EUB: Traktor és permetező – ha áll és ha megy

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Bírósága korábbi ítéletében egy mezőgazdasági traktor által végrehajtott tolatási manővert érintő ügyben megállapította: a „gépjármű forgalomban való részvétele” fogalmába tartozik a gépjárművek minden olyan használata, amely összeegyeztethető e gépjárművek szokásos funkciójával. Egy másik – e körben korábban még nem vizsgált kérdésben – arra kellett választ adnia, az említett fogalomba beletartozik-e a helyváltoztatás nélküli, csak hajtóerőt biztosító gépként való gépjárműhasználat?

Az Európai Unió gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló első irányelve előírja, hogy a tagállamok területén üzemben tartott gépjárműveknek gépjármű-felelősségbiztosítással kell rendelkezniük. Az Európai Unió Bírósága (EUB) korábbi ítéletében egy mezőgazdasági traktor által végrehajtott tolatási manővert érintő ügyben megállapította, hogy a „gépjármű forgalomban való részvétele” fogalmába tartozik a gépjárművek minden olyan használata, amely összeegyeztethető e gépjárművek szokásos funkciójával. A portugál bíróság véleménye szerint eme ügy körülményei alapján megállapítható, hogy egy jármű szokásos funkciójának a mozgás minősül.

Az EUB azonban még nem határozott arról a kérdésről, hogy a „gépjárművek forgalomban való „részvétele” fogalmába beletartozik-e a helyváltoztatás nélküli, csak hajtóerőt biztosító gépként való gépjárműhasználat.

Forgalomban való részvétel? Forgalomban való részvétel!

Az EUB 2017. november 28-án hozott ítélete [1] a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére irányuló irányelv [2] értelmezése tárgyában kelt. Ebben a keresetet a néhai munkavállaló házastársa terjesztette elő férje olyan balesetben bekövetkezett halála miatt elszenvedett kár – férje volt munkáltatója általi – megtérítésére való kötelezés iránt, mely egy mezőgazdasági traktort érintett ama mezőgazdasági üzemben, amelyben e házastárs dolgozott.

A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, új irányelv [3] hatályon kívül helyezte az első irányelvet.

A tényállás időpontjára tekintettel azonban az ügyre az első irányelv az irányadó.

A tényállás

A Rodrigues de Andrade házaspár egy Sabrosában (Portugália) található mezőgazdasági birtokot üzemeltetett. E házaspár J. M. Proença Salvador házastársát, Maria Alvest részmunkaidős mezőgazdasági munkavállalóként foglalkoztatta. M. Alves e tevékenysége keretében a Rodrigues de Andrade házaspár utasításai, irányítása és ellenőrzése alatt állt.

2006. március 18-án M. Alves egy lejtős és teraszos kialakítású földterületen növényvédő szert permetezett a Rodrigues de Andrade házaspár szőlőültetvényén található szőlőtőkékre. A növényvédő szer egy mezőgazdasági traktor hátsó részéhez rögzített permetezőtartályban volt. A traktor egy sík földúton mozdulatlanul állt, de a növényvédő szer permetezésére szolgáló szivattyú működtetése érdekében a motorja járt. A traktor súlyának, a motorja és a permetezőgép kimeneti szivattyúja rezgésének, illetve a permetezőtartályból kiinduló szórócsöveknek a többek között M. Alves általi mozgatásának betudhatóan, az e napra jellemző erős esőzések hatására, földcsuszamlás történt, mely a traktort elsodorta, lecsúszott a teraszokon és felborult, ráesve a négy dolgozóra, akik az alacsonyabb szinten elhelyezkedő szőlőültetvény növényvédő szerrel való permetezését végezték. A szóban forgó traktor M. Alvesre zuhant, aminek következtében M. Alves életét vesztette.

A szóban forgó traktort J. Oliveira Pinto házastársa, Nair Morais da Silva Pinto nevén vették nyilvántartásba. J. Oliveira Pinto a Rodrigues de Andrade házaspár intézője volt, és így M. Alves felettese.

