Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkajogi szabályok kifejezetten nem határozzák meg azt a határt, amely a munkáltatói zavarás és a munkavállaló tűrési, engedelmességi kötelezettsége között húzódik. A konkrét eset valamennyi körülményét figyelembe véve, az együttműködési kötelezettség, az elvárhatóság és a méltányos mérlegelés munkajogi alapelvének segítségével lehet eldönteni, a dolgozó köteles-e válaszolni főnöke telefonhívásaira, e-mailjeire.
A nyár kezdetével a munkavállalók többsége ezekben a hónapokban veszi ki a pihenés és regenerálódás célját szolgáló hosszabb időtartamú szabadságát, amely a munkáltatóval kötött eltérő megállapodás hiányában a tizennégy egybefüggő napot el kell érje, beleszámítva a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadnapokat is.
Főszabály szerint a szabadságot a munkáltató adja ki. Tehát a munkavégzés folyamatosságához és zavartalanságához fűződő munkáltatói érdek nagyobb súllyal esik latba, mint a munkavállaló egyéni érdeke. Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a munkáltató a megrendelésekhez és gyártási folyamatokhoz igazíthatja, hogy mikor tudja nélkülözni legalább két hétre munkaerejét. De mi történik akkor, ha a szabadság alatt mégis szükség van a munkavállaló szakértelmére, az általa ismert információkra?
A Munka Törvénykönyve kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén lehetővé teszi a szabadság megszakítását és a munkavállaló „hazarendelését”. Azonban a rendkívüliség ezen fokát el nem érő esetekben is sokszor előfordul, hogy a munkáltató telefonhívásokkal, e-mail üzenetekkel „bombázza” a munkavállalót a szabadság ideje alatt, amikor a munkavállaló a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól egyébként a törvényből eredően mentesül.
A munkajogi szabályok kifejezetten nem határozzák meg azt a határt, amely a munkáltatói zavarás és a munkavállaló tűrési, engedelmességi kötelezettsége között van. A konkrét eset valamennyi körülményét figyelembe véve, az együttműködési kötelezettség, az elvárhatóság és a méltányos mérlegelés munkajogi alapelvek segítségével lehet azt eldönteni, hogy a munkavállaló köteles-e válaszolni főnöke telefonhívásaira, e-mail üzeneteire.
A konfliktusok elkerülése érdekében első lépésként a munkavállalónak célszerű lehet előzetesen egyeztetni a munkáltatóval, hogy szabadsága alatt elérhető lesz-e egyáltalán, például van-e internet a szálláshelyen, vagy térerő a tartózkodási helyén. Elképzelhető, hogy a munkavállalóval történő kapcsolatfelvételnek eleve technikai akadályai vannak, gondoljunk például egy luxus tengeri hajóútra.
Továbbá a munkáltató is jelezheti a munkavállaló felé, hogy várható olyan „vészhelyzet”, amikor legalább egy telefonhívás, levélváltás erejéig szüksége lesz válaszára. Ugyanakkor azt ne feledjük, hogy a munkavállaló pihenni, feltöltődni és nem dolgozni ment el szabadságra, tehát nem kell készen állnia a munkáltatói hívások fogadására.
Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014. Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira! |
---|
2014. 06. 27.: Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.: Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.: Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.: Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.: Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. |
Ahogyan a szabadság megszakítását is csak kivételes esetben teszi lehetővé a törvény, a szabadság alatti rendelkezésre állást is csak rendkívül indokolt esetben követelheti meg a munkáltató. Ilyennek minősül, ha például egy folyamatban lévő projekt vezetőjeként csak a szabadságon lévő munkavállaló rendelkezik az aktuálisan felmerülő szükséges információval. Indokolatlan zavarásnak minősül viszont, ha a munkáltató csak azért keresi a munkavállalót, mert egy a munkavállaló által elmentett fájlt, elhelyezett dossziét éppen nem talál. Tehát a technikai jellegű kérdéseket, a munkavégzés munkavállaló távolléte alatti folyamatosságának biztosítását a feleknek még a szabadság előtt egyeztetniük kell.
Elvárható a munkavállalótól, hogy a sokadik nem fogadott telefonhívás után válaszoljon, vagy a „sürgős”, „S.O.S.” jelzéssel küldött leveleket elolvassa, hiszen ezek a körülmények a munkáltatónál bekövetkezett rendkívüli eseményre utalnak. Elvárható az is, hogy ezeket az indokolt munkáltatói megkereséseket a munkavállaló röviden megválaszolja. Nagyobb volumenű munkavégzés esetén a munkáltatónak a szabadságot indokolt megszakítania.
A pihenésbe történő munkáltatói beavatkozás arányosságának eldöntésénél segítségünkre lehet a munkavállalói érdekek méltányos mérlegelés alapján történő figyelembevételének alapelve, amely azt is magában foglalja, hogy a teljesítés módjának munkáltató általi egyoldalú meghatározása nem okozhat a munkavállalónak aránytalan sérelmet. Azaz a munkavállaló szabadság alatti keresése nem okozhat a munkavállalónak nagyobb sérelmet, mint amekkorát a munkáltató szenvedne el azzal, hogy az adott helyzetben nem zavarja a munkavállalót. Tehát a felmerülő munkahelyi problémát a munkáltatónak először meg kell próbálnia „házon belül”, a távollévő munkavállaló nélkül, más eszközökkel és módszerekkel megoldania. Csak abban az esetben lehet indokolt a munkavállaló szabadság alatti rendelkezésre állásának megkövetelése, ha olyan információra, ismeretre van szükség, amellyel kizárólag az érintett munkavállaló rendelkezik, illetve a probléma annak ellenére továbbra is fennáll, hogy megoldása érdekében a munkáltató minden erőfeszítést megtett, de a megoldás kulcsa a távollévő munkavállalónál van.
Innovatív vezetői eszköztár |
---|
A Business Coach Kft. és a Wolters Kluwer Kiadó közös szervezésében 2014. szeptember 19-étől indítjuk 10+1 alkalomból álló INNOVATÍV VEZETŐI ESZKÖZTÁR programsorozatunkat, mely az összes témát érinti, amit egy mai vezetőnek tudni érdemes.
Modulok: Ön és emberismeret; Érzelmi intelligencia a vezetésben; Vezetői kommunikáció- Asszertivitás; XXI. századi motiváció; Helyzetfüggő vezetés; Prezentáció, moderáció és értekezletvezetés; Időgazdálkodás- Delegálás- kontrolling; Konfliktuskezelés, változásmenedzselés; Projektmenedzselés és időgazdálkodás; Stresszkezelés és Work-Privat Life-Balance; Munkajog a gyakorlatban Helyszín: Business Coach Kft., 1062 Budapest Andrássy út 98. |
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!