A KitKat csokoládét nem illeti meg az uniós védjegyoltalom

Több mint 16 év pereskedésnek vetett végett az EUB a Nestlé (KitKat) és a Mondelez (Milka, Toblerone) csokigyár között azzal, hogy a KitKat formáját nem ismerte el védjegyként.

A KitKat csokoládé védjegyvitája, hosszú évekre nyúlik vissza a Nestlé és a Cadbury Holdings Ltd. (mai nevén: Mondelez UK Holdings & Services Ltd., a továbbiakban: Mondelez) között. Így az Európai Unió Bíróságának (EUB) 2018. július 25-ei ítélete több mint 16 évvel ezelőtt kezdődött vitának vetett végett. A vita és ezzel együtt az ügy alapját az adta, hogy 2002. március 21-én a Nestlé a KitKat csokoládé jellegzetes, téglalapot kiadó rudak térbeli megjelölésének lajstromozását kérte az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalától (EUIPO). Ezzel próbált az 1935-ben megjelent KitKat csokoládénak monopóliumot szerezni és a két évvel később megjelent, ugyan ilyen kinézettel rendelkező norvég társát, a Kvikk Lunsj-t kiszorítani.

A lajstromozást a Nestlé az 1957. június 15-ei Nizzai Megállapodás 30. cikke alapján kérte, amely különösen növényi eredetű élelmiszerekre, fogyasztásra vagy tartósított formában lévőkre, valamint az élelmiszerek ízét javító kiegészítő anyagokra vonatkozik. Így ebbe a kategóriába tartoznak a kávé-, kakaó- vagy csokoládéalapú italok és ételek, valamint az emberi fogyasztásra előkészített gabonakészítmények, például zabpehely és más gabonafélékből való készítmények.

2006. július 28-án a kérelemnek megfelelően, a KitKat csokoládé térbeli megjelölését európai uniós védjegyként a fentebb megjelölt 30. osztályba tartozó áruként lajstromozták.

Ez után, 2007. március 23-án a Kvikk Lunsj tulajdonosa, a Cadbury Schweppes plc, mely a Mondelez elődje, törlési kérelmet nyújtott be az EUIPO-hoz a 207/2009 rendelet 7. cikke alapján, mely a védjegyoltalom kizáró okait tartalmazza. A Cadbury Schweppes eme cikk (1) bekezdésének b) pontjára alapította a kérelmét, azaz, hogy a védjegy nem felel meg a rendelet szerinti kritériumoknak, ugyanis nem alkalmas a megkülönböztetésre, hiszen több mint 80 éve a Kvikk Lunsj csokoládé is, ugyanilyen külsővel létezik a piacon.

2011. január 11-én az EUIPO helyt adott a kérelemnek, és törölte a vitatott védjegyet. A Nestlé azonban a döntés ellen fellebbezett, ugyan eme cikk (3) bekezdése alapján, amely szerint „a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében használata révén megszerezte a megkülönböztető képességet.” A Nestlé pedig bizonyítani tudta, hogy a terméke 10 országban (Dániában, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban) a csokoládé jellegzetes alakja egyedi és közismert, így a megkülönbözető képesség birtokában van. Az érvelését az EUIPO második fellebbezési tanácsa elfogadta és hatályon kívül helyezte a korábbi törlési határozatot.

Ezt követően a Mondelez a Törvényszékhez fordult, amely a kérelemnek helyt adva 2016. december 15-ei ítéletével hatályon kívül helyezte az EUIPO határozatát, mivel úgy ítélte meg, az EUIPO hibát vétett annak megállapításával, hogy a vitatott védjegy az Európai Unióban a használat révén megkülönböztető képességre tett szert, mivel ezt csak a fent említett 10 ország vonatkozásában vizsgálták, nem az egész Európai Unió területén. Így például nem tudta bizonyítani, hogy a megkülönböztető képességgel rendelkezik a KitKat formája Belgiumban, Írországban, Görögországban vagy Portugáliában.

