UIA konferencia a pénzmosás új szabályozásáról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Ügyvédek Nemzetközi Szervezetének (UIA) idei, 60. éves konferenciáját Budapesten szervezték. A rendezvény egyik fő témája: A jogi szakma kihívásai és lehetőségei. 

A jogi szakma kihívásain és lehetőségein belül elhangzott előadások több témakört érintettek. Az egyik fő szempont a Compliance management bemutatása volt a cégek megfeleltetési rendszeréről.  Az előadások kitértek ennek jogi szabályozására és a gyakorlatban felmerülő kérdések megválaszolására is. A Compliance management szerint egy cégnek vagy egy szervezetnek, mind a külső, mind a belső tevékenységét illetően meg kell felelnie nemcsak a hatályos jogszabályi előírásoknak, hanem a közösségben meglévő erkölcsi szabályoknak is.

Az előadók megismertették velünk az ún. compliance megbízott tevékenységét is, aki a cégek belső ellenőrzési eljárását alakítja ki, mert ezek segítségével képes ellenőrizni a cég törvényes működését, s ezen túlmenően pedig olyan megoldásokat is tud ajánlani a vezetőségnek, melyek által a belső visszaéléseket le lehet küzdeni.

Az egyes előadások kitértek a korrupcióval és a pénzmosással kapcsolatos kihívásokra is, és ennek kapcsán szóba került a tavaly elfogadott pénzmosás elleni uniós irányelv (2015/849), melyet  a tagállamoknak hamarosan át kell ültetniük a jogrendszerükbe. Az irányelv nemcsak a pénzmosással foglalkozik, hanem ezen túlmenően az adóbűncselekményekkel is, továbbá a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kihívásokra is kitér.

Az irányelv célja, hogy megelőzze az uniós pénzügyi rendszerek elleni támadásokat: az adócsalást, a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását. Az irányelv nem csak a hitelintézeteket és más pénzügyi intézményeket érinti. A szakmai tevékenységük gyakorlása keretében eljáró legtöbb természetes vagy jogi személyre is kötelezettségeket ró, így a közjegyzőkre és az ügyvédekre is.

[multibox]

A pénzmosás és a terrorizmus finaszírozásának kapcsolatáról

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása azt a kérdést veti fel, hogy vajon a szervezett bűnözés elleni pénzügyi jellegű eszközök bevethetőek-e az új nemzetközi terrorizmus ellen?

A pénzmosás elleni harc nem most került napirendre, hiszen a szervezett bűnözés leküzdésének ez már régóta eszköze. Több tíz éve figyelik már a gyanús vagyonmozgásokat, igyekeznek ezeket minél hatékonyabban felderíteni.  

A pénzmosás elleni fellépés esetén szükséges egyrészt a készpénz és az elektronikus tranzakciók nyomon követése,  másrészt pedig meg kell teremteni a pénzmosás büntetőjogi szabályozását a világ minden területén. Az adminisztratív és a büntetőjogi eszközöknek együttesen kell érvényesülniük. Az utóbbihoz pedig nemcsak a büntetés kiszabása tartozik, hanem a jogellenesen megszerzett, vagyis a bűncselekményből származó vagyoni értékek állam általi elvonása is, közismertebb nevén a vagyonelkobzás.

A pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását viszont nem szabad összetévesztenünk. A pénzmosás, ahogy a neve is mutatja, mindig az  ún. „piszkos pénz”-nek a tisztára mosását jelenti, mely bűncselekményből származik. A tisztára mosás által a „piszkos pénz” legális pénzeszközzé válik, és legális üzleti tevékenységekbe fektetik be.

A terrorizmus finaszszírozása esetén nem feltétlenül származik a pénz bűncselekményből, de a „tiszta pénz” felhasználása illegális tevékenységbe folyik, vagyis a terrorizmus finanszírozása így egy ún. „fordított” pénzmosássá válik. A terrorizmus finaszszírozásánál a pénz a bűncselekmény eszköze lesz.

További különbség, hogy a terrorizmus finanszírozása mögött ideológiai motivációk húzódnak meg, míg a pénzmosásnál a cél a minél nagyobb nyereség elérése.

A pénzmosás mindig járulékos bűncselekmény, hátterében létezik egy konkrét alapbűncselekmény, amelynek bizonyítása nem egyszer komoly problémát jelent.

A hétköznapok nyomozásában nagyon nehéz elhatárolni a legális és illegális pénzmozgásokat.

Az egyik előadótól a plenáris ülésen el is hangzott, hogy vajon a terrorizmus finanszírozása lehet-e alapbűncselekménye a pénzmosásnak. Ez a téma pedig akár önálló konferencia témája is lehetne.

A disputa koordinátora az olasz Carlo Mastellone volt. A több mint 30 előadást a világ különböző országaiból érkező jogászok tartották. A koordinátorral azonos államból, Olaszországból érkezett Diegi Saluzzo, Ausztriából Astrid Ablasser-Neuhuber, Argentinából Hernán Andrada és Patricia López Aufranc, az Amerikai Egyesült Államokból Daniel N. Arshack, James D. Rosener és Joseph Dehner, Horvátországból Boris Babic, Franciaországból Stéphane Bonifassi, Philippe Goossens, Arnaud De Corbiére, Jean-Claude Najar és Nicola Bonucci, Portugáliából Maria Antónia Cameira, az Egyesült Királyságból Maria Cronin, Belgiumból Marc Reysen, Guido De Clercq és Marc Fyon, Dániából Martin André Dittmer, Indiából Atul Dua, Hollandiából Joost Fanoy, de eljött a rendezvényre a japán Motoyasu, a brazil Eduardo Lorenzetti Marques, a cseh Frank O’Toole, az orosz Vassily Rudomino, a német Mansur Pour Rafsendjani, a svájci Arianna Righi, a lengyel Aleksander Stawicki és a spanyol Miguel Torres Blánquez is. Hazánkat Horányi Márton és Tóth András képviselte ezen a plenáris ülésen.

---