Évente több tízezer jogvitát rendeznek alternatív módon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai alternatív vitarendezés valamennyi ágának szereplői, bírósági közvetítők, mediátorok, pénzügyi és egyéb békéltetők, választott bíróságok, valamint regisztrációs döntnökök első alkalommal tanácskoznak Budapesten. 


A polgári jogviták peren kívüli mediációval vagy a per megindulása után, bírósági közvetítéssel is rendezhetők. Az eseti és állandó választott bíróságok elé az egymással gazdasági jellegű jogviszonyban álló felek terjeszthetik vitás ügyeiket szerződéses kikötések alapján. 

A kereskedelmi és iparkamarák melletti békéltető testületek a fogyasztó és a vállalkozások közötti termékértékesítési, szolgáltatási ügyekben dönthetnek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) pedig a pénzügyi intézmények szolgáltatásait igénybe vevő fogyasztók és az egyes pénzügyi intézmények közötti jogviták rendezésére hivatott. 

A bírósági szervezet 2012 óta biztosít lehetőséget peres vagy nem peres eljárásokban az érintett felek számára alternatív vitarendezés térítésmentes igénybevételére. 

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a kétnapos budapesti konferencia szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: folyamatosan nő a bírósági közvetítői eljárások száma, amelyekben 2013-ban még csak 20, ma már 150 bírósági titkár és bíró jár el.  Az elmúlt három évben mintegy 3000 bírósági közvetítői eljárást folytattak le a bírósági közvetítők, s minden második eljárásban megállapodást kötöttek. 

Windisch László, az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke azt hangsúlyozta: a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele a mindennapok természetes része, az pedig jogos igény, hogy a viták minél hamarabb rendeződjenek. Úgy vélte, nagy jövő áll az alternatív vitarendezések előtt és kifejezetten sikeresnek nevezte, hogy a PBT-hez fordulók eseteinek többségében egyezség tudott létrejönni. 

A jegybank – az MNB-törvény előírásainak megfelelően – azért vállalja a keretei között független belső szervezetként tevékenykedő PBT működésének biztosítását és finanszírozását, hogy ezáltal is elősegítse a pénzügyi közvetítőrendszer hatékony működését, a vitás kérdések gyors, ingyenes és mindenkinek megnyugtató megoldását – mutatott rá az alelnök. Hozzátette: az MNB ügyfélszolgálata és a jegybank által támogatott vidéki pénzügyi tanácsadó irodahálózat 2015-2016-ban csaknem 2400, egyedi szerződéses jogvitára vonatkozó ügyet adott át a PBT számára.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

 

A jogszabályváltozások közül kiemelte, hogy a jogalkotó megteremtette a PBT-nek azt a jogkörét, hogy kis értékű, 1 millió forintot meg nem haladó ügyekben egyezség hiányában kötelező erővel dönthessen januártól. Kedvezőnek nevezte azt a szintén januártól hatályba lépő változást is, hogy amennyiben a PBT előtti eljárásban a pénzügyi szolgáltató elengedi a tartozást vagy annak egy részét az adós számára, akkor az a személyi jövedelemadó rendszerében adómentesnek minősül. 

Kovács Erika, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke arról beszélt: a vitarendezési fórumhoz 2011. júliusi megalakítása óta 21 ezer 500 fogyasztó fordult kérelemmel pénzügyi jogvitája bíróságon kívüli rendezésére, s a banki elszámolás miatt további 16 500-an kérték döntését. Ismertette: 14 000 beadvány volt alkalmas az érdemi elbírálásra, amelyek 40 százaléka zárult le a PBT előtti megállapodással, további 1800 ügyben az eljárás megindításának hatására egyeztek meg a felek, vagy a szolgáltató önként teljesített.

Keszthelyi Nikoletta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára felidézte: hagyománya van Magyarországon az alternatív vitarendezésnek, már 1999 óta működnek békéltető testületek, amelyeket jogalkotói oldalról folyamatosan fejlesztenek. Jelentős szerepük van az egyéni fogyasztói jogérvényesítésben és valós alternatívát jelentenek a bírósággal szemben, mivel kis perértékű ügyekben nem szívesen fizetnek a panaszosok illetéket – tette hozzá. Hangsúlyozta: a békéltető testületek célja a párbeszéd, a felek asztalhoz ültetése. A szolgáltatás ingyenes, országosan elérhető, minden megyében, illetve a fővárosban működik békéltető testület. 

Elmondta: fogyasztói vitával bármelyik békéltető testülethez lehet fordulni, a testület tanácsot adhat, eljárásában a vállalkozások együttműködésre kötelezettek, ami a hatékonyságot növelte. Ha a vállalkozás nem jelenik meg a békéltető testületi eljáráson, már első alkalommal bírságot szabhat ki rá a területileg illetékes kormányhivatal – fűzte hozzá.

Arról is szólt, hogy idén februárban bevezették az online vitarendezés lehetőségét, amivel azt célozták, hogy ha valaki a „karosszékből rendelhet” terméket, szolgáltatást, akkor ugyanígy „karosszékből intézhesse” az azzal kapcsolatos panaszát is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága