Újabb devizahiteles ügyben döntött az EUB


Az EUB szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal a devizahitelek forintosítására és a szerződések bíróság általi érvényesítésére kialakított magyar gyakorlat.

1. Az alapügy

2008. február 13‑án az alapeljárás felperese gépjármű vásárlása céljából kölcsönszerződést kötött az AxFina jogelődjével. E kölcsön tényleges összege 2 830 000 forint (HUF) (hozzávetőleg 7126 euró) volt, amelyet 120 havi futamidőre folyósítottak, és a teljes futamidőre kamatként 920 862 HUF (hozzávetőleg 2319 euró) összeget tüntettek fel.

A kérdést előterjesztő bíróság, a Győri Ítélőtábla (Magyarország) megállapította az említett szerződés semmisségét azzal az indokkal, hogy annak az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító kikötése tisztességtelen volt.

E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy az eljáró bíróság csak akkor nyilváníthatja e szerződést az ítélethozataláig ideiglenesen hatályosnak, amely szükségszerűen a szerződés jövőre vonatkozó felszámolásával párosul, ha a szerződés érvénytelenségének oka nem kiküszöbölhető. Ebben az összefüggésben az érvénytelenségi ok megszüntetése tehát a fogyasztót a tisztességtelen kikötésből fakadóan érintő árfolyamkockázat egésze (a bíróság általi forintkölcsönné alakítás), vagy egy része (az árfolyamkockázat bíróság általi maximalizálása) kiküszöbölésének módszerével, ténylegesen a szerződés tartalmának módosításával történik. Ennélfogva egyik fél sem kerül a másikkal szemben aránytalanul kedvezőbb vagyoni helyzetbe. A kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy figyelemmel többek között a Bíróságnak a 93/13 irányelv 6. és 7. cikkének értelmezésére vonatkozó ítélkezési gyakorlatára, az ilyen megközelítés összeegyeztethető‑e ezen irányelvvel.

2. Az EUB döntése

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdésével ellentétes az, hogy a devizában nyilvántartott, de nemzeti pénznemben törlesztett kölcsönszerződést – ha az abban szereplő, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra terhelő kikötés tisztességtelen jellege e szerződés érvénytelenségét eredményezi – érvényesnek nyilvánítják, és a fogyasztó említett kikötésből eredő kötelezettségeinek tartalmát az említett szerződés pénznemének és az abban rögzített kamatlábnak a módosítása vagy e deviza maximált árfolyama révén kiigazítják.

A fogyasztóvédelmi irányelv 6. cikkének (1) bekezdés ellentétes az, hogy a devizában nyilvántartott, de nemzeti pénznemben törlesztett kölcsönszerződést – ha az abban szereplő, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra terhelő kikötés tisztességtelen jellege e szerződés érvénytelenségét eredményezi – a megkötésétől a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések nemzeti pénznemre történő átváltásának a nemzeti jogszabály által előírt időpontjáig terjedő időszakban fenntartják hatályában, és az említett kikötést a nemzeti jog általános jellegű rendelkezéseivel helyettesítik, amennyiben a nemzeti jog ilyen rendelkezései nem léphetnek hatékonyan ugyanezen kikötés helyébe a nemzeti bíróság által oly módon végzett puszta behelyettesítés útján, amely nem tesz szükségessé e bíróság részéről az említett szerződésben foglalt tisztességtelen kikötés tartalmi módosításának minősülő beavatkozást.

(curia.europa.eu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Szolgáltató közigazgatás – 2. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.

2024. április 15.

Jogszabályfigyelő 2024 – 15. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/42-44. számú Magyar Közlönyben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.