Rendőri akció magánlakásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rendőri intézkedés jogszerűsége nem vitatható, ha a rendőrök azért hatolnak be a magánlakásba, illetve az ahhoz tartozó bekerített helyre, hogy a bejelentés szerinti bűncselekmény folytatását megszakítsák – a Kúria eseti döntése.

A tényállás szerint a terhelttel szemben lakó szomszéd bejelentést tett a rendőrkapitányságon, hogy a terhelt a saját udvarán egy nőt bántalmaz. A bejelentésre a terhelt lakásánál rendőrök jelentek meg; a lakásból veszekedés, kiabálás hangjai szűrődtek ki. Mivel felszólításuk ellenére az udvaron tartózkodó személyek nem nyitottak ajtót, a rendőrök átmásztak a kerítésen. Az ittas állapotú, hangosan kiabáló terheltre, valamint a társaságában lévő két személyre a pincehelyiségében találtak rá, ahol a terhelt a belépő főtörzsőrmestert karjánál megragadva próbálta kituszkolni a helyiségből. A terhelt megnyugtatása eredménytelennek bizonyult, az hirtelen ismét agresszívvá vált, a mellette lévő ágyon heverő fejszét megragadva megindult a rendőrök felé, majd fejmagasságban feléjük lendítette. Csak szolgálati fegyver segítségével sikerült őt megállásra kényszeríteni és előállítani.

Az első- és másodfokú bíróság eljárása

A városi bíróság hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 2 évi börtönbüntetésre ítélte a terheltet. A törvényszék jóváhagyta az elsőfokú ítéletet.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

A terhelt védője sérelmezte: a tényállás alapján nem állapítható meg, hogy a rendőrök milyen intézkedést kívántak foganatosítani, így intézkedésük törvényességére sem vonható le következtetés, és nem állapítható meg, hogy milyen ok alapján voltak jogosultak a terhelt magánlakásába behatolni. Mindezek alapján a védő álláspontja szerint a terhelt az ingatlanba történő jogellenes behatolást alappal tekinthette jogtalan támadásnak. Mivel megítélése szerint a jogellenes rendőri intézkedéssel szembeni fellépése a jogos védelem keretei közt maradt, vagy ha ezt nem is állapítják meg, akkor is menthető felindulásból lépte túl a jogos védelem kereteit, így a védő a terhelt felmentését indítványozta.

A Kúria megállapításai

A régi Büntető Törvénykönyv (Btk.) értelmében a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét az követi el, aki a hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza (minősítő körülmény, ha azt felfegyverkezve vagy intézkedést végrehajtó rendőr sérelmére követik el). Ennek keretében a Kúria elsődleges vizsgálódási területe az intézkedés jogszerűségének a megítélése volt. A bírói gyakorlat alapján kiemelte, hogy a rendőri intézkedésnek mindenki köteles magát alávetni, és a rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.

Mivel az intézkedésre alapot adó bejelentés szerint a terhelt ingatlanjában egy nőt bántalmaztak, és a bejelentő nem tudta megítélni, hogy a bántalmazott él-e még, továbbá a lakásból veszekedés és kiabálás szűrődött ki, a kiérkező rendőröket intézkedési kötelezettség terhelte. Ennek teljesítése érdekében az intézkedés céljának elérésére alkalmas bármely rendőri intézkedés alkalmazható, így elsődlegesen a magánlakás területére történő belépés is.

A Kúria szerint, mivel a rendőri intézkedés célja a bejelentés valóságáról történő meggyőződés, illetve a bűncselekmény megszakítása volt, a rendőrök jogszerűen léptek be az ingatlan területére.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!
2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

A felülvizsgálati indítvány azon érvelését sem tartotta megalapozottnak a Kúria, amely szerint akkor is, ha a belépés jogszerű volna, a rendőrök csak addig maradhattak volna az ingatlan területén, amíg meggyőződnek róla, hogy a bejelentés szerint bántalmazott nő él-e még. Álláspontja szerint a bent tartózkodás a feladat végrehajtásához szükséges ideig tarthat, amely adott esetben szükségképpen kiterjedt annak tisztázására, hogy történt-e bűncselekmény, folytatásának veszélye fennáll-e, másrészt bűncselekmény gyanúja esetén kiterjedt az elkövetéssel megalapozottan gyanúsítható személy elfogására és előállítására.

A terhelt az intézkedés folytatását akadályozta meg a főtörzsőrmester karjának megszorításával és a rendőrök irányába lendített fejszével, így a magánlakásba történő belépés törvényessége nem kérdőjelezhető meg, ennek alapján pedig fel sem merülhet, hogy az intézkedésnek a terhelt jogszerűen szegült volna ellen. Erre a Kúria szerint egyebekben is csak a mérlegelés nélkül minden kétséget kizáróan jogellenes rendőri intézkedéssel szemben van lehetőség.

Mivel a Kúria meglátása szerint a terhelt kimerítette a hivatalos személy elleni erőszak tényállását, a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.

Szerző: Mátyás Ferenc

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. III. 1.084/2013.) a Kúriai Döntések 2014/8. számában 231. szám alatt jelent meg.

---