Szervezeti modernizáció és a bírói értékek megőrzése – Kúria 2014


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria elnöke szerint a bíróságoknak meg kell felelniük a modern kihívásoknak és a közszférában is meg kell honosítani az üzleti életbeli modernizációt.


A Kúria 2014. december 12-én tartotta sajtótájékoztatóját a Kúria 2014 második félévi tevékenységéről.

Dr. Darák Péter elnök a statisztikai adatok ismertetése során kiemelte, hogy a folyamatban lévő ügyek száma minden szakterületen 1000 alá került, ami nagy javulásként értékelhető. Időtartamukat tekintve a fél év és 1 év közötti időtartam óta folyamatban lévő ügyek száma kevesebb, mint az ügyek 1/3-a, a több, mint 1 éve folyamatban lévő ügyek száma pedig elenyésző. A javulás – álláspontja szerint – a Kúriai bírák hivatástudatának és a jól kialakított munkakörnyezetnek köszönhető.

A Kúria által a szervezet elé kitűzött cél és irány: szervezeti modernizáció és a bírói értékek megőrzése, mely széles távlatot enged a vezetői elképzeléseknek, mondta az elnök, idézve Juhász Andornak, a Kúria egykori elnökének „a jó bíró” ismérveit taglaló gondolatait is.

Dr. Darák Péter szerint a bíróságoknak meg kell felelniük a modern kihívásoknak és az üzleti életre jellemző modernizációt a közszférában is meg kell honosítani.

A Kúria célként fogalmazta meg azt is, hogy a gyakornoki rendszer bevezetésével és 12 állandó főtanácsadóból álló főtanácsadói hálózat kiépítésével a társ hivatásrendek, a jogi kultúra és a jogi egyetemek tudásbázisa hatékonyan használható legyen. A Kúria a jogász hivatásrendek visszajelzéseire is támaszkodik, figyelembe véve azokat a joggyakorlat-elemzési tevékenység folytán.

A bíróság a jogi egyetemekkel kötött együttműködési megállapodásai alapján 2014-ben 12 gyakornokot foglalkoztatott, közülük hárman 2015-től főtanácsadóként segítik majd a munkát.

A Kúria belső szervezetfejlesztése keretében kommunikációs tréningre, az egy éven túli ügyek megakadályozása érdekében a teljesítmény management és az optimális létszámösszetétel vizsgálatára, honlap-fejlesztésre, nyílt napokra, ügyfél-elégedettségi kérdőív használatára, az elektronikus ügyintézési lehetőségek javítása érdekében az ügyintézőknek szóló workshop és ún. belső kontroll kézikönyv összeállítására is sor került.

Az elnök beszámolójában felsorolt néhány, 2014-ben közérdeklődésre számot tartó ügyet (a devizahiteles, a bankok által az állam ellen indított, illetve a választások jogorvoslatai iránti perek) és kitért arra is, hogy a pénzintézetek által indított perekben benyújtott felülvizsgálati kérelmek elbírálására a következő hetekben kerül sor, valamint, hogy a Büntető Kollégium előtt folyamatban vannak a halmazati büntetéssel összefüggésben az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata folytán zajló felülvizsgálatok.

A Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium az idén három választás jogorvoslatában döntött: az első két választással kapcsolatosan közel 250, a helyi önkormányzati választásokkal kapcsolatosan 33 kérelem érkezett a Kúriához, míg az ítélőtáblák 218 ügyet bíráltak el.

A munkaügyi szakág a munkaviszony jogellenes megszüntetése körében csaknem 2000 ügyet elemzett.

Dr. Kónya István elnökhelyettes a Kúria panasz-ügyintézési tevékenysége (ld. a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvényt) körében kiemelte: az év folyamán érkezett 2-2,5 ezer ilyen ügy nagy adminisztratív terhet ró a bíróságra, mely ennek ellenére azt az elvet vallja: mindenki kapjon megfelelő tájékoztatást.

A büntetőeljárási törvény kodifikációjának jelenlegi helyzete kapcsán elmondta: bár két éve új Btk. lépett hatályba, új büntetőeljárási törvény még nincs. Az új perrend kialakításához az elmúlt másfél évtized és a bírói joggyakorlat tapasztalatait is fel kell használni, úgy, hogy az gyorsabb, hatékonyabb eljárást tegyen lehetővé és megfeleljen az eljárási feladatok megoszlása elvének, valamint az európai és strasbourgi elvárásoknak. A kodifikációs bizottság, mely kormánybiztos vezetésével a korábbi kodifikációs bizottság magját fogja össze, év elején látott munkához; az új Be. elkészülése 2018-ra várható.

 

Az elnökhelyettes a Büntető Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása sikereként említette, hogy a 2015 januárjában hatályba lépő Btk. és Be. módosítás a gyakorlati élet tényleges tapasztalatainak a jogalkotásba való átültetésével azon szakmai álláspont törvénybe öntése, amely a tanácskozáson elhangzott.

Felejtse el a Jogtár Csütörtököt!

Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói
mellé most táblagépet adunk!

További részletekért kattintson »

Dr. Wellmann György, a Polgári Kollégium vezetője elmondta: éves átlagban 2800-3000 ügy kerül a kollégium elé, ennek több, mint 90%-a felülvizsgálati ügy. Jelenleg kb. 1000 ügy van folyamatban, ezek fele 6 hónapon belül, másik fele 1 éven belül kerül befejezésre.

A Polgári Kollégium 2014-ben három jogegységi határozatot hozott, egy kollégiumi véleményt tett közzé és három joggyakorlat-elemző csoportot állított fel. Az új Ptk. hatályba lépése miatt a korábbi elvi iránymutatások felülvizsgálata zajlik, és 34 jogegységi határozatot nyilvánítottak meghaladottá.

Az 1/2012. számú BKMPJE határozat kapcsán – mely egyébként csak az 1959-es Ptk. alapján bírt kötelező erővel – a kollégiumvezető már indítványozta, hogy azt a teljes ülés jogegységi tanácsban eljárva vizsgálja felül.

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete egyik aktuális témájaként a vezető tisztségviselők deliktuális kárfelelőssége új Ptk.-beli szabályozásának értelmezési problematikája került kiemelésre.

A devizahiteles perek előtörténetét röviden vázolva dr. Wellmann György elmondta, hogy a Kúrián belül ezen ügyekre részletes intézkedési tervet dolgoztak ki külön ügyelosztási renddel, automatikus szignálással. Az ügyek elbírálásában 7 tanács, a kollégium bíráinak 2/3-a vett részt. A forint alapú, illetve tényleges devizahitelek alapján induló banki perek 2015 elején kezdődnek.

Az érvénytelen kölcsönszerződések jogkövetkezményeivel kapcsolatos joggyakorlat-elemző csoport mellett a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perek és érvénytelenségi perek vizsgálatával kapcsolatos joggyakorlat-elemző csoport munkáját emelte ki, ahol a párhuzamosságok kiküszöbölése vet fel jogértelmezési kérdéseket, s mely csoport 2015 januárjában fogja befejezni tevékenységét.

Dr. Kalas Tibor, a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium vezetője szerint a választásokkal kapcsolatos ügyek nagy részét az ítélőtáblák bírálták el, melyek teljesen egységesen ítélkeztek.

A választási rendszer egészét globálisan megkérdőjelező beadvány nem érkezett a Kúriához.

Az önkormányzati rendeletekkel kapcsolatosan az utóbbi időben markáns döntések születtek, például a helyi adóztatással kapcsolatos kérdésekben, illetve ide sorolható a fővárosi parkolási rendelet egyes rendelkezéseinek megsemmisítése, vagy a hajléktalanokra vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályozás vizsgálata során az Alapvető Jogok Biztosa által indítványozottaknak történő részbeni helytadás is.

A kollégium joggyakorlat-elemző tevékenysége részben a kisajátítási jogot elemző joggyakorlat-elemző csoport munkájában testesül meg, melynek összefoglaló jelentéstervezete már elkészült. A csoport a kisajátítási kártalanítással kapcsolatos ingatlanértékelés kapcsán felmerülő problémák feltárásával, így például a szakértői értékbecslés során – legalább segédmódszerként – a nemzetközi ingatlanértékelési standardek alkalmazásának követelményével is foglalkozik.

A munkajogi joggyakorlat-elemző csoport a munkaügyi szakág ítélkezési tevékenységét vette górcső alá.

Dr. Székely Ákos, a Büntető Kollégium vezetője elmondta: 2014. december első harmadáig 1800 büntetőügy került a Kúria elé. Az ügyelosztási rend (a katonai büntetőeljárások és a közlekedési bűncselekmények, melyeket állandó tanács bírál el, valamint a kizárási okok kivételével) automatikus, 3 tanács között oszlanak meg az ügyek.

A közérdeklődésre számot tartó témák körében a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló 56/2007. BK véleményt, illetve a nyomozási bíró eljárásáról az előzetes letartóztatás elrendelése tárgyában c. 93/2011. BK véleményt emelte ki.

Álláspontja szerint alapos büntetőjogi joggyakorlat áll a jogalkalmazók rendelkezésére, és fontos, hogy az Európai Bíróság joga azonnal rendelkezésre áll és átültetésre kerül a magyar jogba.

A 12-14 év közötti korosztály büntethetőségének kérdéskörében elmondta: – a 2013. június 1-je utáni bűnelkövetéseket tekintve – egy ilyen elkövető sem került javítóintézetbe; a jogos védelem körében pedig az élet nem igazolta az előzetes félelmeket: a Kúria elé újabb ilyen eset nem került.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Elindult az E-ING képzés a Magyar Ügyvédi Kamarában

Az ügyvédség szempontjából a 2024-es év talán legnagyobb kihívása az új ingatlan-nyilvántartási eljárás bevezetésére való felkészülés. Az E-ING képzés előkészítését a MÜK koordinálja azzal a céllal, hogy az új eljárásra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekkel segítse a kollégák felkészülését – derül ki a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága tájékoztatójából.

2024. április 19.

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csak közösen dönthetnek a jármű üzembentartójáról

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.

2024. április 17.

Szolgáltató közigazgatás – 2. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.