EJEB-ítélet a CIA-börtönök ügyében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elmarasztalta Litvániát és Romániát csütörtökön a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által a két országban korábban működtetett titkos börtönök ügyében.


A bíróság elsőfokú ítélete szerint Litvánia és Románia több ponton megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy lehetővé tette a CIA számára, hogy a 2000-es években a területükre szállítsák, ott fogva tartsák és megkínozzák a terrorizmussal gyanúsított panaszosokat, akiket jelenleg is a guantánamói fogolytáborban őriznek.

A felperesek – egy palesztin és egy szaúdi férfi – 2011-2012-ben fordultak az EJEB-hez, sérelmezve, hogy 2004 és 2006 között mindkettőjüket nagyjából egy éven át titkos CIA-létesítményekben tartották fogva Litvániában, illetve Romániában.

A bírói fórum kimondta, hogy a két ország részben felelős a területükön elkövetett jogsértésekért.

A törvényszék megállapította, hogy az illetékes román hatóságoknak tudniuk kellett, hogy Abd al-Rahim al-Nasirinak a kínzás és az esetleges későbbi halálbüntetés kockázatával kell szembenéznie, mégis segítették a CIA-t, és később lehetővé tették a gyanúsított átszállítását más titkos börtönökbe.

A vádak szerint az al-Kaida terrorszervezet tagjaként a férfi volt az egyik irányítója a francia MV Limburg tankerhajó, valamint a Cole amerikai hadihajó elleni, 17 halálos áldozatot követelő támadásnak.

Hasonló pontokban marasztalta el a bírói testület Litvániát is, ahol valamivel több mint egy évig raboskodott az ugyancsak al-Kaida-tag Abu Zubajda.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Egy 2014-es amerikai szenátusi jelentés szerint a CIA emberei mindkét férfit kényszervallatási módszereknek vetették alá, egyebek mellett szűk helyre zárták őket és vizes fullasztással(waterboarding) kínozták őket.

A jogsértések miatt az EJEB összesen 230 ezer euró (mintegy 73 millió forint) kártérítést és perköltséget ítélt meg a panaszosoknak.

Az EJEB határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára, de a verdikt egyelőre nem jogerős, három hónapig mindkét fel fellebbezhet.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága