Továbbra sincs egyetértés a titkosrendőrök bűnözéséről

A skót parlament elutasította azt az angol javaslatot, amely lehetővé tenné a brit fedett rendőröknek, hogy álcájuk fenntartása érdekében bűncselekményt kövessenek el.


A skót parlament elutasította a Westminster törvénytervezetét, amely megengedné a fedett ügynököknek, hogy bűncselekményeket kövessenek el, miután a Munkáspárt ismét elutasította Keir Starmer javaslatát.

A Skót Munkáspárt képviselői a Skót Nemzeti Párt, a Skót Zöldek és a Liberális Demokraták a kedd délutáni folytatott rövid vita után egyaránt amellett szavaztak, hogy elutasítják a hozzájárulást az úgynevezett „kém rendőrök” törvényjavaslathoz. A törvényjavaslat elutasítása azt jelenti, hogy a törvény hatálybalépését követően sem terjed majd ki Skóciára, így a skót rendőrség és hírszerző ügynökök a titkos műveletek során nem követhetnek el bűncselekményeket az álcájuk védelme érdekében. A titkos hírforrásokról szóló törvényjavaslatot azért terjesztették elő a Westminsterben, mert az Egyesült Királyságban a rendőrség, illetve a titkosszolgálat által elkövetett bűncselekmények jelenleg nem szabályozottak. A londoni fellebbviteli bíróság az év végén dönt arról, hogy a fedett ügynökökre vonatkozó jelenlegi szabályok jogszerűek-e.

Humza Yousaf, a skót igazságügyi miniszter elmondta, hogy ha a fellebbviteli bíróság jogellenesnek ítélné a jogszabályt, ez arra kényszerítheti a skót törvényhozást, hogy sürgősségi jogszabályokat vezessen be a skót rendőrök vagy titkosszolgák bűnözői tevékenységének engedélyezése érdekében. Erre utalva újabb kérdések merültek fel az Egyesült Királyság minisztereinek hatáskörével kapcsolatban, hogy Skócia független büntető igazságszolgáltatási rendszerét befolyásolják.

Yousaf szerint az Egyesült Királyság kormánya elutasította a konszenzusos megállapodásra tett kísérleteket. Starmer azt mondta a munkáspárti képviselőknek, hogy tartózkodjanak a szavazáskor, annak ellenére, hogy aggodalomra ad okot ha a titkos rendőröknek, hírszerzőknek és katonáknak mentességet adnak minden bűncselekmény miatt indított büntetőeljárás alól, a bíróság előzetes jóváhagyása nélkül.

A Munkáspárt megosztott a westminster-i törvényjavaslat miatt: októberben két munkáspárti vezető mondott le, miután 34 munkáspárti képviselő fellázadt, Shami Chakrabarti, Jeremy Corbyn árnyék igazságügyi minisztere pedig olyan módosításokat terjesztett elő, amelyeket a munkáspárti Starmer parancsára elutasítottak. Starmer szerint a Munkáspártnak hasonló jogszabályokat kellene bevezetnie, ha hatalmon lennének. Neil Findlay, a Corbyn-t támogató Munkáspárt képviselője, aki a tiltakozó csoportokba beszivárgó titkos rendőrökkel kapcsolatos közvélemény-kutatással kampányolt, elmondta, hogy az Egyesült Királyság kormányának javaslatai „emberi jogi botrányhoz vezetnek”.

A törvénytervezet elutasítására irányuló skót indítványa mellett kiállva Findlay jelezte, hogy a Skót Munkáspárt ellenezte a jogszabályokat. “[Ezt] el kell utasítanunk, mert ez sérti demokráciánkat és sérti jogrendszerünket” – mondta.

Yousaf szerint az SNP elsősorban azért ellenezte a törvénytervezetet, mert az nem tartalmazta az esetleges büntetendő cselekmények bíróság általi előzetes engedélyezését, annak ellenére, hogy a skót kormány erre többször felhívta a figyelmet.

Csak a skót konzervatívok szavazták meg a törvényjavaslat támogatását, azzal érvelve, hogy annak elutasítása megakadályozná a rendőrség és a titkosszolgálatok számára a titkos informátorok vagy titkos ügynökök alkalmazását.

(theguardian.com)



Kapcsolódó cikkek:


A bírák szólásszabadsága korlátozható
2021. február 25.

A bírák szólásszabadsága korlátozható

Az EJEB elé került ügyben a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság bírája az akkori román főbíróval szemben kritikus véleménycikket publikált. Ebben a rendszerváltás előtt betöltött pozíciójára utalva Ügyész Elvtársnak nevezte a Semmítőszék elnökét, aki részt vett “a szocialista rendszer ellenségeinek kigyomlálásában”.

A digitális társadalom olvasatai – XIV.
2021. február 25.

A digitális társadalom olvasatai – XIV.

Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal az EU-szabályozás újabb elemeit veszi górcső alá.

Fizetni fog a Facebook az ausztrál hírekért
2021. február 24.

Fizetni fog a Facebook az ausztrál hírekért

Facebook a következő napokban helyreállítja a híroldalakat Ausztráliában, miután a kormánnyal megállapodott abban, hogy módosítják azt a törvényjavaslatot, amely arra kényszeríti a közösségi oldalt és a Google-t, hogy fizessen a hírtartalmak megjelenítéséért.

A hír, mint vagyoni érték
2021. február 24.

A hír, mint vagyoni érték

A Microsoft az európai kiadó szervezetekkel összefogva szólította fel az EU-t, hogy kötelezze a nagy techcégeket a híroldalakkal való tárgyalásra.

Ausztrália nem hátrál meg
2021. február 22.

Ausztrália nem hátrál meg

A Facebook elérhetetlenné tette az ausztrálok számára a hazai és külföldi média oldalait, és blokkolta a közösségi oldal felhasználói számára a hírtartalmak megosztását.