N. Morais da Silva Pinto a CA Segurosszal a „traktorok és mezőgazdasági gépek” kategóriáját érintő biztosítási szerződést, míg I. M. Pinheiro Vieira Rodrigues de Andrade egy másik biztosítótársasággal a munkahelyi balesetekből származó felelősségét fedező szerződést kötött. E biztosítótársaság M. Alves özvegye, J. M. Proença Salvador részére kártérítést fizetett a M. Alves halálát okozó balesetből származó anyagi károkra vonatkozóan.

J. M. Proença Salvador továbbá keresetet indított aziránt, hogy a Rodrigues de Andrade házaspárt, J. Oliveira Pintót és N. Morais da Silva Pintót egyetemlegesen, vagy ha az ilyen káreseményt a CA Segurosnak kell fedeznie, a CA Segurost kötelezzék a balesetből származó nem vagyoni kár megtérítésére. Az elsőfokú bíróság részlegesen helyt adott J. M. Proença Salvador kérelmének. J. Oliveira Pintót és a Rodrigues de Andrade házaspárt egyetemlegesen a kért összeg egy részének a megfizetésére kötelezte, de e kérelmet elutasította a N. Morais da Silva Pinto és a CA Seguros ellen irányuló részében azzal az indokkal, hogy a traktor nem a gépjármű-felelősségbiztosítás által fedezhető közlekedési balesetben volt érintve, mivel e baleset nem a szóban forgó traktor közlekedési eszközként történő használata keretében következett be.

A Rodrigues de Andrade házaspár eme ítélettel szemben fellebbezést nyújtott be a Tribunal da Relação de Guimarãeshez (guimarãesi fellebbviteli bíróság, Portugália), azzal érvelve, hogy a baleset, amelynek M. Alves az áldozata lett, a traktor mezőgazdasági munka keretében való működése alatt következett be, így azt fedeznie kell a N. Morais da Silva Pinto által kötött biztosítási szerződésnek, függetlenül attól, hogy e gép állt, várakozott, vagy a Rodrigues de Andrade házaspár üzemének földútján közlekedett. J. Oliveira Pinto, aki az említett ítélettel szemben szintén fellebbezést terjesztett elő, többek között azzal érvel, hogy a CA Segurosszal kötött biztosítási szerződés fedezi a biztosított gépjárműhöz rögzített mezőgazdasági eszközök által okozott károkból és a biztosított gépjármű munkájából származó polgári jogi felelősséget.

A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzése szerint az elsőfokú ítélet megfelel a Supremo Tribunal de Justiça (legfelsőbb bíróság, Portugália) ama ítélkezési gyakorlatának, amely szerint ahhoz, hogy valamely esemény „közlekedési balesetnek” minősüljön, a káreseményben érintett járműnek az esemény bekövetkezésekor mozgásban kell lennie, és a harmadik személyek által elszenvedett károknak e mozgásból kell származniuk.

A portugál legfelsőbb bíróság egy 2015. december 17-ei ítéletében – melyet egy olyan ügyben hoztak, amelynek keretében a halálos balesetet okozó mezőgazdasági traktor az említett időpontban mozdulatlanul állt, és csak az ahhoz rögzített aprítógép volt működésben – megállapította, hogy mivel egyrészt az említett traktor éppen nem közlekedett, és azt nem használták fel közlekedésre, másrészt a káresemény bekövetkezésekor az egyetlen funkciója az aprítógép működtetése volt, az ilyen baleset nem minősülhet „közlekedési balesetnek”.

A kérdést előterjesztő bíróság szerint, az EUB 2014. szeptember 4-ei Vnuk-ítéletében [4], amely egy mezőgazdasági traktor által végrehajtott tolatási manővert érintett, az EUB már megállapította, hogy a „gépjármű forgalomban való részvétele” fogalmába tartozik a gépjárművek minden olyan használata, amely összeegyeztethető e gépjárművek szokásos funkciójával. Az ítélet alapjául szolgáló ügy körülményeiből megállapítható, hogy egy jármű szokásos funkciójának a mozgás minősül.

Az EUB azonban még nem határozott arról a kérdésről, hogy a „gépjárművek forgalomban való részvétele” fogalmába a helyváltoztatás nélküli, hajtóerőt biztosító gépként való gépjárműhasználat beletartozik-e. Mivel egyébként léteznek olyan „vegyes használatú” gépjárművek, amelyek szállítási eszközként és csupán hajtóerőt biztosító gépként is használhatóak, és amelyek ebből következően nemcsak a forgalomban való részvételük során okozhatnak kárt harmadik személyeknek, hanem hajtóerőt biztosító gépként való olyan működésükből adódóan is, amelynek során mozdulatlanul állnak.

A kérdést előterjesztő bíróságban ezért – a kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó uniós szabályozásnak a károsultak védelmére irányuló céljára, az uniós jog egységes alkalmazása biztosításának a szükségességére tekintettel – az a kérdés merült fel, hogy indokolt-e a „gépjárművek forgalomban való részvétele” fogalmának alkalmazási köréből kizárni azokat a helyzeteket, amelyekben a gépjármű mozdulatlanul áll, és egy más munkához hajtóerőt biztosító gépként szokásos funkciója keretében használják, jóllehet e használat súlyos, akár halálos baleseteket okozhat.

E körülmények között a Tribunal da Relação de Guimarães (guimarãesi fellebbviteli bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából három kérdést terjesztett az EUB elé [5].

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és az EUB ítélete

Az EUB luxembourgi épülete. Mivel az EUB korábban még nem határozott arról a kérdésről, hogy a „gépjárművek forgalomban való részvétele” fogalmába a helyváltoztatás nélküli, hajtóerőt biztosító gépként való gépjárműhasználat beletartozik-e, ezért az előzetes döntéshozatali kérelmet előterjesztő bíróságban az a kérdés merült fel: indokolt-e a „gépjárművek forgalomban való részvétele” fogalmának alkalmazási köréből kizárni azokat a helyzeteket, amelyekben a gépjármű mozdulatlanul áll, és egy más munkához hajtóerőt biztosító gépként szokásos funkciója keretében használják, jóllehet e használat súlyos, akár halálos baleseteket okozhat?

A kérdést előterjesztő bíróság az EUB által  együttesen vizsgált első és második kérdésével, arra várt választ: a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló első irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a „gépjárművek forgalomban való részvételének” fogalma magában foglalja az olyan helyzetet, amelyben egy traktor, amely egy mezőgazdasági üzem földútján mozdulatlanul állt, és amelynek a motorja járt az e traktorhoz csatlakoztatott növényvédőszer-permetező szivattyújának működtetése céljából, elsodródott egy olyan földcsuszamlás miatt, amelyet több tényező kombinációja okozott, konkrétan az említett traktor súlya, a motorjának és a szivattyúnak a rezgése, valamint az erős esőzések, és ezen elsodródás az üzemben dolgozó egyik személy halálát okozta.

A kérdések azon az előfeltevésen alapszanak, amely szerint a biztosítási szerződés, melyet N. Morais da Silva Pinto kötött, és amely a traktorra vonatkozik, kizárólag az annak közlekedéséhez kapcsolódó polgári jogi felelősséget fedi le.

Az előterjesztő bíróság kérdése az volt, hogy a leírt helyzet minősülhet-e az eseménnyel érintett gépjármű forgalomban való részvételéhez kapcsolódó balesetnek az első irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében, mely szerint:     

„A 4. cikk alkalmazásának sérelme nélkül minden tagállam időben megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a saját területén üzemben tartott gépjárművek rendelkezzenek gépjármű-felelősségbiztosítással. A fedezett felelősség mértékét és a fedezet feltételeit ezen intézkedések alapján kell meghatározni.” Az irányelv 4. cikke szerint: „Egy tagállam a 3. cikk rendelkezéseitől eltérhet:

b) bizonyos gépjárműtípusok vagy bizonyos speciális forgalmi rendszámmal ellátott gépjárművek esetében; ezeknek a gépjárműtípusoknak, illetve gépjárműveknek a jegyzékét az érintett állam készíti el, és arról a többi tagállamnak és a Bizottságnak tájékoztatást nyújt”.

Az irányelvi szabályozás szerint, minden tagállam időben megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a saját területén üzemben tartott gépjárművek gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezzenek.

A tényállás szerinti traktorhoz hasonló mezőgazdasági traktor a „gépjárműnek” az irányelv 1. cikkének 1. pontja szerinti fogalmába tartozik, mivel az „olyan gépjármű (…) amely szárazföldi közlekedésre szolgál és amelyet mechanikus erő hajt meg, de amely nem sínen közlekedik”.

Ez a meghatározás független attól, hogy a szóban forgó gépjárművet mire használják, vagy mire használhatják. Miként az EUB Vnuk-ítéletében megállapította, az, hogy valamely traktor bizonyos körülmények között mezőgazdasági gépként használható, nem befolyásolja azt a megállapítást, hogy az ilyen gépjármű megfelel az első irányelv 1. cikkének 1. pontjában szereplő „gépjármű” fogalmának [6]. Mivel a tényállásban szereplő traktort egy tagállam területén tartották üzemben, és így arra az irányelv 4. cikke alapján elfogadott eltérés nem vonatkozik.

Az EUB a „gépjármű forgalomban való részvételének” az irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett fogalmát illetően emlékeztetett arra, hogy e fogalom meghatározása nem bízható az egyes tagállamok mérlegelésére, hanem az az uniós jog önálló fogalma, amelyet többek között e rendelkezés szövegkörnyezetét, illetve annak a szabályozásnak a céljait figyelembe véve kell értelmezni, amelynek az a részét képezi [7].

Az első irányelv azon irányelvek sorába illeszkedik, amelyek fokozatosan pontosították a tagállamoknak a gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeit. Eme irányelv preambulumából, valamint a tagállamok gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló második tanácsi irányelv [8] preambulumából az következik: eme irányelvek célja az, hogy egyrészt szabad mozgást biztosítsanak az unió területén üzemben tartott járműveknek és utasaiknak, másrészt annak biztosítása, hogy hasonló elbánást biztosítsanak az ilyen gépjárművek által okozott balesetek károsultjainak, függetlenül attól, hogy az unión belül hol történt a baleset [9].

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

Az EUB szerint az első irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az abban szereplő „gépjármű forgalomban való részvétele” fogalmának hatálya nem korlátozódik a közúti forgalom helyzeteire, azaz a közúti forgalomra, hanem e fogalomba beletartozik a gépjárművek minden olyan használata, amely összeegyeztethető e gépjárművek szokásos funkciójával [10].

E megállapításokból következően a „gépjármű forgalomban való részvétele” fogalmának hatálya nem függ ama út jellemzőitől, amelyen a gépjárművet használják. A kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó irányelvek egyik rendelkezése sem korlátozza a biztosítási kötelezettségnek, és a gépjárművek által okozott balesetek károsultjai számára az e kötelezettség által biztosítani kívánt védelemnek a terjedelmét az ilyen gépjárművek bizonyos földeken vagy utakon való használatának az eseteire.

Az EUB hangsúlyozta, e gépjárműveknek a jellemzőiktől függetlenül az a rendeltetése, hogy azokat rendszeresen szállítási eszközként használják. Következésképp a „gépjármű forgalomban való részvételének” fogalmába beletartozik a gépjármű szállítási eszközként való mindenfajta használata. E tekintetben az, hogy a balesetben érintett gépjármű e baleset bekövetkezésének a pillanatában mozdulatlanul állt, önmagában nem zárja ki, hogy e gépjárműnek az eme időpontban fennálló használata a szállítási eszközként betöltött funkciójának a körébe, és így a „gépjármű forgalomban való részvételének” az első irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett fogalmába tartozzon. Ezen felül az a kérdés, hogy e gépjármű motorja a baleset bekövetkezésének a pillanatában járt-e, e tekintetben nem meghatározó [11].

Mindezek megállapítását követően az olyan gépjárművek tekintetében, mint a tényállásbeli traktor, amelyeknek a rendeltetése a szállítási eszközként való szokásos használaton túlmenően a bizonyos körülmények között munkagépként való használatra is kiterjed, meg kell határozni, hogy ama baleset bekövetkezésekor, amelyben az ilyen gépjármű érintett, e gépjárművet elsősorban szállítási eszközként használták-e, mely esetben e használat a „gépjármű forgalomban való részvételének” a fogalmába tartozhat, vagy munkagépként, mely esetben a szóban forgó használat nem tartozhat e fogalomba [12].

A kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott információkból az következik, hogy a traktort a tényállás szerinti baleset bekövetkezésekor, a hozzá csatlakoztatott növényvédőszer-permetező szivattyújának működtetéséhez szükséges hajtóerő biztosítására használták abból a célból, hogy e növényvédő szerrel megpermetezzék egy mezőgazdasági üzem szőlőtőkéit.

Az ilyen használat elsősorban e traktornak a munkagépként betöltött funkciójához kapcsolódik, és nem a szállítási eszközként betöltött funkciójához, így az nem tartozik a „gépjármű forgalomban való részvételének” az első irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett fogalmába. E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálatokat végeznie.

[htmlbox karteritesi_jog]

Az EUB az első és a második kérdésre azt a választ adta: az első irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a „gépjárművek forgalomban való részvételének” az e rendelkezés értelmében vett fogalma nem foglalja magában az olyan helyzetet, amelyben egy mezőgazdasági traktor balesetben volt érintett, és e baleset bekövetkezésének pillanatában az elsődleges funkciója nem a szállítási eszközként való alkalmazás volt, hanem az, hogy munkagépként biztosítsa egy növényvédőszer-permetező szivattyújának a működtetéséhez szükséges hajtóerőt.

A harmadik kérdésével az előterjesztő bíróság arra vár választ, az első irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás [13], amely a biztosítási kötelezettség köréből kizárja a gépjármű „pusztán mezőgazdasági vagy ipari feladatokra” való használatából eredő polgári jogi felelősséget.

Az EUB ítélete szerint a tagállamok gépjármű felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló, 1972. április 24-ei 72/166/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a „gépjárművek forgalomban való részvételének” az e rendelkezés értelmében vett fogalma nem foglalja magában az olyan helyzetet, amelyben egy mezőgazdasági traktor balesetben volt érintett, és e baleset bekövetkezésének pillanatában az elsődleges funkciója nem a szállítási eszközként való alkalmazás volt, hanem az, hogy munkagépként biztosítsa egy növényvédőszer-permetező szivattyújának a működtetéséhez szükséges hajtóerőt.

Lábjegyzetek:

[1] 2017. november 28-ai Isabel Maria Pinheiro Vieira Rodrigues de Andrade, Fausto da Silva Rodrigues de Andrade kontraJosé Manuel Proença Salvador,a Crédito Agrícola Seguros – Companhia de Seguros de Ramos Reais SA,Jorge Oliveira Pinto C 514/16. sz. ügy ECLI:EU:C:2017:908, a továbbiakban: Ítélet) [2] A tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 1972. április 24-ei 72/166/EGK tanácsi irányelv [3] A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-ai 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [4] 2014. szeptember 4-ei Vnuk-ítélet C 162/13, EU:C:2014:2146 [5] Ítélet 7-23. pont [6] 2014. szeptember 4-ei Vnuk-ítélet, 38. pont [7] Vnuk-ítélet, 41. és 42. pont [8] 1983. december 30-ai 84/5/EGK második tanácsi irányelv [9] A 2011. június 9-ei Ambrósio Lavrador és Olival Ferreira Bonifácio-ítélet, C 409/09, EU:C:2011:371, 23. pont; 2012. október 23-ai Marques Almeida-ítélet, C 300/10, EU:C:2012:656, 26. pont; 2014. szeptember 4-ei Vnuk-ítélet, C 162/13, EU:C:2014:2146, 50. pont [10] Ítélet 34. pont, Vnuk-ítélet, 59. pont [11] Ítélet 39. pont [12] Ítélet 40. pont [13] A 291/2007 rendelettörvény 4. cikkének (4) bekezdése

---