Külföldi ítéletek elismerése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mi a teendő, ha az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren továbbított adatok nem adnak egyértelmű útmutatást a tagállamok jogrendszerei közötti eltérésekből adódó nehézségek feloldásához?

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a külföldi ítélet érvényének elismerésére irányuló eljárás ellentétes a kölcsönös elismerés elvével. A bíróság szerint az ECRIS-en (European Criminal Records Information System – Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer) keresztül történő, a tagállamok közötti információcserének elegendőnek kell lennie az ítéletek bűnügyi nyilvántartásba történő bejegyzéséhez. Mi a teendő azonban abban az esetben, ha az ECRIS-rendszerben továbbított adatok nem adnak egyértelmű útmutatást a tagállamok jogrendszerei közötti eltérésekből adódó nehézségek feloldásához?

A külföldi ítélet érvényének elismerése kontra kölcsönös elismerés elve és az Európai Unió Bírósága C-25/15. sz. Balogh-ügyben hozott ítélete

A büntetőjogi jogharmonizáció még mindig nem tartozik az európai jog legdinamikusabban fejlődő területei közé, habár a nemzetközivé váló bűnözés elleni összehangolt fellépés szükségszerűen hozzájárult az integrációs folyamat felgyorsulásához. Az Európai Unió (akkor még közösség) a kölcsönös elismerés elvén alapuló bűnügyi együttműködési formák szélesítésével akarta elérni az Amszterdami Szerződéssel célkitűzéssé vált Szabadság, biztonság és jog térségének megvalósítását. A közös európai büntetőjogi térség kialakításának egyik legfontosabb előfeltétele a nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti kölcsönös bizalom és támogatás, valamint az egyik legfontosabb alapelv tiszteletben tartása, a bírósági határozatok kölcsönös elismerése az uniós tagállamokban.

Az Európai Unió Bírósága (bíróság) C-25/15. számú ügyben 2016. június 9-én hozott ítéletében foglaltak a kölcsönös elismerés elvének érvényre juttatása érdekében alapvetően átalakíthatják a magyar jogban a külföldi ítélet érvényének elismerésére irányuló eljárást. Ennek az ügynek az az érdekessége, hogy az eljárás témája kezdetben egy eljárási (a fordítási költségek viselésének) részkérdése volt, amely a végére annak az egész eljárásnak (a külföldi ítélet érvényének elismerésére irányuló eljárásnak) a létjogosultságát kérdőjelezte meg, ahol ez a kérdés felmerült.

Az alapeljárásban a Landesgericht Eisenstadt Balogh I. magyar állampolgárt üzletszerű, súlyos betöréses lopás miatt négy év hat hónap letöltendő szabadságvesztés büntetésre ítélte, és kötelezte az eljárási költségek viselésére. Az osztrák hatóságok ezt követően az ECRIS-en keresztül értesítették a magyar Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Osztályát az ítélet tartalmáról, amelyet aztán annak kérelmére meg is küldtek.[1] A büntetőjogi osztály az ítéletet a külföldi ítélet érvényének elismerésére irányuló különleges eljárás lefolytatása érdekében megküldte a jelen ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak, az előzetes döntéshozatali kérdéseket előterjesztő Budapest Környéki Törvényszéknek.[2]

A külföldi ítélet érvényének elismerésére irányuló eljárás egy különleges eljárás, amelynek kizárólagos célja valamely külföldi bíróság ítéletének elismerése, amely folytán az olyanná válik, mintha magyar bíróság hozta volna.[3] A bíróság az eljárása során azt állapítja meg, hogy az elítéléshez a magyar törvény alapján milyen jogkövetkezmények fűződnek.[4] Az eljárás nem jár sem a tényállás, sem a terhelt büntetőjogi felelősségének újraértékelésével, a bíróságot határozatának meghozatalánál ugyanis köti a külföldi bíróság által megállapított tényállás.[5]

Az Európai Unió Bíróságának épülete

Az alapügyben az ítéletet az osztrák bíróság németül hozta meg, a Budapest Környéki Törvényszéknek kellett biztosítania az elismerési eljárás során az ítélet magyar nyelvre fordítását. A magyar jogszabályok értelmében a különleges eljáráshoz kapcsolódó bűnügyi költséget az viseli, akit az alapügyben a bűnügyi költség viselésére köteleztek.[6] Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból azonban kitűnik, hogy Magyarországon két eltérő gyakorlat alakult ki a külföldi ítélet érvényének elismerésére irányuló különleges eljárással kapcsolatos költségek viselését illetően. Az egyik gyakorlat, amikor a magyar bíróságok megállapították, hogy a fordítás ingyenességét előíró 2010/64 irányelv[7] kizárja a magyar jog különleges rendelkezéseinek alkalmazását. Ennek következtében a büntetőeljárási törvény (Be.) 9. paragrafusának az általános anyanyelv használatára vonatkozó szabályát kell alkalmazni, így a külföldi határozat lefordításának költségét az államnak kell viselnie. A másik gyakorlat szerint a bíróságok álláspontja az, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító főeljárás eltér a járulékos jellegű, az ítélet érvényének magyarországi elismerésére irányuló különleges eljárástól. Következésképp, noha a terhelt a főeljárás keretében költségmentes nyelvi segítségnyújtásban részesül, ez már nem illeti meg a különleges eljárás keretében a külföldi bíróság által hozott ítéletnek az e különleges eljárás nyelvére való fordítása esetében.[8]

