Szabadulnak a külföldi embercsempészek a magyar börtönökből Veszélyhelyzet

A Kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva módosította az embercsempészés bűntette miatt jogerősen elítéltek reintegrációs őrizetét, lényeges eltéréseket állapítva meg ezzel a Bv. tv. szabályaihoz képest.

Az április végén a Magyar Közlönyben kihirdetésre került az embercsempészés bűncselekmény miatt elítéltek reintegrációs őrizetéről szóló 148/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) a veszélyhelyzetre hivatkozva módosította az embercsempészés bűntette miatt jogerősen elítéltek reintegrációs őrizetét, lényeges eltéréseket állapítva meg ezzel a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) szabályaihoz képest.

Magának a reintegrációs őrizetnek a célja az egyéniesítés, a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése, ami kellően motiválttá teheti az elítéltet a jogkövető magatartás kialakítására. A reintegrációs őrizet hatálya alatt az elítélt korlátozottan visszanyeri személyes szabadságát, távozhat a bv. intézetből a bv. bíró által meghatározott lakásba, házba, melyet csak az elrendelő határozatában meghatározott célból – különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása, munkavégzés, oktatásban, képzésben való részvétel vagy gyógykezelés céljából – az ott meghatározott időben és az úti cél meghatározása mellett hagyhat el. A reintegrációs őrizet tulajdonképpen büntetés-végrehajtási házi őrizet, csak elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazása mellett biztosítható.

Elrendelése a Bv. tv. alapján

A reintegrációs őrizet a társadalomra kevésbé veszélyes, nem életvitelszerű bűnelkövetők számára biztosítható. Ennek megfelelően a reintegrációs őrizet elsősorban a gondatlan bűncselekmény miatt elítélttel szemben alkalmazható, amennyiben vállalja az őrizet végrehajtásával járó jogkorlátozásokat. A reintegrációs őrizet vállalása a végrehajtás helyéül szolgáló lakóingatlan tulajdonosa, illetve jogszerű használója részéről a befogadás feltételeinek a megteremtését is magában foglalja. További feltételek [Lásd részletesen: Nagykommentár a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényhez; Szerkesztette: Juhász Zsuzsanna]:

– az érintett elítélése nem személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt történt (így például a könnyű testi sértés vétsége, a garázdaság vétsége, illetve bűntette vagy a súlyos testi sértés előkészületének vétsége miatt elítélt reintegrációs őrizetbe kerülhet, azonban a súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt szabadságvesztés büntetését töltő elítélt már ki van zárva ennek a lehetőségéből);

– az elítéltet első alkalommal ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre, vagy csupán kriminológiai értelemben visszaeső (például több mint három év telt el a legutóbbi szándékos bűncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztésének kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb elítélést megalapozó bűncselekmény elkövetéséig);

– öt évet meg nem haladó szabadságvesztés-büntetését tölti.

Ha az elítélt halmazati büntetést tölt, akkor az elítélés alapjául szolgáló, bűnhalmazatban álló valamennyi bűncselekmény vonatkozásában teljesülniük kell a fentebb kifejtett feltételeknek.

A reintegrációs őrizet időtartama legfeljebb egy év, ha az elítéltet gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, míg a szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt személy reintegrációs őrizete legfeljebb tíz hónapig tarthat.

Elrendelése a Korm. rendelet alapján

Ha a bíróság embercsempészés bűntett vagy embercsempészés bűntett előkészülete miatt jogerős ítéletében szabadságvesztést szabott ki, és a büntetés mellett az elítélt kiutasítását is elrendelte, elítéltre további olyan szabadságvesztés nem vár végrehajtásra, amelynek vonatkozásában az előbbi két feltétel ne állna fenn, valamint az elítélttel szemben más bűncselekmény miatt Magyarországon nincs folyamatban büntetőeljárás, és még nem került vele szemben sor reintegrációs őrizet alkalmazásra. A Korm. rendelet előírja azt is, hogy ha az elítélttel szemben a veszélyhelyzet ideje alatt egyes büntetés-végrehajtást érintő rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 3/2023. (I. 12.) Korm. rendelet alapján a szabadságvesztés végrehajtása félbeszakítása miatt eljárás indult, és a szabadításra még nem került sor, az eljárást meg kell szüntetni, és a Korm. rendelet alapján kell eljárni.

A Korm. rendelet szerinti reintegrációs őrizet végrehajtása

A feltételek fennállása esetén az elítéltet elbocsátják a büntetés-végrehajtási intézetből és a kiszabott szabadságvesztésből hátralévő időtartam reintegrációs őrizetté változik. Az elítélt a reintegrációs őrizet kezdetének megállapítását követő 72 órán belül köteles Magyarország területét elhagyni. A reintegrációs őrizet végrehajtásának helye az elítélt Magyarországot megelőző, korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti állam területe, vagy ha az nem ismert, az állampolgársága szerinti állam területe. Az ilyen elítélt esetében feltételes szabadságra bocsátás nem rendelhető el, a feltételes szabadságra bocsátásnak akkor sincs helye, ha az elítélt e rendelet szerinti reintegrációs őrizete megszüntetésre kerül. Maga a reintegrációs őrizet az elítélttel szemben kiszabott szabadságvesztésből hátralévő időtartam utolsó napját követő napon szűnik meg.

A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az elítélt büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadását követő 15 munkanapon belül hivatalból megállapítja, hogy az elítélt esetében fennállnak-e a Korm. rendelet szerinti reintegrációs őrizet feltételei. Ha az elítélt útiokmánnyal rendelkezik, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka beszerzi az elítélt útiokmányát a rendőrség idegenrendészeti szervétől, illetve magyar és angol nyelven a            fogva tartást foganatosító büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka okiratot állít ki. Eltérés, hogy a Korm. rendelet szerinti reintegrációs őrizet időtartama alatt elektronikus távfelügyeleti eszköz nem alkalmazható.

Ha az elítélt, a reintegrációs őrizet kezdetének megállapítását követő 72 órán belül Magyarország területét nem hagyja el, vagy nem a végrehajtási helyre megy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a reintegrációs őrizetet megszünteti. Ha a rendőrség azt észleli, hogy az ezeket a szabályokat megszegi vagy a reintegrációs őrizet időtartama alatt Magyarország területére visszatért, úgy az elítéltet elfogja, és 72 órán belül az elfogás helyéhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetbe állítja elő. Ilyen esetben a reintegrációs őrizet megszűnik, és az elítélt a hátralévő szabadságvesztése letöltésére köteles.

---