Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Optimista becslés szerint 2019-re költözhet át a Kúria a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületébe, feltéve, ha a döntések időben megszületnek, s a bruttó 16-17 milliárd forint is rendelkezésre áll. Döntés még nincs, de akár az OBH vagy a Legfőbb Ügyészség is a Kossuth téri palotába költözhetne a Markó utcai épületből, ám hogy annak mi lesz a sorsa, szintén nem tudni még. A Néprajzi a tervezett Múzeumi Negyedben lesz.
Ahhoz képest, hogy évtizedekig más célokra használták a Néprajzi Múzeumnak otthont adó Kossuth téri épületet, amint amire eredetileg szánták, meglepően egyben maradt, és ez igaz a berendezési tárgyakra, az iparművészeti, ipartörténeti emlékekre is – mondta el az Ügyvédvilág.hu-nak Gatter János, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) műszaki főosztályvezetője. (Mint arról néhány napja már beszámoltunk, Handó Tünde, az OBH elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke és Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, valamint Gatter János közös – a Néprajzi Múzeum dísztermében tartott – hétfői sajtótájékoztatójukon számoltak be arról, hogy a Kúria visszaköltözhet eredeti helyére, a jelenleg a Néprajzi Múzeumnak otthont adó épületbe – a szerk.)
Handó Tünde, Darák Péter, Kemecsi Lajos és Gatter János a közös sajtótájékoztatón. A jól átgondolt költözéshez 19 milliárd forint is kell még
Gatter János elmondta, az elmúlt hónapokban mindenre kiterjedő felmérést végeztek a jelenleg a Néprajzi Múzeumnak otthont adó épületben. Megnézték, hogy mi változott építészetileg a több mint száz éve kézzel rajzolt, eredeti tervekhez képest, az átalakításokat ugyanis a későbbi tervek nem mindig, vagy nem mindig pontosan tükrözték. A statikai ellenőrzés során vizsgálták többek között a tető, a födém, a nyílászárók állapotát, de felmérték az építőszobrászati elemek helyzetét, helyét, sőt, listába vették a berendezést is. Gatter János szerint bár általában nem az eredeti helyén, de megmaradt jó néhány bútor (például fotelek, asztalok), sok apróság, mint köpőcsészék vagy tintatartók, számos csillár, falikar és kandeláber, továbbá két lift is, igaz, utóbbiak jelenleg nem működnek.
A felmérés fontos eleme volt, hogy kiderüljön, az épületben van-e elegendő hely a Kúria befogadására, például ki lehet-e alakítani a kellő számú tárgyalótermet. Gatter János szerint a jelenlegi 16 ezer négyzetméter műemléki helyreállítása után, ha szükséges, további 5-6 ezer négyzetméter is beépíthető (ez alatt a 2400 négyzetméteres tetőtér, továbbá a mélygarázs és a belső udvar értendő).
A funkcióvizsgálat eredménye, hogy nemcsak a Kúria, de akár egy másik szervezeti egység is elférhet az épületben. Ötletként felvetődött az OBH vagy a Legfőbb Ügyészség, de Gatter János kiemelte, hogy ezek még csak ötletek, döntés nem született. Mint ahogy azt sem tudni, mi lesz a Kúria jelenlegi, Markó utcai épületével a költözés után.
A Kúria és a Legfőbb Ügyészség Markó utcai székháza. Egyelőre nyitott kérdés a költözés utáni hasznosítás
Ami optimista becslés szerint is legkorábban 2019-ben történhet meg. Először is végleges határozat kell a Kúria átköltöztetéséről, majd ha ez megvan, következhet a közbeszerzési eljárás a nettó 6-800 millió forintba kerülő, a bútorrestaurálásig bezárólag mindenre vonatkozó generáltervek elkészíttetésére, aztán újabb közbeszerzés a kivitelezésre. Közben természetesen a Néprajzi Múzeum új épületének el kell készülnie a tervezett Múzeumi Negyedben, és az intézménynek át is kell költöznie. Maga a költözés akár egy évig is eltarthat, hiszen a múzeum gyűjteménye nemcsak hatalmas, de bizonyos elemei (például a tojásgyűjtemény) speciális csomagolást és szállítást igényelnek.
A Néprajzi Múzeum Kossuth téri palotaépülete. Impozáns megjelenés, műemlék-enteriőr (forrás: faninfo.hu)
A Kossuth téri épület a 21. századi követelményeknek megfelelő fejlesztése, műemléki felújítása 2-3 évig tarthat, és a becslések szerint bruttó 16-17 milliárd forintba kerülhet.
