Koronavírus és rasszizmus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kirekesztő társadalmak nem tudnak olyan hatékonyan alkalmazkodni a kihívásokhoz, mint a befogadó, toleráns országok.

Miközben egyre több ország vezet be intézkedéseket a jelenlegi egészségügyi vészhelyzet leküzdésére, fontos szem előtt tartani, hogy a szolidaritáson és befogadáson alapuló társadalmak jobban alkalmazkodnak a gyorsan változó körülményekhez – jelentette ki a rasszizmus elleni világnapon három európai emberi jogi intézmény vezetője.

A koronavírus, országok és kontinensek közötti gyors terjedése ellenére nem szabad teret engedni a rasszizmusnak vagy gyűlölet-bűncselekményeknek, ehelyett az áldozatok megsegítését kell célul tűzni – mondta az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) vezetője. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és az Európa Tanács Rasszizmus és Tolerancia Elleni Európai Bizottsága (ECRI) közös közleményében.

„A jelenlegi helyzetben az intolerancia és a diszkrimináció nemcsak elfogadhatatlan, hanem kontraproducktív” – tette hozzá Ingibjörg Sólrún, Gísladóttir, az ODIHR igazgatója. „A bevándorlók, a kisebbségek és családjuk ugyanúgy szenvednek a koronavírustól és annak hatásaitól, mint mi. Megbirkózunk ezzel a helyzettel is, mint ahogy eddig mindent seikerült megoldanunk, de ez csak akkor sikerülhet, ha együttműködünk és összefogunk egymásért.

A civil társadalom és szervezetei fontos szerepet játszanak az előítéletek elleni küzdelemben. Ebben a nehéz időszakban azonban elsősorban a kormányok kötelezettsége a gyűlölet és az intolerancia áldozatainak védelme, illetve támogatás nyújtása.

„A jelenlegi helyzetben erős és megalapozott egészségügyi válaszokra van szükségünk. Ugyanakkor azt is biztosítanunk kell, hogy ezek a válaszok tiszteletben tartsák az emberi jogokat, és nem sújtsák aránytalan módon a társadalom egyes csoportjait ”- mondta Michael O’Flaherty, az FRA igazgatója. „Jelenleg a különböző országok közegészségügyi intézkedéseinek emberi jogi hatásait vizsgáljuk, amelyről hamarosan jelentést teszünk közzé. Bízom benne, hogy az emberek egészségéhez való emberi jogának biztosítása mellett, a többi ember jog tiszteletben tartása is lehetséges. ”

A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai gyakran olyan csoportokhoz tartoznak, amelyek már napi szintű diszkriminációval szembesülnek az interneten és azon kívül is. Ugyanakkor az áldozatok gyakran úgy érzik, hogy nem értetik meg őket és a büntető igazságszolgáltatási rendszerben is kirekesztik őket. A rendőrségnek és az ügyészeknek tehát megfelelő, érzékeny bánásmódot kell biztosítaniuk, hogy az áldozatok ne érezzék úgy, hogy a hatóságok figyelmen kívül hagyják az őket érintő bűncselekményeket, ugyanakkor ne is kényszerítsék őket arra, hogy a velük szemben elkövetett bűncselekményeket újból át kelljen élniük.

„A rasszizmus bizonyos tekintetben olyan, mint a koronavírus. Fertőző betegség, amely láthatatlan, aztán egyszer csak hirtelen elterjed és súlyos károkat okoz az embereknek, a családoknak, a közösségeknek és ezáltal az egész társadalomnak. Ezekben a nehéz időkben egyesítenünk kell erőinket a rasszizmus elleni védekezés kialakítása érdekében, és meg kell akadályoznunk annak terjedését. Ezért hatékony, megfelelő választ nyújtó jogszabályokkal, az esélyegyenlőséget hatékonyan biztosító szervezetekkel, ambiciózus cselekvési tervekkel és befogadó oktatással tehetünk ”- mondta az ECRI elnöke, Maria Marouda. „A politikusoknak és az állampolgároknak fel kell lépniük a gyűlöletbeszéd ellen, amelyet a világjárvány vált ki. A hatóságoknak és az esélyegyenlőséggel foglalkozó testületeknek az összes érintett közösségnek segítséget kell nyújtaniuk. ”

Felismerve a nemzeti hatóságok és a civil társadalom által nyújtott segítség fontosságát a gyűlöletcselekmények és azoknak az áldozatokra gyakorolt hatásainak kezelése érdekében, az ODIHR számos gyakorlati útmutatót dolgozott ki a bűnüldöző szervek, valamint a tanárok és a civil szervezetek számára.

Az ECRI pedig országfigyeléssel segíti az országokat a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemre vonatkozó törvényeik és politikáik hiányosságainak megértésében, és további szabályozási lehetőségek bevezetésére tesz javaslatot.

Az FRA gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem gyakorlatára vonatkozó anyagai az EU egész területéről gyűjtött példákkal kínál lehetőségeket a kormányok számára, annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni a gyűlöletcselekményekkel és a rasszizmussal szemben.

Ezek a megoldások nemcsak a biztonságosabb jövő reményét jelentik az áldozatok számára, hanem a befogadáson, tolerancián és kölcsönös megértésen alapuló, ellenállóbb társadalmak kialakulását is elősegítik.

(coe.int)

---