A Budapest Környéki Törvényszék ezért úgy határozott, hogy az eljárás felfüggesztése mellett előzetes döntéshozatali eljárás keretében a következő kérdést terjeszti az EU Bírósága elé: „A […] 2010/64/EU európai parlament[i] és […] tanács[i] irányelv 1. cikkének (1) bekezdése szerinti »[e]zen irányelv a büntetőeljárás és az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogra vonatkozó szabályokat állapít meg« megfogalmazás alatt érteni kell-e azt is, hogy a magyar bíróságnak a különleges eljárás […] során is alkalmazni[a] kell ezen irányelvet,vagyis a magyar jog szerinti különleges eljárás beleértendő-e a »büntetőeljárás« kitételbe…?”[9]

Az Európai Bizottság és az osztrák kormány is kiemelte, hogy véleménye szerint az alapeljárás-beli helyzet nem a 2010/64/EU-irányelv, hanem a 2009/315 kerethatározat és a 2009/316 határozat alá tartozik. Az uniós bíróság kiemelte, állandó ítélkezési gyakorlata szerint annak érdekében, hogy az előzetes döntéshozatalra kérdést előterjesztő bíróságnak hasznos választ adjon, figyelembe vehet olyan uniós jogi normákat is, amelyekre a nemzeti bíróság a feltett kérdésben nem hivatkozott.[10] A bíróság kifejtette, hogy a 2010/64/EU-irányelv a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogra vonatkozó szabályokat állapít meg. E jog attól az időponttól kezdve alkalmazandó, hogy a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok az érintett tudomására hozzák, hogy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, mindaddig, amíg a büntetőeljárás be nem fejeződik, azaz megállapítják, hogy az érintett követte-e el a bűncselekményt, ide értve a büntetéskiszabást és a jogorvoslati szakaszt is.[11] Az alapeljárásban megállapítható, hogy Balogh I. megkapta az osztrák bíróságtól ítéletének fordítását, így az is leszögezhető, hogy Balogh I. védeleméhez való jogának érvényesítéséhez nem volt szükség az ítélet különleges eljárás keretében történő új fordítására. Az EU Bírósága ezek alapján megállapította, hogy a 2010/64/EU-irányelv nem alkalmazható az olyan különleges eljárásra, mint amilyenről az alapeljárásban szó volt.[12]

A bíróság ez után vizsgálta a 2009/315 kerethatározatot, valamint a 2009/316 határozatot. Az ezek által bevezetett, az ECRIS-en keresztül történő tagállamok közötti információcsere elsődlegesen azt célozza, hogy megkönnyítse a kölcsönös bűnügyi jogsegélyt és biztosítsa a büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerését.[13] Az ítéletre vonatkozó információk egységes kommunikációs formában történő használatának elegendőnek kell lennie az ítéletnek az állampolgárság szerinti tagállamban történő bűnügyi nyilvántartásba vételhez, az ítélet teljes lefordítására nincs szükség. Ha mégis szükség lenne további információkra, annak kérésére, sőt az ítélet megküldésére is van lehetőség, azonban ez csak kivételes esetben történhet meg, különben ellentmondanak annak az elvnek, hogy az ítéletnek a büntetőeljárást lefolytató tagállam bűnügyi nyilvántartásba való bejegyzése, valamint az elítélt állampolgársága szerinti tagállam bűnügyi nyilvántartásba való bejegyzése között a lehető legrövidebb időnek kell eltelnie.[14]

Nemzetközi jog

A műben számos szemléltető ábra és táblázat segíti a szakembereket abban, hogy kérdéseikre egyértelmű, lényegre törő és közérthető választ kaphajanak nemzetközi jogi kérdéseikkel összefüggésben.

További információ és megrendelés >>

A bíróság következtetése az volt, hogy a más államok büntetőítéleteinek elismerésére irányuló – az alapügyben szereplő különleges eljáráshoz hasonló – eljárás, amely a határozatok átadását és fordítását is feltételezi, „erőteljesen hátráltathatja, megbonyolíthatja a tagállamok közötti információcserét, megfoszthatja hatékonyságától a 2009/316 határozat által előírt automatizált fordítási mechanizmust, és ezáltal veszélyeztetheti a 2009/315 kerethatározat és e határozat által követett célkitűzések megvalósulását.”[15] Mindezekre tekintettel az uniós bíróság megállapította, hogy az alapeljárásban lefolytatott különleges eljárás a kölcsönös elismerés elvébe ütközik, és ellentétes a 2009/315 kerethatározattal, valamint a 2009/316 határozattal.[16]

A Balogh-ügy alapján úgy tűnhet, hogy a külföldi ítélet érvényének elismerésére irányuló különleges eljárás teljességgel szükségtelen. Mégis mi indokolhatja ennek az eljárásnak a létét a magyar jogban? Valóban szükséges az elismerési eljárás ahhoz, hogy az ítéletet be lehessen jegyezni a bűnügyi nyilvántartásba? Ugyan az eljárás valójában nem kérdőjelezi meg a külföldi ítélet érvényét, formálisan mégis az látszik: ahhoz, hogy a külföldi ítélet bekerüljön a magyar bűnügyi nyilvántartásba, egy külön bírósági eljárás lefolytatására van szükség. Felmerül a kérdés, miért nem elegendőek az ECRIS-en továbbított adatok? A problémát gyakran az okozza a gyakorlatban, hogy olykor az ECRIS-rendszerben továbbított adatok nem egyértelműek, ami nehezítheti a tagállamok jogrendszerei közötti eltérésekből adódó nehézségek feloldását a szankció megállapításakor. Ez azonban nem magyarázat arra, hogy a magyar jogban miért van szükség automatikusan bírósági eljárás lefolytatására a bűnügyi nyilvántartásba való bejegyzés előfeltételeként minden egyes külföldi ítélet esetében.[17] A T/11232. számú törvényjavaslat[18] érinti a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, azonban a kölcsönös elismerés elvével való ellentmondás feloldására nem ad megoldást.

Lábjegyzetek:

[1] A bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló, 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározat 4. cikk (2) és (4) bekezdései alapján. [2] A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 46. § (1a) bekezdése alapján. [3] A 1996. évi XXXVIII. törvény 47. § (3) bekezdés. [4] A 1996. évi XXXVIII. törvény 48. § (2) bekezdés. [5] A 1996. évi XXXVIII. törvény 48. § (1) bekezdés. [6] A 1996. évi XXXVIII. törvény 46. § (3) bekezdése, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 555. § (2) bekezdése j) pontja, valamint 338. § (1) bekezdése alapján. [7]Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról. [8] A bíróság C-25/15. sz. Balogh ügyben, 2016. június 9-én hozott ítélete [24]-[26]. [9] A bíróság C-25/15. sz. Balogh ügyben, 2016. június 9-én hozott ítélete [27]. [10] Ld. a bíróság C-155/13. sz. SICES ügyben, 2014. március 13-án hozott ítélete [23]; a bíróság C-531/13. sz. MarktgemeindeStraßwalchen és társai ügyben, 2015. február 11-én hozott ítélete [37]. [11] A bíróság C-25/15. sz. Balogh ügyben, 2016. június 9-én hozott ítélete [36]. [12] A bíróság C-25/15. sz. Balogh ügyben, 2016. június 9-én hozott ítélete [36]-[40]. [13] Az információk, amelyek megküldésre kerülnek, az adott ügyben a bűncselekmény megnevezésével, annak jogi minősítésével, valamint az alkalmazandó jogi rendelkezéssel kapcsolatosak. Amennyiben ez a tagállamok számára kevés, van lehetőségük arra, hogy további információkat kérjenek az ítélet tartalmával kapcsolatosan, beleértve a büntetést, mellékbüntetést, biztonsági intézkedést, vagy a büntetés-végrehajtás biztosítását szolgáló egyéb intézkedést. [14] Yves Bot főtanácsnok indítványa a bíróság C-25/15. sz. Balogh ügyben [62]-[63]. [15] A bíróság C-25/15. sz. Balogh ügyben, 2016. június 9-én hozott ítélete [53]. [16] A bíróság C-25/15. sz. Balogh ügyben, 2016. június 9-én hozott ítélete [55]. [17] Amennyiben probléma merülne fel azECRIS-en továbbított adatokkal kapcsolatosan, a kerethatározat és a határozat lehetővé teszi, hogy kivételesen az ítélet megküldésre kerüljön. Tehát a tagállam nincs elzárva attól, hogy további információkat, illetve adott esetben magát a teljes ítéletet kérje. [18] Az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról.

---