Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Beszélgetés dr. Kecskés Andrással, a Pécsi Tudományegyetem Állam – és Jogtudományi Kara Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszékének tanszékvezetőjével.
Az interjú előtt pár nappal került sor habilitációs előadására, melyet az értékpapírjogról és a vezető tisztségviselők szerepvállalásáról tartott. Miért éppen erre a témára esett a választása?
A közélet 2002 óta egyre hangosabb azoktól a külföldi és hazai vállalati botrányoktól, amelyekben a vezetők egyéni ambíciói kerülnek ellentétbe a befektetők és mások gazdasági érdekeivel. Az értékpapírok kibocsátásban rejlő befektetési lehetőség pedig fokozott megtérülés lehetőségével, de egyben emelt szintű kockázatokkal jár. A két kérdés összekapcsolódhat, amikor ilyen befektetési lehetőségek felkínálása mellett nem kerül sor megfelelő tájékoztatására a kibocsátás körülményeit illetően. Ilyenkor információs aszimmetria jön létre a kibocsátói és a befektetői oldal, vagyis vállalati vezetők és a részvényesek, kötvényesek között. Az sem ritka viszont, hogy a közzétételre megfelelően sor kerül, a befektetők mégis a túlzott kockázatvállalás mellett döntenek a nagyobb hozamok reményében. A jogi kockázatok értékelésére sajnos mindkét esetben többnyire utólag – és nem ritkán csak későn – kerül sor.
Jogász dinasztia sarjaként genetikailag kódolva volt a pályaválasztása?
A család és a környezet szerepe rendkívül fontos, tulajdonképpen meghatározó. Az én esetemben sem volt ez másképp. Nagyapám, idősebb dr. Kecskés László a pécsi ügyvédvilág doyenne-jeként csaknem kilencven éves koráig praktizált ügyvédként. Sok más egyéb mellett a jogi pálya és az ügyvédi hivatás iránti érdeklődést is neki köszönhetem. Szerencsés vagyok, mert pedagogikus neveltetésben, pezsgő szellemi közegben nőttem fel. Édesapám, Kecskés László az MTA levelező tagja, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Gyerekkoromban többször magával vitt a jogi egyetemre és az egyetemi élet már akkor nagyon vonzónak tűnt. Azóta is nagyon szeretem a felsőoktatás világát, szeretek tanítani, de tanulni is. Ez a közeg segít abban, hogy fiatalok maradhassunk, és sokszor képez hidat a generációk között. Úgy gondolom, hogy az ismeretek átadása mellett legalább olyan fontos a megfelelő szemléletmód közvetítése is. Ebben a tekintetben az oktató legalább annyit tanulhat a világról, mint a hallgatók tőle. Manapság különösen fontos ez a lehetőség, mert a fiatalok már egy olyan interaktív közegben nőnek fel és kommunikálnak, amelynek ismerete nélkül nehéz lenne képet alkotni a jövőről. Márpedig a jövőről kialakított elképzelésünk határozza meg, hogy ma hogyan gyakoroljuk a hivatásunkat és mit tanítunk hallgatóinknak. Édesanyám ügyvédként praktizál. Precizitást és a lelkiismeretes ügyvédi hozzáállást tanultam tőle, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elnyerhessük az ügyfelek bizalmát. A jogász hivatásának alapja a bizalom. Ugyanolyan fontos, mint a munka és a megalapozott szakmai háttér. Meglátásom szerint a legtöbb nézeteltérés ügyfelek és ügyvédek között elsősorban nem szakmai vitákkal, hanem emberi, bizalmi tényezőkkel összefüggésében merül fel. Bizalmi alapok hiányában az ügyfél nem férhet hozzá jogi képviselője tárgyi, szakmai tudásához sem.
Kecskés András: A gazdasági jog területén ma már általánosnak tekinthetjük, hogy szükség van a külföldi jogintézmények megértésére és mindennapi alkalmazására
Személy szerint Ön mit tart a legfontosabbnak ezen a pályán? Milyen tanáccsal látná el azokat, akik most kezdik a karrierjüket?
Úgy gondolom, a jogásznak napjainkban egyre nyitottabbá kell válnia az innovációra és arra, hogy szaktudását nemzetközi viszonylatban is piacképessé tegye. Személyes tapasztalatom az, hogy az ügyvédeknek új piaci szegmenseket kell feltárniuk, melyek legalább részlegesen képesek felváltani az eddig jellemző, de érezhetően szűkülő szolgáltatási profilt. A hazai ingatlanforgalom és a vállalkozásalapítás a 2007-ben kezdődött pénzügyi és gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett. A nemzetközi ügyfélkör, valamint az ügyvéd konzultatív szerepének erősödése kilábalást jelenthet a nehéz helyzetből. Ehhez nélkülözhetetlen az idegen nyelvek ismerete, de az is lényeges, hogy az ügyvéd ne csak a szűk értelemben vett jogi kérdésekben legyen jártas, hanem gazdasági és pénzügyi területen is. Sokszor a magyar jog átfogó ismerete sem elég. A gazdasági jog területén ma már általánosnak tekinthetjük, hogy szükség van a külföldi jogintézmények megértésére és mindennapi alkalmazására. Gondoljunk például a 2002-es amerikai Sarbanes-Oxley-törvényre, mely átfogó befektetővédelmi, vállalatirányítási és számviteli jogi szabályanyagával állandó helyre tett szert a magyar üzletemberek, könyvelők és ügyvédek íróasztalán. Átrajzolódott a kezdő vállalkozások arculata is. Már Magyarországon is egyre több az olyan innovatív start-up, amely a piacon óriási bővülés lehetőségével kecsegtet, de az alapítói kezdő – és többnyire fiatal – üzletemberek. Előfordulhat, hogy az ügyvédnek ilyenkor legalább annyira kell mentornak lennie, mint amennyire jogásznak. A vállalati kapitalizáció növelésének lehetőségeiben, a kockázati tőke közvetítésében, valamint a vállalat üzleti modelljének kialakításában az ügyvédnek fontos szerep juthat napjainkban.
Konferenciák rendszeres előadójaként hiányolja Magyarországon az ezzel összefüggő tapasztalatcserét?
Számos szimpózium, konferencia, tudományos workshop tűzi napirendjére ezeket a témaköröket, így hiányérzetem nincs. Kiemelném viszont az olyan interdiszciplináris konferenciák szerepét, melyeken az egyes tudományterületek határain átívelő kérdések kerülnek megvitatásra. Az említett rendezvények akkor érik el a legnagyobb sikert, ha a tudományos kutatási eredmények mellett a gyakorlati szakemberek tapasztalatait is közvetíteni tudják. Ez segíthet abban, hogy a résztvevők kölcsönösen gazdagítsák egymás szemléletmódját. Ismét szemléletmódról beszélek, mert tapasztalatom szerint ez a motiváció alapja. Úgy gondolom, hogy a motiváció a legidőtállóbb dolog, amit egy tudományos rendezvényről magunkkal vihetünk. A konferenciákon kibontakozó párbeszéd lehetőség arra, hogy sose érezzük szűknek azokat a szakmai kereteket, amelyek meghatározzák a hétköznapjainkat. Meglátásom szerint az Amerikai Kereskedelmi Kamarának (AmCham) Magyarországon kiemelkedő szerepe van ebben a párbeszédben. 2011 óta az AmCham Governance & Transparency Bizottságának tagjaként magam is igyekszem közreműködni ebben a munkában. Lényegesnek tartom, hogy a kereskedelmi kamarák működésébe ne csak a gazdasági szervezeteket, vállalkozásokat, ügyvédi irodákat, hanem a felsőoktatást is integráljuk. Hasznos, ha az egyetemi hallgatók ízelítőt kaphatnak az üzlet világából. Így meríthetnek ihletet, melyet munkájuk során később kamatoztathatnak. Meghatározó, hogy a gyakorlati és a piaci nézőpont egyre szélesebb teret nyerjen az oktatásban. Szerencsés, ha a felsőoktatás nézőpontja összhangban áll a munkaerőpiaci igényekkel. Az összhang megteremtéséhez lényeges a kommunikáció, a társadalmi párbeszéd. Az AmCham Oktatási Bizottsága körülbelül három éve kezdett igen sikeres egyeztetésbe az érintett gazdasági, felsőoktatási és a kormányzati szereplőkkel, annak érdekében, hogy hatékonyabban érhessük el az említett célokat.
Egyik cikkében azt olvastam, hogy szenvedélyesen szereti a tőzsde és a vállalatok világát. Kutatóként is foglalkoztatják a vállalati botrányok és a felelős társaságirányítás témaköre.
Így igaz. Ezen a területen Magyarországon nem csak az oktatás fontos, hanem az ismeretterjesztés is. A tőzsdével kapcsolatos tudnivalók, a pénzügyi instrumentumokkal történő kereskedés lehetőségei, a vállalatok irányítási rendszereivel összefüggő kérdések ez idő szerint nem csak a hivatásos befektetők számára fontosak, hanem a teljes lakosság számára nélkülözhetetlen ismeretek. A 2007-es amerikai másodlagos jelzáloghitelpiaci válság, amely globális pénzügyi válságba csapott át, jól példázza, hogy megfelelő ismeretek és információk nélkül milyen komoly veszteségeket szenvedhetnek el a profi és a laikus befektetők egyaránt. Ugyanez igaz a devizahitelek árfolyamkockázatának értékelésére, amely a magyar lakosság igen jelentős részét érinti. Megfelelő ismeretek birtokában a kockázatok és a veszteségek ezeken a területeken is csökkenthetőek. A belföldi ismeretterjesztés, oktatás és tanácsadás szempontjain túl lényegesnek tartom, hogy a külföldi üzletembereket is tájékoztassuk a magyarországi lehetőségekről és a jogi szabályozás hátteréről. 2013-ban jelent meg Halász Vendel szerzőtársammal közösen írt könyvünk a tőzsdei társaságokról, amelyet angol nyelven kifejezetten azzal a céllal tettünk közzé, hogy segítsük a nemzetközi befektetők eligazodását az egyes tőkepiacok szabályozási hátterének útvesztőjében. Ezzel reményeink szerint hozzájárulhatunk ahhoz is, hogy a külföldi befektetők számára az általunk közvetített ismeretek tükrében vonzóbbá válhassanak a hazai piacok, befektetési lehetőségek és vállalkozások.
|
Kluwer International
Külföldi jogi e-könyvek
Egy kattintásra Öntől!
|
 |
Ezek szerint a kutatói munkához szorosan kapcsolódik a publikálás is?
Igen, mert a tapasztalataink és következtetéseink így juthatnak el a szakmai közönséghez és az érdeklődőkhöz. Magyarországon a tudományos előmenetel szempontjából is nagyon fontos, hogy a kutatók színvonalas folyóiratokban, rendszeresen publikálják az általuk feltárt kutatási eredményeket. Ebből következik, hogy manapság tapasztalhatunk egyfajta mennyiségi szemléletmódot ezen a területen, de nagyon fontosnak tartom, hogy ez a szemléletmód ne menjen a minőség rovására. Kevés dolog fogható ahhoz a szerzők számára, mikor a több éven át tartó kutatómunka eredményeit saját könyvükben összegezhetik. Jó érzéssel tölt el, ha a könyveim vagy a tanulmányaim által segíthetem más szakemberek munkáját, vagy a hallgatók felkészülését. Ilyenkor úgy érzem, hogy egymás sikereinek lehetünk részesei.
A szabadidejét mivel tölti?
A szabadidő hatalmas érték a mai felgyorsult világban. Ha szemlélődve járunk, azt tapasztalhatjuk, hogy egyre kevesebben lelnek örömet a munkájukban, minden örömet a szabadidőtől várnak – úgy gondolom ez nem szerencsés. A hallgatóimnak azt szoktam mondani, hogy olyan munkát válasszanak, amiben hosszú távon is képesek lesznek majd örömet és motivációt találni, mert a későbbiekben csak ebben lehetnek igazán sikeresek. Én szerencsésnek mondhatom magam, mert szeretem, amivel foglalkozom, így sokszor az intenzív munkát is szabadidőnek élem meg. Szűkebb értelemben vett szabadidőmben sportolni szeretek, valamint olvasni, tájékozódni. A művészet és a társadalomtudományok mellett a természettudományok is képesek lekötni a figyelmem. Ki kell ismernünk magunkat a változó világban, így el kell fogadnunk, hogy a tanulás élethosszig tart.
| dr. habil Kecskés András PhD |
|---|
| Kecskés András jogász és közgazdász, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa, a PTE ÁJK Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszékének vezetője, ügyvéd és tanácsadó. Kutatatási területe a társasági és a tőkepiaci jog, a felelős társaságirányítás, számos tanulmány, monográfia, ismeretterjesztő publikáció szerzője. |
