Titkos hangfelvételek a perben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Kundrák Villővel beszélgettünk a titkos hangfelvételek perbeli felhasználhatóságáról, különös tekintettel a családjogi perekre.


►Dr. Kundrák Villővel arról beszélgetünk, hogy a polgári per során vajon felhasználható-e bizonyítékként a jogellenesen, személyiségi jogokat sértő módon megszerzett vagy keletkezett hangfelvétel. A téma aktualitását jelzi, hogy a családjogi perek joggyakorlatában napi szinten elevenen jelen van a másik fél hozzájárulása nélkül, titokban készített hangfelvételek bizonyítékként történő felhasználhatóságának problematikája.

Igen így van, de ez nem meglepő, hiszen az elmúlt évtizedekben az innovatív technikai eredmények dinamikus, olyannyira ugrásszerű fejlődése figyelhető meg, hogy mára már a mobiltelefonoktól kezdve, a gépjárművekben elhelyezett telefonok kihangosítására szolgáló készülékig számos technikai eszköz lehetőséget biztosít hangfelvétel-készítésre. Ehhez járul hozzá, hogy napjainkban a technikai eszközök szinte mindenkinek – az általános iskolás gyermekektől a nyugdíjas korosztályig – intenzíven szövik át a mindennapjait.

►Vajon az új Ptk. rendelkezései hogyan változtatták meg az eddigi szabályozást?

Az új Ptk. rendelkezései alapján a személyiségi jogok érvényesülésének biztosítása előtérbe került. A jogalkotó felismerte: a személyiségi jogok e területén is nélkülözhetetlen a jogvédelem erősítése. Ámbár a törvényhozó rájött arra is, hogy az anyagi jogszabályok lefektetése megfelelő eljárási jogszabályok hiányában nem minősül kellően hatékonynak, ezért az új Ptk. szellemiségét utolérve, a Pp. 2015 áprilisától egy külön eljárás jogi alapjainak lefektetésével, egy a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított peres eljárás szabályait tartalmazó XXI/A. fejezettel egészült ki. Mivel a magánélethez való jogot napjainkban jellemzően a képmással és a hangfelvétellel történő visszaéléssel lehet megsérteni, a jogalkotó számára mindinkább sürgető feladattá vált annak biztosítása, hogy ezekben az esetekben az érintett személy rendelkezésére álljon a jogsértések elleni gyors, hatékony és átlátható fellépési lehetőséget biztosító eljárási rend.

►Mit jelent az új különleges eljárás?

Az új különleges eljárás a sajtó-helyreigazítási eljárás mintáját követi és két szakaszból áll: az előzetes eljárásból és a peres eljárásból. Az előzetes eljárás keretében a sérelmet szenvedett fél a hangfelvétel készítéséről, illetve felhasználásáról történt tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kérelmet intézhet a sérelem okozójához, és határidő megjelölésével kérheti, hogy a jogsértést hagyja abba, a sérelmes helyzetet szüntesse meg, a jogsértést megelőző állapotot állítsa helyre és a jogsértéssel előállított dolgot semmisítse meg vagy jogsértő mivoltától vonja meg, illetve adjon megfelelő elégtételt és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot.

A törvényszéki hatáskörbe tartozó per pedig abban az esetben kezdődhet meg, ha a kérelemben foglalt határidő eredménytelenül telt el. Ez esetben a sérelmet szenvedett fél keresetet indíthat, amelyben kérheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, valamint a kérelmében foglalt szankciók alkalmazását.

►Mi a véleménye a Pp. XXI/A. címen beiktatott új fejezetéről?

A Pp. ezen új fejezete mindenképpen üdvözlendő, azonban meglátásom szerint továbbra is komoly aggályokra ad okot, hogy a bírói gyakorlat a hangfelvételek-bizonyítékok befogadása tekintetében nagy mértékű eltéréseket mutat, erre vonatkozó jogszabályok pedig nincsenek lefektetve. Egyes bírók a hangfelvételt a tárgyaláson, a felek jelentétében hallgatják meg, némely bíró azonban ezt mellőzi – bizonyos esetekben amiatt, hogy a tárgyalóteremben megfelelő technikai eszköz nem áll rendelkezésre a hangfelvétel lejátszására –, és pusztán a hangfelvételről készült leirat felolvasásával ismerteti annak tartalmát.

►Mi a véleménye a bírói gyakorlatról?

Meglátásom szerint a bírói gyakorlat a hangfelvétel-bizonyítékok felhasználhatóságának vonatkozásában pozitív irányba halad. Hiányosságként észlelhető azonban, hogy nem áll rendelkezésre olyan bírósági döntés, amelyik észrevételezné: az a tény, hogy a jogsérelmet okozó fél az eljárás számára kedvező befejezése érdekében volt családtagját akár huzamosabb időn keresztül kijátszva, titokban hangfelvételt készít legszemélyesebb momentumaikról, majd az így keletkezett bizonyítékot az eljárás során a másik fél tudta nélkül becsatolja, komoly kérdéseket vethet fel a jogellenes magatartást tanúsító fél személyiségével kapcsolatosan. Ennél talán még nagyobb hiányosságként mutatkozik, hogy egyik döntés sem világít rá arra a – családjogi perek során, figyelmen kívül nem hagyható – tényre, hogy a feleknek a gyermek érdekében – a peres eljárás lezárta után is – hosszú időn át együtt kell működniük. Az ilyen jellegű bizonyítékok azonban még nehezebbé teszik a felek közötti bizalom visszaépítését, amely nélkül a későbbi kooperáció igen nehézkesnek bizonyulhat. Probléma még, hogy a hazai bírói gyakorlatban a hangfelvételek-bizonyítékok befogadhatóságának feltételei nincsenek meghatározva, holott a bizonyítékok tartalmi és technikai valódiságának vizsgálata a megalapozott és igazságos döntés meghozatalához meglátásom szerint nélkülözhetetlennek bizonyul. A bírói gyakorlat e területen történő fejlesztése során pedig a magyar bíróságok számára példaként mutatkozhat némely olyan ország joggyakorlata, amelyekben már évtizedek óta kikristályosodott a bírói gyakorlat a hangfelvételek befogadhatóságának tekintetében.

►Milyen országok gyakorlatára gondol?

Az Amerikai Egyesült Államok bizonyos döntései jutnak most eszembe a témával kapcsolatban. New York államban pl. a Fellebbviteli Bíróság már 1986-ban leszögezte, hogy a hangfelvételek bizonyítékként történő befogadhatóságának komoly kritériumai vannak. Mégpedig kizárólag abban az esetben képezhetik a bizonyítékok részét, amennyiben bizonyosságot nyer a hangfelvétel manipulálatlan volta, illetőleg az, hogy a teljes beszélgetést pontosan tartalmazza. A felsorolt követelmények vizsgálatát a bíróság pedig hivatalból köteles vizsgálni. (People v. Ely, 68 NY2d 520 – 1986., valamint People v. Joyner, 240 AD2d 282 – 1st Dept. 1997.) Emellett a bíróságok a People v. Carrasco, 125 AD2d 695 (2d Dept. 1986), valamint a People v. Harris, 199 AD2d 636 (3rd Dept, 1993) bírósági döntésekben a befogadhatóság tekintetében további feltételt is lefektettek. Abban az esetben, ha a hangfelvétel olyan mértékben nem hallható, hogy a bíróságnak a tartalmát illetően spekulációkba kell esnie, nem vonható be az eljárás bizonyítékai közé. Ezen markáns állásponton pontosított és finomított néhány későbbi bírósági döntés, többek között People v. Morgan, 175 A.D2d 930, 932 (2d Dept. 1991), valamint People v. Harris, supra, amelyek megállapították: amennyiben a hangfelvétel bizonyos részei nem megfelelően hallhatóak, viszont az alapkritériumoknak a hangfelvétel megfelel, a bíróságnak azt be kell fogadnia, és e fogyatékosság csak a hangfelvétel bizonyító erejének figyelembe vételénél játszik szerepet.

►A hazai jogesetek közül is tudna említeni párat?

A bírói gyakorlat már az 1980-as évek közepétől – csekély számú eseti döntést leszámítva – az igazság kiderítésével szemben másodlagosnak tekintette a személyiségi jogaiban megsértett fél érdekeit, és következetesen arra az álláspontra helyezkedett: a jogellenesen készített hangfelvételek bírósági vagy szabálysértési eljárásban bizonyítékként való előterjesztése során közömbös, hogy a hangfelvétel készítése a személyiségi jogok megsértésével vagy ilyen jogsértés nélkül történt-e (BH1985. 57., EBH2000. 296.).

Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság mérföldkőnek tekinthető BH1993. 365. eseti döntése már a viszonossági elmélet érvényesülésének követelményét hangsúlyozva a titokban készült hangszalag felhasználhatósága vonatkozásában kimondta: a bíróságnak a felek nyilatkozataihoz képest mérlegelnie kell, hogy a Pp.-nek a szabad bizonyítási rendszerébe miként illeszthető a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye. Itt kell megemlítenem: habár a jelenleg hatályban lévő Ptk. az 1959-es Ptk. alapelvei között nem mondja ki a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének, valamint a joggal való visszaélés tilalmának a lefektetésével a rendeltetésszerű joggyakorlási kötelezettség a törvényhozó álláspontja alapján mégis biztosítottnak látszik.

Titkos adatgyűjtés a büntetőeljárásban

Kis László kötete a büntetőeljárás egy nagyon vékony, ám annál szerteágazóbb kérdésének, a titkos adatgyűjtésnek próbálja felfedni minden vonulatát.

További információ és megrendelés >>

A BH2000. 485. eseti döntés kihirdetését követően pedig a személyiségi jogok még fokozottabban előtérbe kerültek. Az eseti döntés az eddig ismertetett bírósági határozatokhoz képest már többlet tényállási elemeket tartalmaz a jogosulatlanul készített hangfelvétel perbeli bizonyítékként való felhasználhatóságának vonatkozásában. Kimondja: a jogellenesen készített hangfelvétel kizárólag abban az esetben használható fel bizonyítékként a perben, ha ezzel a bizonyítási eszközzel állapítható meg a valós tényállás és biztosítható az igazság kiderítése.

További lépést tett a bírói gyakorlat (BH2008. 266.) a személyiségi jogok érvényre juttatásának érdekében, amikor egy bizonyítási kötelezettséget fektetett le a döntéshozó a jogsértővel szemben. Kimondta: a jogsértőre hárul annak a bizonyítása, hogy a hangfelvétel elkészítése nem volt visszaélésszerű, valamint, hogy a jogsértésnek a szándékától, illetve akaratától függetlenül egyéb okai voltak. A bíróság ezt arra alapította, hogy az érintett engedély nélküli felvétel készítésével a jogsértő „illetéktelenül hatol be a személyiségi érdekkörbe”. Ezen túlmenően, a bíróság kifejtette: annak, hogy a hangfelvétel elkészítése során a személyiségi jogok megsértését megvalósító fél milyen magatartást tanúsított, jó- vagy rosszhiszeműen járt-e el, nem tulajdonított jelentőséget, megállapítva, hogy a hangfelvétel elkészítésének körülményei a per eldöntése szempontjából irrelevánsak.

