Súlyosítási tilalom a perújítás során


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben a terhelt javára szóló indítvány alapján elrendelt perújítás során a bíróság az alapügyben alkalmazottnál súlyosabb büntetést szab ki, a perújítás szabályain túlmenően a súlyosítási tilalmat is megszegi – a Kúria eseti döntése.


A tényállás

A városi bíróság jogerős ítéletével a terheltet társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt 40 napi fizikai munkakörben végzendő közérdekű munkára ítélte. Az ítélet ellen a megyei főügyészség terjesztett elő perújítási indítványt a terhelt javára, mivel az egészségügyi állapotára vonatkozóan beszerzett, a terhelt közérdekű munka végzésére való képességének hiányát megállapító orvosszakértői vélemény alapján olyan új bizonyíték merült fel, amely valószínűsítette, hogy a terhelttel szemben lényegesen enyhébb büntetés kiszabása, illetve büntetés helyett intézkedés alkalmazása lenne indokolt.

A járásbíróság a perújítás során hatályon kívül helyezte a városi bíróság ítéletét, a terheltet bűnösnek találta, és a hatályon kívül helyezett ítélethez képest súlyosabb büntetésre (8 hónap börtönbüntetés) ítélte.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A terhelt javára a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt, álláspontja szerint a jogerős ítélet meghozatalára a súlyosítási tilalom megsértésével került sor. A terhelt javára előterjesztett perújítási indítvány alapján ugyanis az ítéletet a terhelt hátrányára nem lehet megváltoztatni.

A Kúria megállapításai

Mivel a büntető törvénykönyv a szabadságvesztést, mint a legsúlyosabb büntetési nemet határozza meg, ezért a Kúria álláspontja szerint az alapügyben kiszabott közérdekű munkához képest a terhelt javára elrendelt perújítás eredményeként hozott ítélet – végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztést kiszabó rendelkezése sérti a Be. azon előírását, miszerint ha a perújítási indítványt a terhelt javára terjesztették elő, az ítéletet a hátrányára nem lehet megváltoztatni [415. § (3) bekezdés]. Jóllehet ez a rendelkezés nem szerepel a felülvizsgálatot súlyosítási tilalom megsértése miatt megalapozó törvényhelyek között, mégis nyilvánvaló a Kúria szerint, hogy amennyiben a terhelt terhére szóló indítvány hiányában az elrendelt perújítás esetén a bíróság az alapügyben kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést szab ki, az nem csupán a perújítás szabályainak sérelmét eredményezi, hanem a súlyosítási tilalomra vonatkozó törvényi rendelkezések megszegésével egyenértékű.

Mindezen túl a Kúria a járásbíróság hibájaként értékelte, hogy figyelmen kívül hagyta az új bizonyítékként értékelendő orvosszakértői véleményt, amely nem csupán az alapügyben hozott határozat terhelt javára történő megváltoztatását, hanem lényegesen enyhébb büntetés kiszabását, illetve a kiszabott büntetés helyett intézkedés alkalmazását tette volna indokolttá.

Ptk. Mesterhármas

Az új Ptk. három aspektusból – szerkesztőbizottsági tag, ügyvéd és bíró szemével.

A sorozat rendezvényei:

2014.09.16.  Családjog –  Dr. Szeibert Orsolya, Dr. Szűcs Andrea, Kristófné Dr. Kontra Erzsébet
2014.10.08.  Jogi személy – Dr. Csehi Zoltán, Dr. Tomori Erika, Dr. Gál Judit
2014.11.19.  Dologi jog – Dr. Menyhárd Attila, Dr. Gárdos Péter
2014.12.16.  Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása – Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika
2015.01.13.  Öröklési jog –  Dr. Szeibert Orsolya, Hídvéginé Dr. Adorján Lívia
2015.02.17.  Kötelmi jog – Dr. Lábady Tamás, Dr. Fuglinszky Ádám, Dr. Kemenes István

Helyszín: Budapesti Ügyvédi Kamara

Bővebb információ és jelentkezés>>

A súlyosítási tilalom miatti törvénysértés az alapügyben kiszabott közérdekű munka helyett enyhébb büntetési nem, illetve intézkedés alkalmazásával válna csak kiküszöbölhetővé. Mindezek alapján a Kúria a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. III. 1.133/2013.) a Kúriai Döntések 2014/8. számában B.12. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Fókuszban a kiberbiztonság és a kibercsalások elleni védekezés

Hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az Alternatív Vitarendezési Konferenciát 2024. júniusában. A rendezvényen neves hazai és külföldi szakemberek mutatták be, hogy a kibercsalások milyen kihívások elé állítják az alternatív vitarendezés szereplőit.

2024. június 25.

Egy éves az építményi jog – mik a tapasztalatok?

Egy évvel ezelőtt, 2023. június 24-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv új fejezete, amely az építményi joggal kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Dr. Kiss Dávid ügyvéd segítségével megnéztük, hogy egy év alatt miként alakult ennek az új jogintézménynek az alkalmazása, miként viszonyulnak hozzá a hatóságok és milyen értelmezési kérdések merültek fel az alkalmazás során, valamint összeszedtünk, hogy a különböző jogszabályok milyen bizonytalanságokat tartalmaznak és milyen előnyöket biztosítanak az építményi jog alkalmazása esetén.