A devizahiteles perek újabb hulláma indul

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Várhatóan májusban kezdődik a Quaestor-ügy büntetőpere, a devizahiteles polgári pereknek pedig újabb hulláma indulhat el – közölték a Fővárosi Törvényszék sajtótájékoztatóján.

Póta Péter, a törvényszék szóvivője elmondta: soron kívül tárgyalják a Quaestor-ügyet. Jelenleg a tárgyalás előkészítése zajlik, ennek keretében már döntöttek három vádlott kényszerintézkedése ügyében is, de azok egyelőre nem nyilvánosak, mert azokról még maguk az érintettek sem értesültek.

Az ügy rendkívüli terjedelmű. Már a vádirat ismertetése is több napot vehet igénybe, hisz az 1548 oldalas. Azután következik Tarsoly Csaba, a cégcsoport vezetőjének és tíz társának meghallgatása, majd a bizonyítás, amelyben már eddig csak az ügyészség 605 tanú meghallgatását indítványozta.

A vád bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények. A vádirat szerint az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint. A vádirat 5 vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma 753 rendbeli, különösen nagy kárt okozó csalás és különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztások. Tarsoly valamennyi vádpontban érintett, felbujtóként.

Konferencia ajánló
2016.03.10. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése; a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei Dr. Lőrincz György előadása a Danubius Zrt. Hotel Hungaria City Centerben Részletek és jelentkezés >>>

Az egyik vádpont szerint a Quaestor Zrt. sérelmére mintegy 46,5 milliárd forintot sikkasztottak el, mintegy 3,3 milliárd forint összegben nem létező állampapírokat értékesítettek és ezzel csalást valósítottak meg, mintegy 20 milliárd forinttal rövidítették meg a befektetőket oly módon, hogy elhallgatták előlük a cég fizetésképtelenségét. Az ügyészség csupán az 50 millió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt, az ügy sértettjeinek száma azonban összesen csaknem 32 ezer.

Szintén a vádpontok között szerepel, hogy 6 milliárd forint összegben fiktív kötvényeket értékesítettek, illetve, hogy mintegy 1,2 milliárd forint készpénzt Tarsoly Csaba a saját céljaira sikkasztott el. (Ezzel a vádponttal kapcsolatban fogalmazott Ibolya Tibor fővárosi főügyész egy hónappal ezelőtti sajtótájékoztatóján úgy: „Ezt úgy értsék, ahogy mondom: táska, készpénz, belerak, elmegy”.)

Póta Péter pénteken az ügy terjedelmét érzékeltetve ismertette: 2018 kötetben 132 ezer oldalt tesz ki a nyomozati anyag, amelynek része még 104 CD/DVD-lemez és egy 5 terabyte kapacitású külső winchester is.

A szóvivő elmondta, hogy a Quaestror Zrt. ellen folyamatban van felszámolási eljárás és több más polgári peres eljárás is a Fővárosi Törvényszéken.

A Magyar Nemzeti Bank által kezdeményezett és a cégközlönyben 2015. április 22-én közzétett felszámolási eljárás kapcsán Póta Péter arra hívta fel a figyelmet: a hitelezői igényeket a felszámolónál, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-nél, nem pedig a bíróságon kell bejelenteni. A felszámolóhoz eddig hozzávetőlegesen 26 ezer igénybejelentés érkezett. Túlnyomó többségük tulajdoni igény – értékpapír kiadása iránti követelés – volt. A Quaestor Zrt. a Befektetővédelmi Alap (BEVA) tagja volt, ezért a BEVA a folytatja le a kártalanítási eljárást a tőkepiaci törvény alapján. Azok a károsultak, akikre a BEVA kártalanítása nem terjed ki, az úgynevezett Quaestor-törvény alapján válhatnak jogosulttá a kártalanításra.

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék munkatársa a sajtótájékoztatón elmondta: 2016-ban várhatóan újból rendkívüli kihívást jelentenek majd a devizahiteles ügyek. Több ügyfajtában összességében több mint 15 ezer eljárásra számítanak. Ezek egyik, néhány százas csoportja a kiküldött banki elszámolással kapcsolatban a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását követő jogorvoslati lehetőség, amelynek során a fogyasztók és a pénzügyi intézmények is nemperes eljárást indíthatnak.

A devizahiteles ügyek egy másik, sokezres csoportja a 2014-ben a banki elszámolások idejére felfüggesztett, magánszemélyek és pénzintézetek közti peres eljárások folytatódása, amire tömeges méretekben idén lehet számítani. Egy további ügycsoportot jelentenek a most induló új perek. Tavaly a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a számuk meghaladta a nyolcezret, ami az ottani teljes ügyérkezés egyharmada, a törvényszék gazdasági kollégiumán pedig a 3500-at, az ottani ügyérkezés 65 százalékát. A szakember kitért arra: az újonnan érkező ügyekben a felperesek egyre változatosabb jogcímeket jelölnek meg.

„A törvényszéki hatáskörbe tartozó perekben kötelező a jogi képviselet, ennek ellenére a devizahiteles perekben nagyon sok bírói munkát igényel a keresetlevelek értelmezése. A bírák tapasztalata, hogy a jogi képviselők az eljárásuk során gyakran megpróbálják megkerülni a devizahiteles jogszabályok céljait és ennek érdekében sokszor a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét is figyelmen kívül hagyják” – jegyezte meg.

A törvényszék munkatársa leszögezte: a perindításnak semmilyen hatása nincsen a törlesztőrészletek fizetésének kötelezettségére. Ugyanakkor hozzáfűzte azt is, hogy amíg a per tart, a végrehajtás szünetel.

(Forrás: MTI)

---