Francia munkajogi reform: a kkv-knak kedveznének


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új munkajogi reform részleteit csütörtökön ismertette Edouard Philippe miniszterelnök és Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter.


A munkaerőpiac rugalmasabbá tételét célzó reform – amelynek legfőbb intézkedései a végkielégítések maximalizálása és a vállalatokon belül a szakszervezetek nélküli, közvetlen egyeztetések bevezetése – Emmanuel Macron egyik legfőbb választási ígérete volt a több mint egy évtizede 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentésére. 

A nemzetgyűlés augusztus elején szavazta meg azt a törvényt, amely alapján a kormány rendeleti úton, parlamenti vita nélkül módosíthatja a munkatörvénykönyvét. 

A kormány június eleje óta egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel a reform részleteiről, amelyeket öt rendelet formájában a szeptember 22-i kormányülésen fogad majd el a francia kormány. 

A 160 oldalon négy nagy fejezetben 36 pontot tartalmazó reform elsősorban a vállalatokon belüli szociális párbeszédet és a munkavállalói képviselet szervezettségét illetően módosítja a mintegy 3 ezer oldalas munkatörvénykönyvét.    

A szociális partnerek reakcióján múlhat Emmanuel Macronnak a reformok jegyében meghirdetett ötéves mandátumának társadalmi hangulata, miután a az államfő a munkajog után a munkanélküli segély, a továbbképzések, valamint a nyugdíjak rendszerét is szeretné átalakítani.

A legradikálisabb szakszervezet, a CGT nem is várta meg a rendeletek ismertetését, már nyár elején tüntetést hirdetett szeptember 12-re, a radikális baloldali Lázadó Franciaország és a Kommunista Párt pedig szeptember 23-án tervez tiltakozó nagygyűlést, mert szerintük a tervezet „társadalmi rombolást” idéz elő és jóval messzebb megy, mint az előző államfő, a szocialista Francois Holland munkajogi reformja, amely ellen ezrek tiltakoztak hónapokon át zavargásokba torkolló tüntetéseken. 

Ugyanakkor a CGT-n kívül egyetlen szakszervezet sem tervez egyelőre utcai tiltakozást, jóllehet egyik szervezet sem elégedett teljesen a nyilvánosságra hozott rendeletekkel.  

Edouard Philippe kormányfő „ambiciózusnak, kiegyensúlyozottnak és igazságosnak” nevezte a szakszervezetekkel a legnagyobb titokban letárgyalt kompromisszumot, amelynek elmondása szerint az a célja, hogy „behozza az elvesztegetett éveket”. 

„Most először a munkatörvénykönyvének reformja a kis- és középvállalatoknak (kkv) kedvez” – hangsúlyozta Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter a reform bemutatásakor. Francois Asselin, a Kis- és középvállalatok konföderációjának elnöke pedig „kifejezetten pragmatikusan” nevezte az intézkedéseket. Philippe Martinez, a CGT szakszervezet vezetője szerint viszont „minden félelem beigazolódott, a munkaszerződés végét” jelenti a módosítás. 

A kormány elsősorban a kisvállalatok esetében szeretné megkönnyítené a szociális párbeszédet. A 20 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknél a munkáltató ezentúl a dolgozókkal közvetlenül is tárgyalhat, nem kizárólag egy szakszervezeti küldöttel, a 20 és 50 főt foglalkoztató cégeknél pedig a dolgozók által kiválasztott küldöttel. 

Jelenleg kizárólag egy szakszervezet által megbízott munkavállalóval jogosultak csak a munkáltatók megállapodni, akkor is ha egy vállalkozáson belül nincsen szakszervezet, a francia munkavállalónak ugyanis alig nyolc százaléka tagja valamelyik szakszervezetnek.  

 

A kormány a végkielégítések rendszerén is változtat, ez ugyanis a munkáltatók szerint az egyik legfőbb akadálya új munkahelyek teremtésének a kkv-k esetében. Elbocsátás esetén egy évre csökken a fellebbezési lehetőség a jelenlegi két évről. Formai hibákért a munkáltató ezentúl csak egyhavi fizetésnek megfelelő kártérítésre kötelezhető a korábbi három helyett, de nem ítélhető el egyáltalán, ha a munkaügyi bíróság a tartalmi kérdést illetően neki ad igazat. 

A jogosan járó végkielégítések minden vállalat esetében 25 százalékkal növekednek, amennyiben viszont a munkavállaló munkaügyi bíróságon vitatja az elbocsátása körülményeit, a megítélhető kártérítés felső határa 20 hónap lesz harminc év munkaviszony után. Jelenleg nem létezik felső korlátozás. Legalább két év munkaviszony után a jelenlegi hat hónap helyett maximum három havi fizetést követelhet kártérítésként a munkavállaló, két év alatt pedig egyhavi fizetést. 

A szerződésfajták jellegzetességeit eddig törvény szabályozta, mostantól viszont ágazatonként vitathatják meg a munkáltatók és a szakszervezetek, a nagyvállalatokon belüli három-négy dolgozói képviseltet pedig egy testületben, az úgynevezett „szociális és gazdasági bizottságban” vonják össze.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága