Személyiségi jog sértés elektromos kerékpárral

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A testi épséghez fűződő személyiségi jog megsértésének megállapíthatósága szempontjából nincs jelentősége a sérülés gyógytartamának. Az elszenvedett nem vagyoni hátrány jellegét a nem vagyoni kártérítés mértékének meghatározásakor kell értékelni – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, az alperes elektromos kerékpárral hátulról ütötte el a 87 éves felperest, aki kis terjedelmű lágyrész zúzódást, valamint a bal lábszár hátsó felszínén felszínes hámsérülést szenvedett el. A felperes 250 000 forint vagyoni kártérítés és 760 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését.

 

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság 250 000 forint vagyoni kártérítést és 200 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest. Kiemelte, hogy az elektromos meghajtású kerékpár használata fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül, ezért a Ptk. (régi) veszélyes üzemért való felelősségének szabályait kell alkalmazni. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes részéről felróható magatartás nem történt, és az alperes nem bizonyította, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. A nem vagyoni kártérítéssel kapcsolatban kiemelte, a felperes bizonyította, hogy a baleset következtében az élete elnehezült. Amellett, hogy huzamos ideig ellátásra szorult, a háziorvosának tanúvallomása szerint az önbizalma, a gyógyulásba vetett hite jelentősen csökkent. Az értékelés közben kitért azonban arra is, hogy a felperesnek progresszív jellegű betegségei voltak, amelyek önmagukban is az állapotának rosszabbodását okozzák, valamint a baleset bekövetkezésekor előrehaladott életkorban volt, ezért a jövőre nézve az életkilátásai beszűkültek.

A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és elutasította a keresetet. Úgy vélte, az elektromos kerékpárral való közlekedés nem tekinthető veszélyes üzemi tevékenységnek, ezért az általános kártérítési szabályok az irányadóak. Tévesnek tartotta a nem vagyoni hátrány bekövetkezésével kapcsolatos megállapításokat és hangsúlyozta, hogy a balesettel összefüggésben keletkezett zúzódások és hámsérülések a felperes jelenlegi önellátásra nem képes állapotával nem állnak okozati összefüggésben, így a balesettel oksági kapcsolatban egészségromlás, maradandó testi fogyatékosság nem alakult ki.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes sérelmezte, hogy figyelmen kívül hagyták azokat a tényeket, amelyek igazolják, hogy a baleset során a testi épséghez és egészséghez való személyiségi joga sérült. Kiemelte, hogy bár az igazságügyi orvos szakértő maradandó sérülést nem állapított meg, de azt rögzítette, hogy „a bal lábszár hátulsó felszínén a kp. harmadban egy 4×3 cm-es részen a bőr barnán elszíneződött”. Ez a maradandó esztétikai elváltozás pedig a nem vagyoni kártérítés iránti igényt megalapozza.

 

A Kúria megállapításai

Az eljárás során nem támadta a felperes, hogy a veszélyes üzemi felelősségi szabály helyett az általános kárfelelősségi szabály került alkalmazásra. A nem vagyoni kártérítés megfizetése iránti keresetet azért utasította el a másodfok, mivel a felperes az általa megjelölt nem vagyoni hátrányok bekövetkeztét nem bizonyította, a jelenlegi önellátásra képtelen állapota nem áll okozati összefüggésben a perbeli balesettel, az átmeneti jellegű testi sérülések pedig nem vagyoni kártérítés megállapítását nem teszik lehetővé.

A Kúria hangsúlyozta, hogy az igazságügyi orvos szakértő szakvéleménye valóban tartalmazta, hogy a felperes jelenlegi egészségi állapotára a baleseti sérüléseknek kihatása nincs, azokkal a kézremegés és a szédülés oksági kapcsolatban nem állnak, ráadásul a balesetre visszavezethető pszichés károsodás kialakulását sem bizonyította. A felperes bal lábszárán található kb. egy hónap alatt gyógyuló hámsérülés azonban megállapítható volt. Éppen emiatt a felperes testi épséghez fűződő személyiségi joga sérült. Hangsúlyozta, hogy a Ptk. e személyiségi jogot a sérülések gyógytartamára tekintet nélkül védi, az igazságügyi orvos szakértő ezzel kapcsolatos megállapításainak, valamint az általa hivatkozott, az esetleges büntetőjogi felelősség szempontjából lényeges minősítő körülmények hiányának a személyiségi jogsértés megtörténtét illetően nem volt jelentősége. A felperes ezért nem vagyoni kártérítésre volt jogosult, amelynek mértékét az elsőfokú bíróság a felperes által elszenvedett nem vagyoni hátrány jellegét és annak következményeit figyelembe véve, helyesen állapította meg.

Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. III. 20.050/2017.) a Kúriai Döntések 2017/6. számában 182. szám alatt jelent meg.

---