A félelmek azonban nem igazolódtak be: Magyarországon egyenrangú, kollegiális együttműködés alakult ki a magyar ügyvédek és az Európai Közösségek tagállamaiban működő ügyvédek között.

Az első kapcsolódási pontok tehát az 1990-es évek elejére tehetők és az elnök úr szerint mindenképpen előremutató jellegűek voltak. Tudna esetleg konkrét példát mondani olyan ügyekre, ügycsoportokra, amelyek vonatkozásában a magyar ügyvédi kar az európai kartársak tudására támaszkodhattak?

Igen, a magyar ügyvédség megtartotta szakmai egyenrangúságát, és számos esetben tanult is a külföldi ügyvédektől. Ilyen terület például az ingatlan-adásvételi szerződés megkötésekor az esetleges környezetkárosító elemekre való felkészülés szabályainak a szerződés keretébe való foglalása. A rendszerváltoztatás időszakáig nem volt példa Magyarországon arra, hogy ilyen adásvételi szerződések között a szerződő felek rendelkeztek volna az ingatlanon esetlegesen fennálló környezetkárosító elemek, például veszélyes hulladékok kezelésének szabályairól. Az 1990-es évek első felében a privatizációs folyamat során Magyarországra érkezett külföldi ügyvédek egyértelműen pozitív, vérpezsdítő hatást gyakoroltak a magyar ügyvédi kar tagjainak működésére.

Hogyan alakult az a szakmai kölcsönhatás a következő években?

Az 1990-es évek második felében – ahogy hazánk egyre haladt előre az európai uniós integráció folyamatban – a magyar ügyvédi kar is egyre intenzívebb kapcsolatokat épített az Európai Unió tagállamainak ügyvédei felé. Ebben az időszakban Magyarország megfigyelőként vett részt a tagállamok nemzeti ügyvédi kamaráit tömörítő CCBE ülésein azzal a kifejezett céllal, hogy a teljes jogú tagság elnyerése után egy új, erősebb kapcsolódást biztosító szervezet részese lehessen. A magyar ügyvédi kar szakmai elismertségét bizonyítja, hogy dr. Köves Péter volt az első és ez idáig egyetlen olyan CCBE-elnök, aki Kelet-Közép Európából érkezett. A CCBE brüsszeli székhelyén azóta folyamatosan jelen van és dolgozik a Magyar Ügyvédi Kamara – dr. Szecskay András által vezetett – delegációja, az általában évente egy alkalommal megrendezendő plenáris ülésen pedig a MÜK az elnöke útján is képviselteti érdekeit.

Dr. Bánáti János, a MÜK elnöke (fotó: Balkányi László)

Az Európai Unió tagállamaiban korántsem ugyanazt érték az „ügyvédi tevékenység” alatt.

Az egyes EU-tagállamokban nagyon sokszínű modellek, intézményi struktúrákban végeznek olyan tevékenységet, melyet mi a klasszikus ügyvédi tevékenységen értünk. Az angolszász területen például sok száz tagot számláló nagy irodák jellemzők, míg más országokban – például Ausztria vagy épp Magyarország – az egyéni ügyvédi tevékenység és a legfeljebb 2-3 fős ügyvédi irodai formátum a jellemző, a nagy irodák száma csekély. E sokszínűség mellett azonban az ügyvédi kamara minden tagállamban köztestület, és ügyvédi tevékenység folytatásának kamarai tagság az egyik feltétele.

E különböző struktúrák mellett milyen tevékenységet végez a CCBE?

A CCBE óvatos, megfontolt és kis lépésekben tud csak előrehaladni. A CCBE nem oly rég elfogadott egy egységes európai ügyvédi etikai kódexet, mely minden ügyvédre egységes etikai alapokat és szabályokat tartalmaz. Ezen túlmenően a CCBE szervezetten tart kapcsolatot az Európai Unió intézményeivel és szervezeteivel, a teljes európai ügyvédség nevében egységesen fellépve kezdeményez jogalkotást, ahogy azt tette a védői jogok európai szintű szabályozása során is. A CCBE egyfajta igen erős egyensúlyozó szereppel bírt például a terrorizmusból származó pénzmosással kapcsolatos szabályozás kapcsán. Ez esetben olyan értékeket kell az ügyvédnek feladniuk, mint az ügyvédi titok, hiszen ha az ügyvéd munkája során pénzmosással találkozik, azt kötelessége a rendőrhatóságok felé jelentenie. Ugyanakkor az egyes tagállamok – a harmonizáció alkalmával – a nemzeti jogszabályok megalkotása során nem voltak egységesek, hiszen például Magyarország e szabályozásnál lényegesen szigorúbb szabályozást hozva, valamennyi, bűncselekményből származó pénzmozgást a pénzmosáshoz sorolt, annak bejelentésére kötelezve az ügyvédet. A CCBE évek óta törekszik az egyensúly megtalálására e kérdéskörben is a tagállamok szabályozásai között: az idén december 10-én megrendezendő Európai Ügyvédnap témája épp az ügyvédi titoktartás kontra tömeges kormányzati megfigyelés lesz.

(Az interjú második részét az Ügyvédvilág.hu 2014. szeptember 4-ei kiadásában olvashatja.)

Az interjú az Ügyvédvilág 2014 július-augusztusi számában jelent meg.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!
2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

---