Az önálló zálogjogot indokolták


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint önálló zálogjogot csak ingatlanon lehet érvényesíteni, és a jogosulti oldalon csak pénzügyi intézmény állhat – hívta fel a figyelmet az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára a 13. Magyar Jogászgyűlésen.


Bodzási Balázs a polgári jogi szekcióban tartott előadásában kiemelte: az önálló zálogjog újbóli bevezetésével nem a régi Ptk. rendelkezése tér vissza; az új szabályozás amellett, hogy kimondja, hogy csak pénzügyi intézmény érvényesíthet önálló zálogjogot ingatlanon, több korábbi problémát, például a kétszeres teljesítés kockázatát is orvosolja.

Elmondta azt is, hogy az új Ptk. ismét elismeri a fiduciárius biztosítékokat – vagyis azokat a jogügyleteket, ahol a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó jog, illetve követelés biztosítéki szerepet tölt be -, ám csak vállalkozások körében. Fogyasztókkal kötött vagy fogyasztók egymással kötött ügyleteiben azonban erre nincs lehetőség – tette hozzá, jelezve: a fiduciárius biztosítékokat a felszámolási eljárás során úgy kell megítélni, mint az ugyanilyen, nem biztosítéki célú ügyleteket.

 

A helyettes államtitkár kitért arra: a magyar gazdaság hitelintézeti központú, a tőkepiaci finanszírozás másodlagos, inkább csak a nagyvállalatokra jellemző. Ez azt is jelenti, hogy a bankok hitelezési aktivitása meghatározó a gazdaság számára. Mint mondta, különösen a kis- és középvállalkozói szektor hitelezése kritikus, itt a pénzügyi rendszerben mutatkozó zavarok közvetlenül csapódnak le.

Véleménye szerint a jogi szabályozásnak figyelemmel kell lennie arra is, hogy a nagyvállalati és a kkv-szektor nem ugyanolyan típusú hiteleket vesz igénybe, de szintén mások az egyéni vállalkozók és a mezőgazdaságban dolgozók igényei is.

Bodzási Balázs elmondta azt is, hogy a magyar jelzáloglevél-piacon korábban csak két-három bank tevékenykedett, azonban a számuk mára a duplájára emelkedett. Ez azért is fontos, hogy a lakosság is hozzájuthasson a jelzáloglevelekhez – tette hozzá.

(MTI)

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága