Az NVB nemet mondott a kéményseprőknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem hitelesítette hétfői ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a kéményseprés gyakoriságáról benyújtott népszavazási kezdeményezést.


A kezdeményezést Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke nyújtotta be magánemberként június 21-én. A kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam törvényben biztosítsa a lakosságnak a legalább évenkénti kéményellenőrzést, függetlenül a kémény vagy a tüzelőberendezés típusától?”

Az NVB többsége hétfői ülésén úgy döntött, hogy a kérdés nem hitelesíthető. A hitelesítést megtagadó határozat ellen szavazott Fábián Adrián választott tag, Bodolai László, az LMP delegáltja, Borbély Andrea, a Jobbik delegáltja, Litresits András, az MSZP delegáltja és Lovas András, a KNDP delegáltja. 

A vitában Patyi András NVB-elnök azt mondta, a kérdés nem hitelesíthető, mivel a kéményseprőipari tevékenységről szóló törvény felhatalmazást ad a belügyminiszternek, hogy szabályozza a tevékenység szakmai szabályait, a kezdeményezés pedig egy ilyen kérdést, az ellenőrzés gyakoriságát érinti. Vagyis a kérdés a belügyminiszteri rendelet módosítására irányul, népszavazást pedig csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben lehet rendezni – tette hozzá. 

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

A vitában a határozatot végül nem megszavazó NVB-tagok amellett érveltek, hogy az Országgyűlés „visszaveheti” a belügyminiszterhez delegált jogalkotási feladatot, a kérdés nem „túl szakmai”, így az állampolgárok tudnak benne dönteni, hiszen alapvetően a kémények biztonságáról szól. 

A határozatot megszavazó tagok szerint viszont a jelenlegi kétévenkénti ingyenesség kiterjesztésének van költségvetési vonzata is, és a kérdés nem egyértelmű. 

Az NVB többsége végül arra hivatkozva tagadta meg a hitelesítést, hogy a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe, nem felel meg a jogalkotói és választópolgári egyértelműségnek, valamint költségvetési kérdésként értelmezve tiltott tárgykörre vonatkozik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.