Európai Unió - jogrendszer

Az EUB értékelésében kifejti, hogy az európai uniós védjegyoltalom egységes és az unió egész területén azonos hatállyal rendelkezik, melyből az is következik, hogy a lajstromozáshoz az Európai Unió egészében rendelkeznie kell a megkülönböztető képességgel

A Törvényszék döntése ellen a Mondelez és a Nestlé is fellebbezéssel fordult az EUB-hoz. A Mondelez annak megállapítását kérte: a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a KitKat jellegzetes alakja a felsorolt 10 EU-s országban megkülönböztető képességre tett szert. E fellebbezést az EUB teljes egészében elutasította, tekintettel arra, hogy nem magát az ítéletet és annak rendelkező részeit akarta hatályon kívül helyeztetni, hanem az ítélet indoklásának módosítására irányult csupán a Mondelez kérelme.

A Nestlé fellebbezése, melyet a Védjegyjogosultak Európai Egyesülete, illetve az EUIPO is támogatott, arra hivatkozott, hogy a Törvényszék határozata összeegyeztethetetlen az európai uniós piac egységes jellegével, valamint magával az egységes piac létezésével is. Tekintettel arra, hogy az európai uniós védjegy egységes jellege azt jelenti, hogy a tagállamok közötti területi határoktól el kell vonatkoztatni a használat révén szerzett megkülönböztető képesség értékelése keretében.

Az EUB értékelésében azonban kifejti, hogy az európai uniós védjegyoltalom egységes és az unió egész területén azonos hatállyal rendelkezik, melyből az is következik, hogy a lajstromozáshoz az Európai Unió egészében rendelkeznie kell a megkülönböztető képességgel és a védjegy lajstromozását meg kell tagadni, ha eme megkülönböztető képességet csak a terület egy részére tudja bizonyítani. Azonban a már lajstromozott védjegyet nem lehet visszavonni azért, mert az érintett védjegyet az unió egy részében nem használják.

Így az EUB kimondta, jóllehet kétségkívül elvárható, hogy az európai uniós védjegy használata több tagállam területén megvalósuljon, azonban nem kizárt, hogy bizonyos körülmények fennállása esetén az európai uniós védjegy kizárólag egy tagállam területére korlátozódjon. A rendelet azt sem írja elő, hogy a megkülönböztető képesség használat révén történő megszerzését minden egyes tagállam tekintetében külön-külön bizonyítani kell, ugyanis elképzelhető, hogy „egyes áruk vagy szolgáltatások tekintetében a gazdasági szereplők több tagállamra kiterjedően végzik tevékenységüket ugyanazon forgalmazási hálózaton belül, és e tagállamokat, különösen marketingstratégiájuk szempontjából úgy kezelik, mintha azok egyetlen nemzeti piacot képeznének. Ilyen esetben valamely megjelölés ilyen határokon átnyúló piacon történő használatára vonatkozó bizonyítékok az összes érintett tagállamot illetően relevánsak lehetnek”.

Azonban az EUB azt is kifejti, hogy „a védjegy megkülönböztető képességének használat révén történt megszerzését nem szükséges minden egyes tagállam tekintetében külön bizonyítani, ám a szolgáltatott bizonyítékoknak alkalmasnak kell lenniük annak bizonyítására, hogy e képességnek az Európai Unió ama tagállamai egészében történt megszerzésének alátámasztására, amelyekben e védjegy nem rendelkezett önmagában vett megkülönböztető képességgel”. Azaz: ahol a termék nem ismert, ott sem keverhető össze más hasonló jellegű termékkel.

Erre tekintettel az EUB ítéletében helybenhagyta a Törvényszék verdiktjét, tekintettel arra, hogy önmagában rejlő megkülönböztető képességgel nem rendelkező védjegy megkülönböztető képességének megszerzését az Európai Unió egész területére kell bizonyítani, még akkor is, ha e bizonyítékot általában véve az összes érintett tagállam vagy a tagállamok csoportja tekintetében átfogó módon is lehet szolgáltatni. Azonban a Nestlé csak olyan bizonyítékokat tudott szolgáltatni, amelyek az Európai Unió egy részére nem terjednek ki. Így az EUB a Nestlé fellebbezését is elutasította, anélkül, hogy vizsgálta volna: a KitKat csokoládé Belgiumban, Írországban, Görögországban és Portugáliában ikonikussá vált-e?

A Mondelez így végső soron megnyerte, hogy Kvikk Lunsj csokoládé továbbra is hasonló formában maradhasson forgalmazható. Külön győzelem a Mondeleznek, hogy az érdekeltségébe tartozó Toblerone csokoládé különleges háromszög alakja viszont rendelkezik uniós védjeggyel.

Források:

https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2018-07/cp180116hu.pdf

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d2dc30dd9cd8a032fa4042b9b202954a77abdff8.e34KaxiLc3qMb40Rch0SaxyOaxb0?text=&docid=204401&pageIndex=0&doclang=hu&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=302485

https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2016-12/cp160138hu.pdf

Kapcsolódó cikkek:


Egyezménysértő jogszabállyal kizárni a már elbirtokolt földek tulajdonjogának bejegyzését
2019. június 7.

Egyezménysértő jogszabállyal kizárni a már elbirtokolt földek tulajdonjogának bejegyzését

A három török kérelmező egy törökországi természetvédelmi területen vásárolt az ingatlan-nyilvántartásban ekkor még nem szereplő földeket. Ezt követően egy kataszteri felülvizsgálat során az államkincstár bejegyeztette tulajdonjogát a földekre, amivel szemben a kérelmezők – a saját és és az eladók megszakítatlan használatán alapuló elbirtoklásra hivatkozva – pereket indítottak. A török parlament azonban ezután nyolc évvel, de még a perek jogerős lezárása előtt úgy módosította a természetvédelmi törvényt, hogy természetvédelmi területek ne legyenek elbirtokolhatóak, így a kereseteket a bíróság elutasította, kártalanítást pedig a kérelmezők nem kaptak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága most megállapította, hogy az ügyben a török állam a három földvásárló tulajdonhoz való jogát és a bírósági jogvita ésszerű időben való elbírálásához való jogát is megsértette.

Egy parlamenti vizsgálati jelentésben le lehet írni, hogy valaki kenőpénzt kért, még ha utóbb nem is ítélik el érte
2019. június 6.

Egy parlamenti vizsgálati jelentésben le lehet írni, hogy valaki kenőpénzt kért, még ha utóbb nem is ítélik el érte

Az EJEB Kwiatkowski panaszát elfogadhatatlannak minősítette, mivel a parlamenti bizottság nem a büntetőjogi felelősséget állapította meg, hanem – tényeken alapuló – véleményt fogalmazott meg, a kérelmező magánszférájának pedig az ügyben lefolytatott, “önkényesnek vagy a valósággal nyilvánvalóan ellentétesnek nem minősülő” vizsgálat a szükséges és arányos korlátozását jelenti.

Héa-semlegesség és egyenlő bánásmód
2019. június 4.

Héa-semlegesség és egyenlő bánásmód

Az alábbiakban a szerző az Európai Unió Bíróságának ítéletét ismerteti, ami a Mydibel SA vs. État belge ügyben[1] született. A döntés az úgynevezett héa-levonások korrekciójáról szól a sale and lease back ügyletek esetében.

Az anya által illegálisan külföldre vitt gyermeket sem lehet visszaküldeni a bántalmazás kockázatának alapos vizsgálata nélkül
2019. május 31.

Az anya által illegálisan külföldre vitt gyermeket sem lehet visszaküldeni a bántalmazás kockázatának alapos vizsgálata nélkül

A kétgyermekes édesanya egy romániai nyaralást követően nem tért vissza a gyermekekkel az olaszországi apához. Az apa a Hágai Gyermekelviteli Egyezményre hivatkozva pert nyert Romániában a gyermekek hazaszállítása érdekében annak ellenére, hogy az eljárásban videók útján is bizonyítást nyert, hogy a gyermekeket többször fizikailag bántalmazta. A Bíróság ítélete szerint a román hatóságoknak a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembevéve kellett volna értékelnie a gyermekek fenyegetettségének súlyát. Ennek elmulasztása a családi élet védelmét garantáló 8. cikk megsértéséhez vezetett.