Üzleti titok és munkaviszony – kiadványajánló

Vegyes műfajú, igen hasznos, és hiánypótló munka dr. Tercsák Tamás könyve. A vegyes műfajú minősítés azt jelenti, hogy egyszerre kommentárként, kézikönyvként, tananyagként és kismonográfiaként is olvasható, és az olvasó számára hasznosítható a kötet – írja recenziójában dr. Faludi Gábor a Wolters Kluwer Hungary gondozásában nemrégiben megjelent műről.

„Kommentár akként, hogy az üzleti titok védelméről szóló törvény lényeges, anyagi jogi rendelkezésein végig haladva azok logikai, nyelvtani, rendszertani értelmezését, magyarázatát kínálja, és hozzá az olvasó bírói gyakorlati alátámasztást is kap. Kézikönyv akként, hogy mind a gyakorló jogász, mind a vállalatvezető eligazítást talál a könyvben szinte minden, a gyakorlatában felvetődhető, üzleti titokkal kapcsolatos magánjogi és munkajogi kérdésről. Tankönyvnek /tananyagnak akként lehet a művet tekinteni, hogy a mellékletei jól áttekinthető rendszerbe foglalják azt, amit az az üzleti titok jogi védelméről – összefoglalóan – tudni kell és lehet.” – ajánlja az olvasók figyelmébe dr. Tercsák Tamás művét dr. Faludi Gábor.

Az alábbiakban a mű első fejezetéből olvashatnak egy rövid részletet:

Bevezetés

Az üzleti titokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelvet a magyar jogba átültető 2018. évi LIV. törvény újraszabályozta. Noha az új szabályozás az Mt. rendelkezéseit látszólag érintetlenül hagyta, a 2018. évi LIV. törvény hatálybalépésével egyidejűleg bekövetkező jogszabályváltozások, valamint különösen a 2018. évi LIV. törvény rendelkezéseiben tükröződő átfogó szabályozási igény az üzleti titok munkajogi fogalmára, rendelkezéseire is hatást gyakorolnak. A dogmatikai alapok átalakulása, a jogsértést megalapozó magatartások és jogkövetkezmények részletes szabályozása az üzleti titok intézményének egésze tekintetében jelentős újdonságokat hozott, ami a munkaviszonnyal kapcsolatos titokvédelmet sem hagyja érintetlenül. Mivel az üzleti titok munkajogi szabályozása jelentős mértékben támaszkodik a magánjogi szabályozásra, az üzleti titok munkajogi védelme csak az üzleti titokra vonatkozó általános szabályokkal együtt tárgyalható. Jelen írás célja, hogy a problémafölvetés szándékával áttekintse a titokvédelem új rendszerének kulcsfogalmait, és számba vegye a bírói gyakorlatban kibontakozó irányokat.  

Üzleti titok a magánjogban – Miért szükséges a törvényi szabályozás? 

Az üzleti titok jogi szabályozásának jelentőségét az az utóbbi évtizedekben tapasztalt gazdasági tendencia határozza meg, amelynek eredményeképpen a hagyományos dologi jellegű (azaz fizikailag megragadható) vagyonelemek (tárgyi eszközök, tangible assets) a vállalati vagyon, a vállalati érték folyamatosan csökkenő hányadát képviselik. Ezzel szemben a nem dologi jellegű vagyonelemek (immateriális javak, intangible assets) a vállalati vagyonon belül meglepően jelentős (és egyre növekvő) arányban vannak jelen. Egyes adatok szerint az európai vállalatok esetén az immateriális javak aránya meghaladja a vállalati érték 75%-át, de létezik olyan becslés is, amely az arányt az S&P részvényindexet alkotó – egyesült államokbeli – vállalatok körében 90%-ra teszi. A gazdaságtörténeti szempontból rendkívüli gyorsasággal jelentőséghez jutó immateriális javak [például: szoftverek, védjegy (márka, brand), nem személyes ügyféladatok, üzleti tervek, műszaki specifikációk, termékösszetételek, szervezeti tőke] egy része a szellemi tulajdonjog segítségével védelemben részesíthető, más részük azonban hagyományos jogi eszközökkel nehezebben ragadható meg. A védelem körében szóba jövő eszközök alkalmazása a tapasztalatok szerint korlátos, egyrészt nem minden – akár értékes – szellemi teljesítmény kaphat monopolizált védelmet nemzetközi konszenzus alapján, másrészt a jogi eszközök felhasználása nem egységes, alkalmazásuk kultúrája gyakran kívánnivalót hagy maga után. A fizikai védelem még ennél is nagyobb kihívásokkal terhelt: fizikai formában nem mindig létező, ubikvitással bíró javakról lévén szó, a fizikai védelem sokszor meglehetősen nehéz, a vagyonelemek értékének megsemmisítése ugyanakkor könnyű, sokszor csak egy pillanat eredménye. Gyakran még a szakemberekben sem tudatosul, hogy a szóban forgó vagyonelemek illetéktelen kezekbe kerülése ezek értékét jelentősen csökkentheti, adott esetben akár teljesen meg is semmisítheti, hasonlóan ahhoz, mintha valaki a vállalat tulajdonában álló értékes fizikai vagyontárgyat rongálna vagy semmisítene meg.  

Az immateriális javak védelmével összefüggésben szóba jöhető jogi eszközök között az üzleti titok intézményét kitüntetett szerep illeti meg.  

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

 

---