Egy évvel később a BDT2009. 2126. kimondta: méltányolható magánérdeke fűződhet a jogsértő perbeli félnek a hangfelvétel elkészítéséhez abban az esetben, ha jogos érdekét más módon nem tudja bizonyítani. Ez esetben pedig a jogosulatlanul rögzített hangfelvétel anélkül, hogy az személyhez fűződő jogot sértene, perbeli bizonyítékként felhasználható a való tényállás és az igazság kiderítése és érvényesítése érdekében, azonban egyúttal azt is leszögezte: nem hivatkozhat sikerrel alanyi jogsértésre – hangfelvétellel való visszaélésre – a fél, ha e jogérvényesítéssel valótlan, hamis tényállítását akarja leplezni, és az igazságot tartalmazó nyilatkozatának a felhasználását kívánja személyiségi jogvédelem tárgyává tenni.

A jogellenesen keletkezett hangfelvételek perbeli felhasználásának alkalmazása esetére további többletkövetelményeket írt elő a BDT2011. 2442. által kimondottakkal egyező tartalommal bíró BDT2014. 3076. is. A döntések szerint a hangfelvétel készítése vagy felhasználása akkor nem minősül visszaélésnek, ha arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet.

E nézőponthoz csatlakozott a BH2015. 38. eseti döntés, amely szerint a szabad bizonyítás elvéből adódóan nincs akadálya annak, hogy a fél a gyermekelhelyezési perben jogsértően keletkezett hangfelvételt használjon fel a másik fél gyermeknevelésére való alkalmatlanságának bizonyítására, feltéve, hogy a perben e nélkül megnyugtató döntés nem hozható, mivel a valós tényállás csak ezzel a bizonyítási eszközzel deríthető fel. A bíróság hangsúlyozta: a hangfelvétel bizonyító erejének megítélésénél figyelemmel kell lenni az elkészítés körülményeire és annak esetleges manipulálhatóságára, illetőleg jóváhagyta a másodfokú bíróság ítéletét, amely többek között a következő indokoláson alapult: amennyiben a bíróság befogadta volna a hangfelvételt mint bizonyítékot, a hangfelvételt készítő félnek lehetősége nyílt volna arra, hogy a másik félből kiprovokáljon élethelyzeteket, illetve manipulálja azok rögzítését. Emellett a másodfokú bíróság kiemelte: a hangfelvétel bizonyító ereje egyébként is csak korlátozó lenne, figyelemmel arra, hogy a CD lemez valószínűsíthetően nem a több hónapos lehallgatás vágatlan anyagát tartalmazza.

►Ha jól értem, akkor a bírói gyakorlat jelen állása szerint a jogellenesen beszerzett hangfelvétel csak abban az esetben használható fel, ha ez bizonyul az egyetlen módnak arra, hogy a jogsérelem okozója a tényállítását bizonyítsa.

Igen, így van, de a bíróságnak ebben az esetben is számításba kell vennie a hangfelvétel elkészítésének körülményeit.

 

Dr. Kundrák Villő

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett jogi diplomát 2014-ben. Érdeklődése középpontjában legfőképpen a családjog, a büntetőjog és a nemzetközi magánjog áll. Már egyetemi évei kezdetétől fogva törekedett arra, hogy e területeket érintően minél mélyebb elméleti tudást szerezzen. Ennek érdekében Erasmus ösztöndíjának köszönhetően egy tanév folyamán Madridban, az Universidad Pontificia Comillas de Madrid egyetemen folytatott tanulmányokat spanyol nyelven. Ezt követően a skót állam ösztöndíjának jóvoltából egy tanéven át Skóciában tanult, melynek végén a University Abertay of Dundee egyetemen BA diplomát szerzett European Business Law-ból. 2012 nyarán pedig a Fondation pour le droit continental ösztöndíjának köszönhetően az Université Paris I  Panthéon-Sorbonne egyetemen hallgatott órákat francia nyelven. Franciául, spanyolul és angolul felsőfokú szinten beszél. Ügyvédjelöltként tevékenykedik és mellette az ELTE ÁJK doktorandusza.

Sport: egyetemi éveit megelőzően vívásban, valamint lövészetben országos bajnoki helyezést ért el.

 

Fotó: Rózsa Zsuzsanna


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]