Jogtárra hangolva

  • Értesítő a rovat cikkeiről

November 29-én Keszthelyen került megrendezésre a Wolters Kluwer Kft. ügyféltalálkozója. A rendezvényen a megnyitót követően Jogtár használati tippekkel, praktikákkal ismerkedhettek meg a résztvevők, a program zárásaként pedig egy rendkívül tartalmas és gyakorlatias előadást hallgathattak meg az új Polgári perrendtartásról.

Az ügyféltalálkozón tartott nyitóelőadásában Tóth Gábor ügyvezető igazgató betekintést engedett a jövőre 25 éves Jogtár előállításának számos érdekes mozzanatába, mely talán még a legrégebbi ügyfelek, felhasználók számára is új információkkal, érdekességgel szolgált. A Jogtár tartalmainak előállításán és a felület folyamatos fejlesztésén összesen 33 munkavállaló dolgozik nap, mint nap. Munkájuk eredményeként a Magyar Közlöny megjelenésétől számított akár 3 órán belül feldolgozásra kerülnek a joganyagok. Ezt a csapatot egészíti ki a közel 20 fős szerkesztőség, akik a másodlagos tartalmak, vagyis a kapcsolódó anyagok, kommentárok, szaklapok, bírósági döntések szerkesztésével foglalkoznak.

Az indulásakor csak DVD-n elérhető Jogtár immár 6 éve jelent meg online platformon, sőt ma már olyan applikációk is támogatják, mint a Jogtár Mobil, melynek köszönhetően bárhol, bármikor elérhetik az ügyfelek a munkájukhoz szükséges joganyagokat akkor is, ha nincsenek számítógép közelében. A fejlődésben azonban nincs megállás, a Jogtárnak is lépést kell tartania a digitalizációval, mely a jogi munkát is egyre jobban átalakítja. „Olyan eszközöket igyekszünk ügyfeleink kezébe adni, olyan új funkciókat fejlesztünk, melyek a mindennapi életben gyorsabbá és hatékonyabbá tehetik a munkájukat.” – mondta Tóth Gábor. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére a Wolters Kluwer az elmúlt években több szoftveres megoldással is megjelent a piacon. A Praxys online ügyviteli rendszert jogászok bevonásával alkották meg. A szoftver biztonságosan, a legkorszerűbb módon biztosít lehetőséget az ügy és adatkezelésre. A vállalatok számára nyújtott ügyviteli szolgáltatás, az effacts, a jogtanácsok munkáját hivatott segíteni. Végezetül meg kell említeni a Globalspeech nevű jogi beszédfelismerőt, mely gyorsan, egyszerűen és pontosan készít jogi dokumentumokat hangvezérléssel.

 

A program részeként dr. Takács Tibor kiemelt ügyfélkapcsolati menedzser tartott rövid Jogtár oktatást, melynek során Jogtár használati praktikákkal szolgált a hallgatóságnak, valamint a legújabb funkciókkal ismertette meg a résztvevőket.

A tartalom minősége és biztonsága továbbra is alapvető fontosságú – hangsúlyozta Takács Tibor. Ugyanakkor egy jogalkalmazó számára az is fontos, hogy a mai használati szokásoknak és elvárásoknak megfelelően, a releváns információ a legkisebb befektetéssel álljon elő, a tartalom és a funkciók személyre szabhatóak legyenek.

Ennek egyik példája a Jogtáron a továbbfejlesztett gyorskereső, melynek segítségével gyorsabban és kisebb energia befektetéssel találhatják meg a felhasználók a keresett jogszabályokat, ezáltal több idő marad az érdemi munkára. A keresési beállítások igény szerint változtathatóak. A továbbfejlesztett gyorskereső egyik nagy előnye, hogy a találati listában a legfontosabbnak vélt dokumentumok kerülnek a lista elejére (nem hierarchia szerint rendez), valamint ezzel a keresővel könnyebbé vált a dokumentumon belüli keresés is.

A könyvjelzők és a jegyzetek funkció az egyik legújabb fejlesztés a Jogtáron. Segítségével a felhasználók meg tudják jelölni a fontos jogszabályrészeket, sőt, akár megjegyzést is fűzhetnek ezekhez. Így könnyen vissza lehet találni egy már megtalált fontos jogszabályrészhez. A könyvjelző és jegyzet hozzáadása két lépésben történik: elsőként a könyvjelző hozzáadásával megjelölhetőek a releváns bekezdések, majd a megjelölt bekezdéshez jegyzetet is adható.

