Szelfi és kreativitás – szavazás belföldön

Amennyiben speciális körülmények nem állnak fenn, a magyarországi állandó lakcímmel rendelkező, a szavazás napján Magyarországon tartózkodó válaszpolgár megjelenik a választási értesítőben megjelölt címen, hogy leadhassa szavazatát. Minden választópolgárt, aki legkésőbb a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről. Ezt az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző negyvennyolcadik napig kell megküldenie az NVI-nek [a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 115. §]. Maga az értesítő tartalmazza a választással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, információkat, így 

a) a választás megnevezését, 

b) a szavazás napját, 

c) a választókerületet, 

d) a szavazókört, 

e) a szavazóhelyiség címét, 

f) a szavazóhelyiség akadálymentességére vonatkozó információt, 

g) a választópolgár nevét, 

h) a választópolgár magyarországi lakcímét, 

i) a választópolgár születési idejét, 

j) a választópolgár születési nevét és 

k) a választással kapcsolatos tájékoztatást. 

A szavazólap 

A szavazás során alapvető feltétel, hogy a szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel. Ennek megállapításához a választópolgár igazolja személyazonosságát, valamint lakcímét vagy személyi azonosítóját (nem szükséges tehát a választási értesítőt magával vinni). Ezek alapján a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben. Amennyiben nincsen probléma, a választópolgár megkapja a szavazólapokat, szükség esetén a szavazatszámláló bizottság (a választópolgár befolyásolása nélkül) elmagyarázza a szavazás módját [Ve. 178. §]. 

A választópolgárok egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy pártlistás szavazólapot kapnak [Ve. 257. § (1) bekezdés]. Előfordulhat, hogy az esetleges visszalépések miatt változik az egyéni választókerületi szavazólap adattartalma. Normálisan erre olyankor kerül sor, amikor még nem nyomtatták ki ezeket, így a választás napja előtt van lehetőség még korrigálni a listát, és már a tényleges helyzetnek megfelelő szavazólapokat nyomtatják ki. A legfrissebb, március 23-án elfogadott 4/2018. NVB iránymutatás értelmében annak biztosítása érdekében, hogy a külképviseleteken és a magyarországi szavazókörökben is azonos adattartalmú szavazólapokon történhessen a szavazás, az egyéni választókerületi jelölt a szavazást megelőző nap közép-európai idő szerint 11 óráig teheti meg a jelöltségről lemondó nyilatkozatát. Az így keletkezett változást azonban már vélhetően nincs idő nyomdai úton javítani, ezért, ha egy az egyéni szavazólapon szereplő jelölt a szavazólapok elkészítése után, de a szavazás napját megelőzően kiesett, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni. Előfordulhat olyan eset is, hogy egy jelölt kiesése miatt egy adott párt az országos lista állításához szükséges minimum szám alá csökken. Ilyenkor nem csak a jelölt esik ki, de az országos lista állításának joga is elveszhet, így a listát törölni kell. Ilyen esetben a listát kell áthúzni a pártlistás szavazólapon, és erről tájékoztatni a választópolgárt. 

Amikor a választópolgár átveszi a szavazólapokat, az átvétel tényét a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolnia kell, ha nem tud írni, a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá helyette [Ve. 178. §]. 

A szavazás titkosság és a családi szavazás 

A szavazás titkosságát hivatott biztosítani, hogy a szavazólap kitöltésére szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére. A szavazófülke igénybevételére a szavazatszámláló bizottság felhívja a választópolgárt, arra azonban nem kötelezheti. Vagyis a szavazó, ha úgy tartja kedve, akár a szavazatszámláló bizottság asztala mellett is kitöltheti a szavazólapjait, egyetlen korlát, hogy semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában. Fontos korlát még, hogy a szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében, kivéve, ha a választópolgár nem tud olvasni, illetve testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályozza a szavazásban. Mindez azt is jelenti, hogy elvileg tilos a „családi szavazás”, amikor például egy házaspár mindkét tagja egyidőben tartózkodik ugyanabban a szavazófülkében. 

Szelfi és a szavazóhelyiségből történő kivitel 

Nem csak ezekre a szabályokra kell odafigyelnünk szavazáskor. A 12/2014. NVB iránymutatás tiltja, hogy kivigyük a szavazólapot a szavazóhelyiségen kívülre és azt is, hogy szelfit készítsünk vele. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerint sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét és a választások tisztaságát is az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi vagy arról annak borítékba, illetve urnába helyezése előtt felvételt készít. Az NVB szerint a szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele, illetve arról felvétel készítése alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek. Problémát jelentett korábban a szavazások alkalmával az úgynevezett láncszavazás jelensége. Ilyenkor az első, ebben résztvevő választópolgár szavazás során csak az üres borítékot adja le, a szavazólapokat pedig kiviszi a szavazóhelyiségen kívülre. Ott odaadja azokat olyan személyeknek, akik pénzért vásárolnak szavazatokat. A következő választópolgárnak felajánlanak bizonyos összeget (juttatást vagy bármilyen előnyt), ha az adott egyéni jelöltre vagy az adott pártlistára szavaz. Ilyenkor a választópolgárnak a szavazatot vásárlók előtt kell a szavazólapot kitöltenie, majd a lapokat elrejtve be kellett vinnie a szavazóhelyiségbe, ahol átvette a saját szavazólapjait, de nem azokat helyezte a borítékba és dobta be az urnába, hanem a már előre kitöltöttet. Az üres szavazólapokat pedig szintén kivitte a szavazóhelyiségen kívülre, ahol oda kellett adni a szavazatot vásárlóknak, és így tovább. Kétség sem fér ahhoz, hogy az ilyen magatartások ellen a leghatározottabban fel kell lépni, és meg kell akadályozni, hogy ezek a szavazólapok a szavazóhelyiségen kívülre kerüljenek. Természetesen a fénykép készítésével kapcsolatban is merülnek fel aggályok, mert adott esetben a szavazólapról készített fénykép a „megfelelő helyre történő szavazás” bizonyítására is szolgálhat. De már nem ilyen egyértelmű a helyzet, amikor a szavazólappal készített, és a közösségi oldalakra feltöltött szelfik jogszerűségét vagy jogszerűtlenségét kell megítélnünk. Az NVB álláspontja szerint a szavazás titkosságához viszont hozzátartozik a szavazólap tartalmának titkossága is, így sérti a Ve. alapelvét, ha a választó szavazatáról, illetve a szavazólapról felvételt készít. Elismeri ugyan, hogy a szavazás titkossága nem keletkeztet titoktartási kötelezettséget a választók oldalán, de arra az álláspontra helyezkedik, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján a szavazópolgár nem élhet vissza azzal a körülménnyel, hogy a szavazás titkossága az együttműködése nélkül csak részben valósulhat meg. Ebben az esetben talán kicsit túl szigorú a korlátozás. A közösségi oldalra feltöltött szelfi a szavazólapról nem sérti jobban a szavazólap és a választás titkosságát, mintha adott esetben a több ezer követővel rendelkező választópolgár nyíltan kiírja közösségi oldalára, hogy kire adta voksát. 

Szavazás segítség igénybevételével 

A Ve. lehetőséget teremt arra, hogy azon választópolgárok, akik nem tudnak olvasni, illetve akiket testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, segítőt vegyenek igénybe. Ez a segítő lehet egyrészt általa választott, ennek hiányában pedig a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítsége. A látássérült választópolgárok számára lehetőség nyílik, hogy szavazati jogukkal Braille-írással ellátott szavazósablon segítségével élhessenek. A Braille-írásos szavazósablon egy olyan karton- vagy műanyag tasak, amely a szavazólap szövegét tartalmazza, és azokon a helyeken, ahol a szavazólapon a szavazásra szolgáló körök vannak, a sablon ki van vágva. A szavazólapot a szavazatszámláló bizottság becsúsztatja a sablonba, a látássérült választópolgár pedig a fülkében kitapogatja a sablon szövegét, és – az általa választott jelölt neve melletti kivágáson keresztül – a szavazólapon berajzolja az X-et, kiveszi a szavazólapot a sablonból és az urnába dobja. [Lásd: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila] 

A két egymást metsző vonal 

Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet, mégpedig a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal. Ehhez a szavazáshoz a szavazófülkében megfelelően rögzítve tollat kell biztosítani. A törvény azonban a választópolgárok tekintetében nem fogalmazza meg kötelező jelleggel annak használatát, így akár saját tollunkat is használhatjuk a szavazás során. Az érvényes szavazathoz nem kell feltétlenül X-et írnunk a megfelelő körbe, bármilyen a körbe írt, két egymást metsző vonal már érvényes szavazatot eredményez, álljon bármennyi vonalból is. Érvényes lehet így például egy „+” jel, de akár egy nyíllal átlőtt szívecske is, de akár 12 vonalat is tehetünk a körbe, feltéve, hogy van legalább egy, amely metszi egy másikat. Ebből következően viszont érvénytelen szavazatot fog eredményezni, ha nem a körbe tesszük a szavazatokat, de az is, ha adott esetben mondjuk egymást nem metsző vonalakból álló pipát írunk, vagy mondjuk egymással párhuzamos vonalakat rajzolnuk. Ugyanígy érvénytelen, ha mondjuk a megfelelő kör alatt kommentáljuk csak a szavazólapon, hogy „igen” vagy „rá szavazok”. 

Az átjelentkezés útján szavazók 

Korábbi cikkünkben bemutattuk az átjelentkezéssel történő szavazás legfontosabb szabályait, itt csak azt emelnénk ki még egyszer, hogy átjelentkezéssel a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző második napig élhetünk. Az országgyűlési képviselők választásán az átjelentkezéssel szavazó választópolgár nem annak a szavazókörnek a szavazólapján szavaz, ahol leadja szavazatát, hanem a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján. Országos listára természetesen az általános szabályok szerint szavazhat. Átjelentkezéssel a több szavazókörrel rendelkező településeken a kijelölt szavazókörben lehet szavazni. Így minden településen lesz egy olyan szavazókör, ahol átjelentkezéssel lehet szavazni. A kitöltött szavazólapokat a választópolgár olyan borítékba teszi, melyen kívülről feltüntetésre kerül a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület. A szavazás lezárását követően ezeket a borítékokat a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodához szállítja, amely továbbítja azt a Nemzeti Választási Irodának. Innen kerülnek majd átadásra a megfelelő országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákhoz. 

A nemzetiségi lista 

Azon választópolgárok, akiket nemzetiségi választópolgárként nyilvántartásba vettek, így szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékbe a szavazás során, ha van a nemzetiségének országos listája, akkor az egyéni választókerületi jelölt mellett nemzetiségének listájára, és csak ennek hiányában szavazhat pártlistára. 

A magyarországi lakóhelyet létesítő választópolgár szavazása 

Korábban nem adott a Ve. megoldást olyan esetre, hogy mi történik olyankor, amikor a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár levélben leadja a szavazatát, majd a szavazás napját megelőző hat napon belül Magyarországon lakóhelyet létesít. Ha ugyanis lakóhelyet létesít, akkor automatikusan névjegyzékbe kell venni, így jogosulttá válik arra, hogy az újonnan létesített magyarországi lakcíme szerinti szavazókörben is szavazhasson. Ilyen esetben az új szabályok szerint a választópolgár a szavazókörben már csak egyéni választókerületi szavazólapot adhat le, hiszen a pártlistás szavazat leadásával már élt vagy élhetett volna. 

A mozgóurna 

Mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgár nyújthat be. A mozgóurna iránti kérelmet a szavazás napját megelőző második napig a helyi választási irodához kell benyújtani vagy a szavazás napján, legkésőbb 15 óráig kell megérkeznie a szavazatszámláló bizottsághoz [Ve. 103. §]. Mozgóurnát csak olyan választópolgárhoz lehet kivinni, aki a szavazókör területén tartózkodik. Aki más településen kíván szavazni, átjelentkezéssel szavazhat. Aki a lakcíme szerinti településen, de más szavazókör területén tartózkodik, szintén kérheti, hogy a saját települése szerinti, az átjelentkezők szavazására szolgáló szavazókörben szavazhasson, mivel az itteni szavazatszámláló bizottság a mozgóurnás szavazás lebonyolítását az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok tekintetében a település egészére kiterjedő illetékességgel végzi [Ve. 257. § (3) bekezdés]. A mozgóurnás szavazás során kivitt szavazólapokat (egyéni és országos listás) előzetesen, még a szavazóhelyiségben bélyegzőlenyomattal látják el. A visszaélések megelőzése érdekében a mozgóurnázásból visszatérő szavazatszámláló bizottsági tagoknak a szavazólapokkal szigorúan el kell számolniuk. A mozgóurnás szavazás során fel nem használt, előre lebélyegzett szavazólapokat a továbbiakban felhasználni a szavazóhelyiségben nem lehet, azokat felhasználásra alkalmatlanná kell tenni [Lásd: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila].