Árammal akarták megölni a börtönőrt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Főügyészség hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével vádol két fogvatartott fiatalt, akik áramot vezettek a zárkájuk ajtajába – közöltea fővárosi főügyész helyettese.


A vád szerint az elkövetők célja az volt, hogy a zárka ajtaját kinyitó börtönőr áramütést szenvedjen. A tragédia kizárólag azért nem következett be, mert a körletfelügyelő nem kézzel, hanem a cipőjével érintette meg az ajtót – közölte Üveges Andrea.

A közlemény szerint az akkor 17 és 18 éves vádlottak – akik féltestvérek – 2017 áprilisában egymástól független bűncselekmények miatt voltak előzetes letartóztatásban a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet egyik objektumában, közös cellában.

Április 11-én a vádlottak a zárka bejárati ajtajánál található villanykapcsoló foglalatát lefeszítették, a vezetékeket kihúzták és úgy állították be, hogy az ajtó kinyitása esetén a drótok érintkezzenek a befelé nyíló fém ajtóval.

Ezt követően – mivel tudták, hogy biztonsági kamerán keresztül figyelik őket – filctollal firkálni kezdték a zárka falát, annak érdekében, hogy az őröket odacsalják.

[htmlbox BDT]

 

Az ügyeletes tiszt, több körletfelügyelő társával, köztük a sértettel együtt a zárkához ment azért, hogy a vádlottakkal szemben intézkedjen.

A börtönőrnek az volt a szerencséje, hogy a zárka ajtaját nem kézzel, hanem gumitalpú cipőjével tolta be. A befelé nyíló ajtó ugyanis ekkor érintkezett az útjába helyezett 230 volt feszültségű vezetékkel, vagyis a fém ajtó áram alá került. Ez pedig az ajtóban az élet kioltására alkalmas villamos feszültséget hozott létre – állapította meg a főügyészség.

A vádban szereplő bűncselekmény miatt a fiatalkorúval szemben kiszabható szabadságvesztés leghosszabb időtartama 15 év, a már felnőtt korú társa estében pedig 20 év – közölte a helyettes főügyész.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága