Megfelelnek-e az uniós jognak a külföldi ítélet „elismerésére” vonatkozó új szabályok?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Más tagállamban hozott ítélet érvényének elismerésére vonatkozó bármilyen nemzeti eljárás összeegyeztethető-e az uniós joggal vagy a kölcsönös elismerés elvének megfelelően a más tagállamban hozott döntések – bármiféle „megfeleltetési” eljárás nélkül – közvetlenül figyelembe veendők?

 

Előzmény: Az Európai Unió Bíróságának C-25/15. sz. Balogh-ügyben hozott döntése

Az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-25/15. számú 2016. június 9-én meghozott ítéletében azt állapította meg, hogy a más államok büntetőítéleteinek elismerésére irányuló eljárás, amely a határozatok átadását és fordítását is feltételezi, „erőteljesen hátráltathatja, megbonyolíthatja a tagállamok közötti információcserét, megfoszthatja hatékonyságától a 2009/316. határozat által előírt automatizált fordítási mechanizmust, és ezáltal veszélyeztetheti a 2009/315. kerethatározat és e határozat által követett célkitűzések megvalósulását.” Mindezekre tekintettel az uniós bíróság megállapította, hogy az alapeljárásban lefolytatott különleges eljárás a kölcsönös elismerés elvébe ütközik, és ellentétes a 2009/315. kerethatározattal, valamint a 2009/316. határozattal. Mivel a bíróság a külföldi ítélet érvényének elismerésével kapcsolatos eljárást az ECRIS-határozatokkal összefüggésben vizsgálta, így kérdésként merülhet fel, hogy a külföldi ítéletek elismerésével kapcsolatos valamennyi eljárás ellentétes-e az uniós joggal, vagy az bizonyos feltételekkel elfogadható lehet.

A külföldi ítélet érvénye elismerésének új szabályai a magyar jogban

A jogalkotó az utóbbi álláspontra helyezkedett, és a Balogh-ügyben hozott ítéletre figyelemmel 2018. január 1-jével átalakította a külföldi ítéletek érvényének elismerésére vonatkozó eljárást. Továbbra is fenntartja, hogy a külföldi ítélet elismerésével kapcsolatos eljárás lefolytatása nem mellőzhető, mivel jelenleg ezen eljárási forma biztosítja a tagállami ítélet rendelkezéseinek a magyar jogszabályoknak való megfeleltethetőségét, valamint a büntetőjogi jogkövetkezményének alkalmazhatóságát, a büntetések, intézkedések átvételét. Az új szabályozás azonban arra az alapelvre épül, hogy a külföldi, illetve tagállami ítéletek az abból fakadó jogkövetkezményeket magukban hordozzák, azaz sem az elismeréses eljárás, sem a megfeleltetés nem eredményez minőség változást, az ítélet külföldi, illetve tagállami jellege megmarad, eme külön eljárások, csupán az ítéletek magyarországi érvényesülését biztosítják.

Az új szabályok értelmében kialakul a tagállami ítéletek érvényesülésének önálló, a harmadik államok érvényesülésétől és elismerésétől elkülönülő szabálya. A közvetlen érvényesülés alapelvének megfelelően valamennyi, a büntetőügyekben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozóhatóság feladata, hogy a tagállami ítéleteket a döntéshozataluk során külön eljárás kezdeményezése nélkül, saját hatáskörben értékeljék és figyelembe vegyék. A figyelembe vétel szabályait az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (Eutv.) tartalmazza, amely tehát lényegében egy olyan keret- vagy feltételrendszer, amelyet valamennyi eljáró szerv a saját eljárásában alkalmaz. Ezzel szemben a külföldi ítéletek elismerésével, illetve a megfeleltetéssel kapcsolatos szabályok egy sajátos külön eljárást hoznak létre, amelyben az eljáró szervek kezdeményezőként léphetnek fel. A figyelembe vétel főszabálya a tagállami ítéletek közvetlen érvényesülése, amely alól vannak kivételek. A kettős büntethetőség elvével összhangban egy tagállami határozat a magyar büntetőeljárásban nem érvényesülhet, ha az akár a határozatot hozó tagállamban, akár a magyar jogszabályok alapján szabálysértésnek minősül. Kivételt jelent továbbá a ne bis idem elvének érvényesülése, amely kapcsán szintén szükség van az elismerési, megfeleltetési eljárás lefolytatására. Az úgynevezett konkuráló határozatok esetén is szükséges annak szabályozása, hogy ilyen esetben melyik tagállami határozat érvényesülhet Magyarországon. Fontos kiemelni, hogy a figyelembe vétel kizárólag a tagállami bíróság által hozott jogerős, a büntetőjogi felelősséget érdemben elbíráló ítéletre vagy határozatra vonatkozik, azaz az ítélet mellett vonatkozik az eljárást lezáró végzésre vagy a büntetőparancsra is. Az EUtv. vonatkozó szabályai azonban nem alkalmazhatók a bírósági eljárást megelőzően hozott tagállami határozatok vonatkozásában, azokra az EUtv. speciális szabályokat tartalmaz.

Az Európai Unió Bíróságának folyamatban lévő C-390/16. sz. ügye (Lada-ügy)

Ülésezik az EUB. Ha a testület elfogadja a főtanácsnok érveit, az az újonnan bevezetett elismerési szabályok átgondolásának szükségességét fogja maga után vonni. A bíróság döntése az ügyben 2018 nyarára várható

A Szombathelyi Törvényszék 2016. július 13-án – alig egy hónappal a Balogh-ügyben született ítéletet követően – újabb előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett a külföldi ítélet érvényének elismerésére vonatkozó eljárással összefüggésben. A bíróság kérdése az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 67. és 82. cikkének rendelkezéseinek értelmezésére irányult. Kérdésként tette fel a bíróság, hogy az EUMSZ vonatkozó rendelkezései kizárják-e a külföldi ítélet érvényének hazai „elismerésére” irányuló nemzeti büntető- vagy más eljárás lefolytatását azon terhelt vonatkozásában, akinek a büntetőügyét a külföldi ítélettel az Európai Unió egy másik tagállamának nemzeti bírósága már jogerősen és véglegesen elbírálta? Ezzel összefüggésben további kérdésként merül fel, hogy a „ne bis in idem” elvével vajon összeegyeztethető-e egy uniós tagállamban – jelesül más tagállamban, ugyanazon személy ugyanazon cselekménye vonatkozásában – lefolytatott és véglegesen lezárt büntetőeljárás kapcsán a külföldi elítélés magyarországi „érvényének elismerése érdekében” az a nemzeti eljárás, amely ténylegesen nem a határozat végrehajtására, hanem annak jövőbeli büntetőeljárásokban való figyelembevételének megalapozására irányul?

Míg a Balogh-ügyben a külföldi ítéletek érvényének elismerésére irányuló eljárást az ECRIS létrehozásáról szóló 2009/315/IB. tanácsi kerethatározattal összefüggésben értelmezte a bíróság, jelen folyamatban lévő ügyben az elismerési eljárást az Európai Unió más tagállamában hozott ítéletnek egy új büntetőeljárásban való figyelembe vételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB. tanácsi kerethatározatot értelmezve kell vizsgálnia. Az ügy még folyamatban van, azonban 2018. február 6-án megjelent Yves Bot főtanácsnok indítványa az ügyben.

A főtanácsnok hangsúlyozza, hogy eme tanácsi kerethatározat elsődleges célja – hasonlóan az ECRIS-rendszer létrehozásáról szóló 2009/316. tanácsi határozathoz –, hogy megkönnyítse a tagállamok között valamely tagállamban elítélt személyre vonatkozó bűnügyi nyilvántartásból származó információk cseréjét, és ebből következően lehetővé teszi az elítélés(ek) figyelembe vételét. A főtanácsnok álláspontja szerint nem tarthatók fenn a más tagállamban hozott büntetőítéletek elismerésére irányuló olyan nemzeti eljárások, amelyek során e határozatokat felülvizsgálják, és adott esetben azok – akár érdemi – módosítására kerülhet sor a saját büntetőjogszabályokhoz való igazítás érdekében.

A konkrét ügyben a jogerős büntetőítéletnek az elismerése azt a célt szolgálja, hogy a külföldi ítéletnek ugyanolyan hatályt biztosítsanak, mint a valamely magyar bíróság által hozott ítéletnek. A kérdést előterjesztő bíróság arra hivatkozik, hogy az elismerési eljárás lefolytatása a konkrét esetben az érintett külföldi büntetőítélet felülvizsgálatát jelenti, mivel az az elítélés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítésének, valamint a kiszabott büntetés megváltoztatásához vezethet. A főtanácsnok álláspontja szerint, mivel az elismerési eljárás nem a büntetőjogi felelősség újbóli megállapítására irányul, hanem arra, hogy a kiszabott jogkövetkezményt megfeleltessék a magyar szabályoknak, ezért nem érinti a ne bis in idem elvet. Az azonban a bíróság esetjoga alapján megállapítható, hogy ellentétes a kölcsönös elismerés elvével, ha a valamely másik tagállamban hozott büntetőítéletet – nemzeti elismerési eljárás címén – felülvizsgálják. További problémát jelent, hogy a külföldi ítélet különleges eljárásban történő elismerését követően kerül sor annak magyar bűnügyi nyilvántartásba vételére. Ez olyan helyzetet teremt, miszerint a magyar bűnügyi nyilvántartás a hazai jognak megfelelően minősített bűncselekményre és büntetésre vonatkozó adatokat, míg az ECRIS továbbra is a külföldi elítélés szerinti adatokat tartalmazza. A főtanácsnok álláspontja szerint a magyar bűnügyi nyilvántartásban és az ECRIS-rendszerben rögzített információk ilyen eltérése ellentétes az uniós tagállamokban meghozott büntetőítéletekkel kapcsolatos információk cseréjére és megőrzésére irányuló rendszerrel.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

A főtanácsnok fenntartva a Balogh-ügyben megfogalmazott álláspontját, továbbra is hangsúlyozza, hogy véleménye szerint az uniós joggal – a konkrét esetben a 2008/675/IB. kerethatározattal – ellentétes az elismerési eljárás, ami valójában pusztán egy olyan előzetes formalitás, amely a más tagállami bíróság által hozott korábbi büntetőítéletnek egy újabb büntetőeljárásban való figyelembe vételéhez szükséges. Álláspontja szerint a 2008/675/IB. kerethatározatot úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, hogy a valamely tagállam bírósága által korábban hozott büntetőítélet valamely másik tagállamban való figyelembe vételének az legyen a feltétele, hogy ez utóbbi tagállam illetékes bíróságai előzetes nemzeti elismerési eljárást folytassanak le ezen ítéletre vonatkozóan. A más tagállamban hozott büntetőítéleteket úgy kell figyelembe venni, ahogyan azokat meghozták. Bár a kerethatározat (13) preambulum-bekezdése értelmében a tagállamok szükség esetén határozatot hozhatnak arról, hogy a korábbi büntetőítéletekhez ugyanolyan jogi hatály fűződik, erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az nem jár a korábbi ítélet felülvizsgálatával. Eme feltételeknek azonban a konkrét esetben lefolytatott nemzeti elismerési eljárás a főtanácsnok álláspontja szerint nem felel meg.

Mindezekre tekintettel a főtanácsnok az alábbi végkövetkeztetéseket vonta le: az ECRIS létrehozásáról szóló 2009/316/IB. tanácsi határozattal ellentétes az olyan eljárást bevezető nemzeti szabályozás alkalmazása, amely más tagállam bírósága által hozott, valamely személyt bűncselekmény elkövetése miatt elítélő jogerős bírósági határozatnak a nemzeti bíróság általi elismerésére irányul. Az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteinek egy új büntetőeljárásban való figyelembe vételéről szóló 2008/675/IB. tanácsi kerethatározatot úgy kell értelmezni: azzal ellentétes, hogy valamely tagállam bírósága által korábban hozott büntetőítélet valamely másik tagállamban való figyelembe vételének az legyen a feltétele, hogy ez utóbbi tagállam illetékes bírósági előzetes nemzeti eljárást folytassanak le ezen ítéletre vonatkozóan.

Amennyiben az Európai Unió Bírósága elfogadja a főtanácsnok érveit, az az újonnan bevezetett elismerési szabályok átgondolásának szükségességét fogja maga után vonni. A bíróság döntése az ügyben 2018 nyarára várható.

---