Szintén nagyon hasznos szolgáltatás a Változásfigyeltetés, melynek segítségével az ügyfelek jogszabályokat, jogterületeket és tárgyszavakat tudnak figyeltetni, s azok változásakor a Jogtár felületén vagy e-mail útján értesítést kapnak. Ezáltal a felhasználó megtakaríthatja a Közlönyök mindennapi átnézésére fordított időt és a jelentésekből azonnal láthatja, hogy az általa kiválasztott jogterületekhez, tárgyszavakhoz milyen új joganyagok kerültek. Különösen nagy segítséget nyújthat ez a szabadságolások időszakában, amikor pihenésből visszatérve nem kell a több száz oldalnyi Közlöny átolvasásával tölteni az időt, elegendő az igényeink szerint beállított jelentéseket átfutni.

A nap zárásaként dr. Zsitva Ágnes, a Székesfehérvári Törvényszék Polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi kollégiumának kollégiumvezető-helyettese beszélt az új Polgári perrendtartásról, azon belül is az elsőfokú eljárásról. Előadása elején összefoglalta azokat a fő pontokat, melyben a legnagyobb változást hozza az új Pp.

A korábbi egységes perszerkezettel szemben az új Pp. az osztott perszerkezetet vezeti be. Az elsőfokú eljárásban a kereset tárgyalását mind időben, mind pedig funkciójában két részre osztja a törvény, a perfelvételi szakra és az érdemi tárgyalási szakra. Az új Pp. egységes perrendet vezet be, minden perre ugyanazok az általános rendelkezések vonatkoznak. A különleges eljárásokat a HETEDIK RÉSZ tartalmazza, ebben a körben nincs sok érdemi változás a jelenleg hatályos törvényhez képest. Az új Pp. sokkal konkrétabb és fokozottabb elvárásokat tartalmaz a felekkel és a bírósággal szemben is. Részletesebben fogalmazza meg, hogy az eljárás melyik fázisában mit vár el az adott percselekményt végző személytől. Emellett kibővített eszköztárral dolgozik. Nagyon fontos kiemelni, hogy a törvény úgynevezett eljárásjogi vélelmeket állít fel bizonyos elvárások nem teljesülése esetén. Ez lehetővé teszi, hogy a fél mulasztása ellenére az eljárás ne akadjon meg.

Az elsőfokú eljárás bemutatását a bírónő a keresetlevél fő elemeinek részletezésével, valamint az érdemi rész változásaival kezdte. A keresetlevélnek négy fő része van: a bevezető rész, ami a per szereplőit mutatja be, az érdemi rész, ez tartalmazza magát a keresetet, a záró rész, ami az eljárásjogi kérdésekkel kapcsolatos összes nyilatkozatot tartalmazza, és végül a kötelező mellékletek.

Az érdemi részben nagy változás, hogy új tartalmi elemeket és más sorrendben találunk benne. Első helyre helyezi a határozati kereseti kérelemnek a követelményét és annak a feltüntetését. Ezt követi a jogállítás, a tényalap előadása, majd a jogi indoklás és végül a bizonyítás.

Újdonság a hatályos rendszerhez képest, hogy a bíróság kézbesíti a keresetlevelet az alperes számára és arra hívja fel, hogy egy 45 napos törvényi határidőn belül terjessze elő írásbeli ellenkérelmét. Az ellenkérelem hasonlóan épül fel, mint a kereset, annak a „negatívja”. Zsitva Ágnes itt egy lényeges változásra hívta fel a hallgatóság figyelmét, ugyanis az ellenkérelemből leválasztásra került a viszontkereset és a beszámítás.

Az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően három út áll a bíróság előtt. Az első, hogy az ellenkérelem beérkezését követően kitűzi a perfelvételi tárgyalást. A másik lehetséges út, hogy a bíróság azt mondja, hogy további írásbeli előkészítésre van szükség. Illetve dönthet úgyis a bíróság, hogy a kereset és az ellenkérelem is tökéletes és a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kívánja lezárni a perfelvételt.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • polgári perrendtartás

    2018. január 1-jén hatályba lép az új polgári perrendtartás, mely alapjaiban reformálja meg a polgári perek szabályait Magyarországon. Cikksorozatunk első részében azt vizsgáljuk, milyen előzmények vezettek az új kódex elfogadásához.

  • Fotó: shutterstock

    Az új polgári perrendtartás (Pp.) alapelvei a folyamatosság és a változás sajátos szintézisét valósítják meg. A változás a korábbi kódex alapelveinek hangsúlyeltolódásában és két új elem, a perkoncentráció és a bíróság közrehatási tevékenységének bevezetésében jelentkezik.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!