Átalakul a szociális hozzájárulási adó
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egészségügyi hozzájárulás beolvad a szociális hozzájárulási adóba, melynek kedvezményrendszere is érdemben átalakult a pénteken elfogadott új törvény szerint.
Új törvényt fogadott el az Országgyűlés a szociális hozzájárulási adótól, méghozzá 131 igen szavazattal, 48 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett.
Új törvény szabályozza 2019-től a szociális hozzájárulási adót, amely összevonta a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást szociális hozzájárulási adó néven. A javaslathoz benyújtott – és elfogadott – összegző módosító indítvány itt olvasható.
Az adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek köre változatlan, vagyis az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adóalap számításnál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont tagdíj után kell adót fizetni.
A korábban egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek a továbbiakban szociális hozzájárulási adó kötelezettség alá esnek, ezek a következők: az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, melyeket járulékfizetési kötelezettség nem terhel, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege, továbbá adófizetési kötelezettség áll fenn a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, és a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után – olvasható a törvényindokolásában.
Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka.
Főszabály szerint adófizetésre kötelezett az, aki adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Kifizető hiányában vagy egyes meghatározott jövedelmek esetében adófizetésre kötelezettnek a természetes személy minősül a javaslat szerint.
A törvény alapelve szerint az adó „megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, támogatás összegét nem befolyásolja”.
A szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe:
– a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak;
– a munkaerőpiacra lépők;
– a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők
– a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók;
– valamint a közfoglalkoztatottak után.
A kedvezmény általában két évig jár, legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető és az adómérték 50 százalékát jelenti. Ennél nagyobb kedvezményt kapnak a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők foglalkoztatói, akiknek 3 évig nem kell adót fizetniük, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatóit is mentesítik a közteher alól. Az új kedvezményrendszer azt jelenti, hogy megszűnnek a munkahelyvédelmi akcióterv által biztosított adókedvezmények.
A törvényjavaslathoz benyújtott és elfogadott módosító indítvány az adófizetés alóli mentesülés eseteit azzal egészíti ki, hogy nem terheli adófizetési kötelezettség a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett vállalkozásból kivont jövedelmet, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, osztalékból származó jövedelmet, a vállalkozói osztalékalapot, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és az Szja tv. szerint 23 egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet.
A szochót továbbra a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell befizetni, viszont a javaslat elfogadása esetén a NAV tájékoztatja a foglalkoztatókat arról, hogy mely dolgozója után milyen adókedvezményt vehet igénybe.
