A mesterséges intelligencia korlátai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Rodney Brooks, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) robotika professzora blogján ismertette a mesterséges intelligencia fejlődésére (AI) vonatkozó előrejelzések tipikus érvelési és logikai hibáit.
 


A legelterjedtebb félelem a technológiával kapcsolatban az, hogy a gépek átveszik az uralmat az ember felett. A mérsékeltebb elképzelések szerint teljesen feleslegessé fogják tenni az emberi munkát, amely tömeges munkanélküliséghez vezet.

A professzor azonban nevetségesnek tartja ezeket a félelmeket, mivel szerinte a fentiek sosem fognak bekövetkezni. A professzor ezen állítását tételesen levezetett érveléssel támasztotta alá.

A professzor, érvelésének közérthetősége érdekében ismerteti a tudomány által a mesterséges intelligenciával kapcsolatosan jelenleg vizsgált fogalmakat.

[multibox]

Általános mesterséges intelligencia (AGI).

Az AGI még csak kutatási fázisban van, de az már most látszik, hogy jóval többre lesz képes, mint ami a jelenlegi tervek szerint a sima mesterséges intelligenciával elérhető lesz. Az AGI a gépek „emberszerű” működésén alapul. Ez hatalmas szintugrást feltételez a ma használt AI technológiákhoz és a gépi tanuláshoz képest. Az AI tulajdonképpen egy szelete az AGI-nak, amely olyan tulajdonságokkal van felruházva, amelyek a tudomány és technika mai állása szerint még nem valósíthatóak meg.

Szingularitás

A jövőkutatók közül sokan azt feltételezik, hogy egy ponton túl a fejlődés szinte elképzelhetetlen mértékben felgyorsul, amelyet az ember már nem tud követni, ezért a mesterséges intelligencia átveszi a hatalmat az emberiség felett. A professzor ezeket az elképzeléseket a vallásos hiedelmekhez hasonlítja. Az elmélet képviselői úgy vélik, a gépek akkor vehetik át a hatalmat, ha megtanulják saját maguk és más gépek programozását, amelyhez már emberi beavatkozás sem szükséges. Brooks professzor a jelenlegi kutatásokról szólva elmondta: ma még olyan gép sem áll rendelkezésre, amely egy egyoldalas programot képes megérteni.

Értéknélküliség

Az elmélet képviselői szerint a mesterséges intelligencia egyre összetettebb feladatok elvégzésére lesz képes azonban nem vonatkoznak rá az általánosan elfogadott emberi értékek. A professzor ezzel szemben azon a véleményen van, hogy a célok kitűzésére továbbra is csak az ember lesz alkalmas. A legjobb példa az online repülőjegy rendelés. Mindenki ismeri a jelenséget, amikor a jegyrendelést követően a böngészőjét rövidesen elárasztják olyan felugró hirdetések, amelyek szintén repülőjegyet ajánlanak ugyanoda. Ez teljesen értelmetlen, hiszen, ha már megvettük a jegyet, akkor mi okunk lenne másikat venni. A professzor úgy véli, ez az AI használatának legfőbb korlátja, mivel csak a múltbeli tapasztalatokra képes építeni. Ebből következően célkijelölésre belátható időn belül még nem lesznek képesek az AI-k, és jelenleg az is kérdéses, hogy ez egyáltalán bekövetkezhet-e valamikor.

Borzalmas emberpusztító gépek mesterséges intelligenciával

A filmipar által gyakran feldolgozott téma, hogy a mesterséges intelligencia szembefordul alkotójával, és olyan gépeket hoz létre, amelyek képesek lesznek az ember, az emberiség elpusztítására.

A professzor szerint a fenti hiedelmeket az alábbi hét érvelési hiba alapján lehet megcáfolni.

I. Alulbecslés és túlbecslés

A legjobb példa Brooks professzor szerint a számítógépek elterjedése. Az emberekben akkor is az a félelem merült fel, hogy a számítógép munkahelyek tömegét teszi feleslegessé. Azonban még vagy harminc évig, a mikroprocesszorok általános elterjedéséig nem jelentett komolyan érzékelhető hatást az emberek életében. A professzor példaként említette még a blockchaint és a GPS-t is, amelyek eredetileg más célra készültek, de polgári felhasználásuk ma már mindennapos.

II. Mágikus képzeletek

Arthur C. Clarke, sci-fi iró szerint egy megfelelően fejlett technológia szinte megkülönböztethetetlen a mágiától. Erről kitalált gondolatkísérletében Newtont időgéppel előrerepíti a mai korba, megmutatva neki, hogy mire képes egy okostelefon. Vajon tudományos és technológiai ismeretek híján képes lett volna másképp leírni, amit lát, mint egyfajta ezoterikus jelenségként? Miért tudnánk mi pontosabban leírni a jövő technológiáit? A mágikusnak tűnő tulajdonságok miatt hajlamosak vagyunk korlátlannak látni, láttatni a várható technológiai megoldásokat, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a világegyetemben semmi nem korlátlan, így a mesterséges intelligencia sem lehet az.

III. Teljesítmény vs. kompetencia

A mesterséges intelligencia teljesítménye nem jelenti azt, hogy egyben ezzel arányos kompetenciával is rendelkezik. A keresőmotorok sem képesek önmaguktól rangsorolni a feldobott válaszokat, hanem az emeberek által készített címkézés alapján rangsorolják a találatokat. A mesterséges intelligencia nem képes olyan jellegű általánosításra, mint amire az emberi agy képes, csupán a gyakori emberi értékeléseket tudja sorba állítani.

„IV. Bőrönd-szavak”

A „bőrönd-szavak” (egyik területről egy másikra „átcipelt kifejezések) az egyik leggyakoribb forrásai a mesterséges intelligenciával kapcsolatos félreértéseknek. Sokszor maguk a tudósok is okai ennek, amikor a közérthetőség kedvéért az ember kognitív folyamatait leíró kifejezésekkel írják le az AI működését, de fontos szem előtt tartani, hogy a tanulás, a tapasztalat, a tudatosság, a gondolkodás, a becslés, a várakozás, a képzelet, a játék, az olvasás, a látás és az értelmezés egészen más mechanizmusokat, folyamatokat jelent az AI, mint az ember esetében.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

V. Exponencialitás

Az exponenciális növekedési várakozások a professzor szerint nem számolnak azokkal a korlátokkal, amelyeket a fizikai tulajdonságok egy idő után mindenképpen kijelölnek, ahogy a piaci kereslet növekedésének mérséklődésével sem. Az exponenciálisnak feltételezett folyamatok egy idő után S-vonalat vehetnek fel, vagyis egy gyors növekedési szakasz után átfordulhatnak lassuló növekedésbe, majd akár visszaesésbe is.

VI. Hollywoodi forgatókönyvek

A fantasztikus filmek egyik jellemző sajátja, hogy egy-egy előrevetített technológiát a környezetétől elszigetelve mutatnak be. A mesterséges intelligenciával rendelkező robotokat a filmipar úgy mutatja be, mint amelyek egyszer csak becsöppennek egy olyan világba, amit egyébként nagy vonalakban a ma ismert technológiák jellemeznek. Kihagyják ilyen módon azt a technológiai környezetet, amellyel együtt lenne értelmezhető az új technológia, illetve korábban született, kevésbé fejlett technikai alkalmazásokat sem mutatják be, amelyeket tesztelve rengeteg tapasztalat gyűlik fel, amely segíti a kutatókat abban, hogy az egyre fejlettebb alkalmazások az eredeti céloknak megfelelően működjenek. A kihívások, amelyekkel szembe kell majd néznünk, korántsem lesznek váratlanok, azokat az ember részéről is hosszú tanulási folyamat előzi meg.

VII. Az alkalmazás elterjedésének sebessége

A szoftverek újabb és újabb verzióinak gyors cserélődése azt a téves képzetet eredményezheti, hogy ez általánosítható a technológia minden formájára. Holott míg a szoftverfrissítés telepítési költségei a nullához közelítenek, a hardverekben és más fizikai javakban az új verziók elterjedése komoly költségekkel jár, így időben is lassabban valósul meg a váltás. Bármennyire is nagymértékben törnek előre például az önvezető járművek, a jelenlegi ember vezette autók azért még évtizedekig az utakon maradhatnak. Egy új technológia megjelenése korántsem jelenti feltétlenül annak gyors elterjedését, pláne nem a régebbiek kiszorítását.

Összegzésképpen Brooks professzor óvatosságra inti az embereket minden olyan előrejelzés olvasása kapcsán, ami a mesterséges intelligencia és a robotika jövőjére vonatkozik. Tapasztalata szerint az említett hét érvelési csapdából kettő-három-négy szinte minden előrejelzésben megtalálható.”

(hirlevel.egov.hu)


Kapcsolódó cikkek